A névadó természetesen a váz. A DJI alapvetően a vázméret alapján szokta paraméterezni a gépeit, tehát ha látunk egy számot a névben, az jó eséllyel a motorok közötti távolságot fogja jelenteni, pl. az S1000 1000mm széles, a Flamewheel 330 pedig 330 mm motortól motorig mért távolságot takar. Az, hogy mit teszünk rá, már egy másik kérdés. A DJI egyébként régebben (2012-től?) ARF verzióban árulta a kitet, nem pedig simán vázként, hogy mi volt benne, azt az alábbi linken találjátok. A műszaki paraméterei a sorozatnak egyébként ezen a linken olvashatóak. 

Az én F330-mam nem eredeti, de nem is annyiba került, ezért én a minőségi különbséget különösebben nem bánom, én gyakorlásra vettem, így is, úgy is törni fog. Na de minek még egy a Nighthawk mellé? Pl. azért, mert azt összetörni kicsit drága lenne, annak ellenére, hogy baromi ellenálló, de amikor a hülyeség szorgalommal párosul, akkor sok minden elérhető:D Szóval tanulva az elmúlt 1-2 hónap tapasztalataiból, úgy döntöttem, kell még egy brushless gép, ami nem annyira erős érzésre, mint az Emax (ebben tévedtem, ez is rohadt erős) és nem is reagál annyira intenzíven. Ezért keresni kezdtem egy olyan gépet, ami nem tör ki, sokkal stabilabb és nem érzek késztetést arra, hogy tudás nélkül reformáljam meg a racer gépek világát (ami mindenképpen előbb vagy utóbb a gép pusztulásához vezetne:D). Az előző gondolatmenetből kifolyólag egy lassan forgó, nagy propellereket is fogadni képes motorokkal rendelkező gépet akartam magamnak. Mondjuk egy olyat, mint ami egy kamera platformon is van, vagy egy kicsit kisebbet. Ezért elkezdtem nézegetni a megfelelő motorokat, mint a DYS BX2212 vagy az Emax XA2212 motorok, amelyek nagyon hasonlóak a DYS márkáéhoz. Ezek a motorok jellemzően 8-9"-os propellereket tudnak fogadni. Mivel ezek 6-900 grammot emelnek propellerméret és akkumulátor cellaszámtól függően, kellően erősnek tűntek a feladathoz.

A másik dolog, ami bosszantott a Nighthawk kapcsán, hogy hiába durva a gép, zabálja az áramot a gyors reakció és a nagy súly együttese, tehát valami olyan gépet szerettem volna, ami kevesebbet fogyaszt, nagyobb akkumulátort is tud fogadni és ez a két paraméter együttesen hosszabb üzemidőt és így több gyakorlási lehetőséget biztosít. Úgy döntöttem, hogy 2200-3500mAh közötti, olcsó akkumulátorokat fogok hozzá keresni. Régebbről már ismertem a Turnigy 20-25C-s akkumulátorait (de pl. a Multistarok is szóba jöhetnek), amelyek elég olcsónak tűntek a célnak és a Hobbyking berkeiből vagy a Mylipo.de oldalról, de akár itthonról is könnyen beszerezhetőek. A két akksi között nagyjából 100 gramm különbség van (Turnigy 2200 mAh: 188 gramm, Turnigy 3000: 253 gramm, Turnigy 3300: 297 gramm), szóval ezeket is simán vinnie kell a kopternek.

Aztán úgy alakult, hogy a kezembe kaptam egy F330-as vázra épített gépet, illetve láttam is repülni és úgy döntöttem, nekem kell egy ilyen. Megnéztem az F330-as vázat Banggoodon, ez csak egy másolat, de mivel úgy kalkuláltam, hogy sok kart fogok törni eleinte, az ár fontosabb, mint a szuper minőség. A motorok a már említett DYS  BX2212 920KV-s motorjai, amelyek mennek 8-9"-os propellerekkel. Mivel ennek a váznak van két nagyobb testvére, az F450 és az F550, hozzácsapok két ugyan ilyen motorot, átállok 9 colos propellerre, kicserélem az ESC-ket és már is van egy hexakopterem, ami 6x900 grammot (valamivel több, mint 5 kilót) képes emelni.

Sajnos a váz egy kicsit pici a 9-es propellerekhez, úgy hogy 8045-ösökkel reptettem. Ami megdöbbentő, hogy élőben milyen nagy a váz ahhoz képest, amire emlékeztem. Persze nem abszolút értékben nagy, csak akkor tűnik annak, amikor az ember elrakná egy táskába, vagy csak leteszi próbaképpen egy másik gép mellé. Nekem már pont nem fér be a táskámba, de mivel a kalibrálás miatt úgy is le kellett volna szednem a propellereket, ezért bepróbáltam anélkül. Pont nem fér el az IKEA-s hátitatyóban szóval azt egy 14 colos laptoptáskára cseréltem, amibe ugyan passzentosan, de éppen belemegy. Mivel a hétvégén kétszer is voltunk kint repülni, csináltam egy csoportképet Marci 250-es ZMR, a saját 280-as Nighthawkom és az F330-as közreműködésével, szépen méret alapján sorba rakva. Ide is teszem a képet, mert szerintem jól látható a különbség, úgy hogy most kicsit gondban is vagyok a normális hordozótáskák beszerzése miatt.

Mivel eddig még nem tulajdonoltam nagyobb propellermérettel rendelkező gépeket (6" volt a max), ezért meglepett, mennyire más érzés repülni az F330-al. Sokkal dörmögősebb, "rotyogósabb" a hangja, aki hallott már V8-as motorral szerelt autót, az tudja miről beszélek. Persze az sem olyan erős, mint egy V6-os turbó, de kit érdekel, ha jobb hallgatni. A Subaru Impreza WRX STI-t is azért vesszük, hogy bugyborékoljon, meg füttyögjön. A 4 motor ereje bőven elegendő így, hogy nem fogok rá se kamerát, se gimbalt rakni (még, de a kisördög azért dolgozik:D). Full gázra gyorsan emelkedik és az irányváltások is élesek, de még nem pengeszerűek, mint a 250-es ZMR-el, igaz nem is olyan precízek. A gépnek semmiféle hajlandóságát nem vettem észre a kitörésre, nem úgy a Nighthawk esetében, ahol a motorok néha küszködnek azzal, hogy megfogják a 600 grammos testet. Az irányváltások sokkal krémesebbek az F330 esetében, bár nem is történnek olyan gyorsan, mint a másik két géppel. Szerintem gyakorlásra sokkal alkalmasabb, ha meg törni kell, akkor inkább ez törjön, mint a full karbon, méregdrágán reprodukálható Emax. 

Egy furcsaságot viszont észre vettem, ez pedig a Naze 32 barometrikus szenzorának magasságtartó tulajdonságából fakad. Ellentétben a Nighthawkkal - ahol valamelyik szaki nem kötötte be a baro. szenzort valamilyen kifürkészhetetlen okból kifolyólag - itt a jobb oldali AUX csatlakozóra tényleg három különböző repülési módot programoztam fel: barometrikus Attitude, Attitude, Acro. Mivel a Nighthawkban a felső az Attitude, a második semmi, míg a harmadik az Acro, ezért elfelejtettem, hogy itt a felső állás egy picit mást fog csinálni. Néztem is, hogy miért pattog a gép a levegőben, nem nagyon értettem, aztán leesett (a tantusz, nem a gép), hogy ha kevés gázt adok, amivel a gép már süllyedne, akkor a magasságtartó szenzor beavatkozik. Mindig ad egy kis gázt, hogy visszanyerje a magasságot, majd amikor ez megtörtént, elveszi a gázt, amire újra magasságot veszít és ez folytatódik a végtelenségig, amíg nem adunk annyi gázt, hogy folyamatosan emelkedjen. Kicsit olyan a gép viselkedése ilyenkor, mint ha egy kővel kacsáznánk a vízen, csak itt ugyanez a levegőben történik. Persze nem gyilkoltam a gépet tovább, átkapcsoltam Attitudeba, de attól még kiderült, hogy a vezérlő pont azt csinálja, amit kell. Természetesen lehet rajta finomhangolni, mivel ez is egy plusz PID szabályzó, de egyelőre nem foglalkoztam vele, majd a Baseflight/Cleanflight cikkekben.

Igazság szerint én nem tudom, hogy mostanában miért ilyen nagy a hype a baro szenzor körül, rendben, hogy, lebeg egy helyben, de a GPS alapú gépek ezt alapból tudják, a racerekkel meg senki nem szokott egy helyben állni. Persze, jó reklámszlogeneket lehet el lehet vele sütni a sajtóban meg beírni a prospektusokba, de a valóság az kicsit más. Nem mint ha zavarna, hogy van, de különösebben nem is esett le tőle az állam.

Az ESC-k egy Emax all-in-one 25A megoldással készült lapkában futnak egybe. Mivel eddig is nagy barátságban voltam az Emax-szal, annyira nem félek ettől az integrált csodától és azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a gép a kopterek eldobható fényképezőgépének stílusában készült. A 25A folyamatos áramfelvételt egy 30A csúcs egészíti ki, ez azt jelenti, hogy 4S akksival is el tudnak menni a motorok, különösebb probléma nélkül, bár még az áramfogyasztásnak nem számoltam utána. Az általam említett 3S-8045-600 grammos emelőerőt viszont könnyen fel lehet tornászni, ha átállok 3 ágú propellerre és 4S akkumulátorra. Éppen ezért rendeltem is ma néhány, színes dobócsillagot, ez is növeli majd az erőt és segíti az orientációt.

Az üzemidőt nem igazán tudtam kipróbálni, lévén egy szem 2200mAh-s akkumulátorom van. Nem vagyok berendezkedve a nagyobb akksikra, mert a kameraplatformokért nem rajongok és nem gondoltam volna, hogy a racerre kell az 1800mAh-snál nagyobb. Ezzel olyan 8-10 percet repül a gép, érezhetően kevesebbet kajál, mint a Nighthawk, persze ne is olyan reszponzív.

Tervezek hosszabb távon néhány fejlesztést a gépen, ha már kijátszottam magam a jelenlegi felállással, amelyek az alábbiak lesznek:

• 3 ágú, színes propellerek
• nagyobb kapacitású (3000-3300mAh) akkumulátorok
• nagyobb cellaszámú és C értékű akkumulátorok (4S/30+C)
• karcsere, alumíniumra
• szeretnék feltenni rá egy magasított lábat, ami alá kamera és gimbal is elfér /miközben írtam a cikket, vettem is még egy vázat az Aliexpressről, amihez jár magasított talp. Jól jön a többi alkatrész is, ha majd törni kezdem a gépet, mindig lesz mivel pótolni a dolgokat/
• esetlegesen motorcsere, erősebbekre, pl. Sunnysky X2412S 980KV-ra, vagy valami hasonlóra

Hirtelen ennyit a gépről, ha már repültem vele 2-3 órát (15-20 feltöltést), illetve csináltam pár videót, ami szerintem is elfogadható, akkor jövök vissza és vagy ezt a cikket bővítem, vagy folytatjuk egy másik bejegyzésben, szóval legyen a zárszó: "to be continued".