A cím kicsit olyan mint az XXX film (tripöl Eksz), mindig le lehet róla húzni egy újabb bőrt, ettől még persze igaz, jártunk ott újra, mert ez az egyik leginkább zavartalan terület, ahol nem veszélyeztetünk senkit, nincs magántulajdon, egy jó nagy puszta az egész és a feljelentgetős nyugdíjasok is kis számban rejteznek a bokrok mögött. Hogy ez mennyire valós probléma, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy valamelyik túlbuzgó polgár ránk hívta a rend éber őreit, amikor nem a modellreptéren repültünk, mivel úgy ítélte meg, hogy a 600 méter szélességű mezőn, amihez a legközelebbi pont egy 200 méterre lévő erdő, őrülten veszélyes ha valaki jól érzi magát. Itt egyben el is kanyarodhatunk abba az irányba, hogy jogilag akkor mit is lehet tenni és mit nem, illetve hogy a teljesen jogkövető, jóhiszemű apuka, aki a gyerekének vesz egy repülő járművet egy játékboltban (ami nem csak egy "drón" lehet, hanem repülő, helikopter vagy bármi), annak hogyan is kellene eljárnia, hogy az mindenben megfeleljen a jogszabályok követelményeinek és a hatóságok elvárásainak.

Én hiszek az "élni és élni hagyni" filozófiájában. Aki engem nem bánt, azt én sem bántom, nem érdekel milyen beállítottságú szexuálisan, milyen világnézetet vall, melyik pártra szavaz, milyen autóval jár stb. Próbálom tolerálni mások heppjeit, hobbyjait, viselkedését, amennyiben az nem zavar másokat. Én is igyekszem ilyen magatartást tanusítani, éppen ezért kizárólag olyan helyre megyek repülni, ami a biztonság maximális előtérbe helyezése mellett még nem ront az élvezeti értéken és nem zavar másokat. Ezért esett a választás a 16. kerületben található Késmárk utcai területre, de mivel ide többet az életben nem megyünk, ezért már be merem vágni a helyet a blogra. Hozzá kell tennem, hogy már tavaly is jártam itt, láttam itt repülni glidert, meg hasonló dolgokat, de ugye ez még AD 444 volt, tehát a drónos időszámítást megelőzően, amikor még nem tulajdonították az unatkozó polgárok a világ végének, ha egy, egyébként legálisan kapható játékot (nem véletlenül hívják angolul is toy grade multicopter-nek) vagy egy maximum hobby szintű repülő eszköznek minősülő gépet ki mer vinni a tulajdonos egy irdatlan nagy puszta közepére (érdekes módon a karbon forgószárnyas helikopterek miatt, amely képes levágni egy ember fejét, nem hisztizik senki). Azért, hogy a hely méreteit érzékeltessem, kivágtam a térképből egy darabot és megmértem a távolságokat, hosszában kb. 950, keresztben 700+ méter, ennek a közepén állva azért az elhihető, hogy nagyon nehéz bárkit is veszélyeztetni olyan drónokkal, amiknek a hatótávolsága 100-200 méter (pl. Nihui U807, Eachine H8 mini, JJRC X1, FQ777 124C, csak hogy néhány példát említsek a helyszínen lévő borzalmasan veszélyes drónok közül). Természetesen voltak kint ennél nagyobb gépek is, de ezek közül egyetlen egy sem sorolható a profi kategóriába, illetve egyikkel sem mentünk 100-150 méternél messzebbre attól a helytől, ahol álltunk (igen és a gépeimben fail safe és rth is van). Ezt hívják úgy, hogy tudatos és elővigyázatos reptetés, senkit sem zavarva, másokra vigyázva szórakozásnak.

Nem sokkal később azonban egy civil rendőrautó érkezett és a kiszálló rendőrök kérték a jelenlévőktől az alábbi dokumentumokat:

• felelősségbiztosítás
• légtérhasználati engedély

Ezek szükségesek pl. akkor, hogy ha az ember valamilyen nagyobb méretű légi járművet akar reptetni (1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről), csakhogy amikor megalkották a törvényt, akkor még nem léteztek játék vagy hobby célra használt drónok (de pl. merevszárnyú hobby repülőgépek igen, még sem tekintették fontosnak a szabályozását), ezért nem a drónokhoz hasonló légijárművek sajátosságainak figyelembevételével kerültek megalkotásra. Valamit viszont mondania kell a kiérkező rendőröknek is, ezért előcitálják a fenti törvényt és kérik a felelősségbiztosítást és a légtérhasználati engedélyt. Fontos leszögeznem, hogy ez a bejegyzés NEM ARRÓL SZÓL, hogy mi a jogszabályok tartalma és hogyan lehet jogszerűen eljárni, lesz erről is majd cikk, pusztán arra akarok rávilágítani, hogy mennyire lehetetlen és feloldhatatlan helyzetbe kerülhet az, aki jelenleg BÁRMILYEN drónt akar reptetni, legyen az 4 cm vagy 40, és mégis szeretne jogkövető magatartást folytatni.

Kezdjük a biztosítással, mint egy bármilyen átlagos ember, rákerestem az interneten az alábbi kulcsszóra: "drón biztosítás" és az alábbi találatokat kaptam:

Allianz drón biztosítás: kiemelnék két kulcsmondatot az oldalról, ami rávilágít a helyzet problematikájára:

• "Mire köthető? A biztosítás a pilóta nélküli légi járművek (drónok) kereskedelmi célú felhasználására terjed ki." vagyis nem hobby vagy játékkategóriájú felhasználásra
• " Kik a biztosítottak? Olyan vállalkozások, amelyek üzleti partnereik megbízása alapján, engedélyezett légtérben repülési tevékenységet hajtanak végre."

Vagyis mindenkire vonatkozik, aki vállalkozásként, termelő tevékenységként (értsd: munka), kereskedelmi célból használ drónt, tehát ez nem egy, a hobbiját gyakorló személyre szabott biztosítás.

Best office biztosítási alkusz: ez is egy érdekes találat, főleg ha a kitöltendő ívet nézzük meg tüzetesebben. Realtive sok adatot kell megadni, amelyek között olyanokat is találunk, mint pl.:

• gyári szám (nincs ilyen adatunk)
• gyártási év (nincs ilyen adatunk)
• gyártó (lehet, hogy van, lehet, hogy nincs)
• hajtás típusa (ez csak azért érdekes, mert a drón biztosítás alatt lehet pl. merevszárnyú repülőre is kötni)
• a rendszer irányítás vesztéskor az utoljára megadott parancsot hajtja végre (nem mindig van ilyen adat, de a tulajdonos sem biztos, hogy tudja)

Vegyük most elő a fiókunkban lapuló tescós Syma utánzat drónunkat és keressük meg rajta a gyári számot vagy mondjuk nézzük meg a kézikönyvben, hogy jelvesztéskor mit csinál a drónunk...Megvan? Nincsen? Érthető a probléma? Ez a biztosítás is olyan adatokra épít, amit a legtöbb esetben fizikailag képtelenség megadni, mert azok nem állnak rendelkezésre. Ennél még trükkösebb a helyzet, ha pl. egy épített gépről van szó, mert itt még a gyártó és a gyártási év sem lesz egyértelmű, hiszen melyik alkatrész számít?

Drónpilóták Országos Egyesülete: ez talán az egyetlen és értelmes megoldás, már amennyiben erre van szüksége az egyszeri reptetőnek. Amennyiben valaki a fent emlegetett egyesület tagja, kifizette a tagsági díjat, akkor köt(het) felelősségbiztosítást. Ebben az esetben az alábbi összegekkel kell számolnia / év:

• 1 éves tagság: 5000 Ft
• 1 éves felelősségbiztosítási díj: 25.000 Ft /illetve fél évre is lehet kötni, az összeg feléért/

Nem tisztem véleményt formálni arról, hogy ez az összeg sok vagy kevés, viszont belenéztem a Groupama Biztosító által ajánlott kötvénybe, amely az egyesületnél köthető. Kiemelem nektek a lényeget, hogy ne kelljen keresni:

• NEM téríti meg a biztosító azokat a felelősségi károkat, amelyeket a pilóta nélküli Hobbi repülőgép lakott terület felett repülve okoz
• NEM téríti meg a biztosító azokat a felelősségi károkat, amelyeket a pilóta nélküli Hobbi multikopter lakott terület felett repülve okoz
• MEGTÉRÍTI a biztosító a kereskedelmi, pilóta nélküli repülő térképészeti célból, repülési engedélyek birtokában, zárt légtérben végzett tevékenysége során okozott felelősségi károkat jelen ajánlatban meghatározott feltételek szerint
• MEGTÉRÍTI a biztosító a kereskedelmi, pilóta nélküli multikopter légi felvételek készítése céljából, repülési engedélyek birtokában, zárt légtérben végzett tevékenysége során okozott felelősségi károkat jelen ajánlatban meghatározott feltételek szerint

Hoppá, vagyis nem tudunk kötni hobbi célra biztosítást? Nem bizony, de még ha tudnánk is, akkor is szükség lenne repülési engedélyre (vagyis légtérhasználati engedélyre), amit a rendőrök is kértek. Nézzük akkor meg, hogy milyen beadványt kellene kitöltenünk ahhoz, hogy ezt megkaphassuk. A vicc az, hogy az NKH honlapján nem találtam meg a lenti nyomtatványt (ha valaki belinkeli a poszt alá, akkor kicserélem), ezért most itt az Aero Consulting oldalát fogom linkelni (de a nyomtatvány elvileg ugyan az): Kérelem pilóta nélküli légi járművel végrehajtandó egyedi tevékenységi engdély igénylése iránt. Innen is emeljünk ki néhány érdekesebb sort, amelyet a kérelemhez kellene csatolni, mint melléklet:

• A légijármű(vek) üzemeltetési utasítása, részletes műszaki leírása, rádió és frekvencia engedélyének másolata (amennyiben szükséges) /ugye ilyen a legritkább esetben van/
• A kérelmezett tevékenység végrehajtásához használni kívánt légijármű(vek) harmadik félre vonatkozó felelősségbiztosítás fedezeti igazolásának másolata. /amit ugye, nem köthetünk meg, magánszemélyként/
• Nyilatkozat a kezelők jártasságáról. /amit hol szerzek meg? Hiszen hivatalosan akkreditált drónkezelői vizsga nincsen, sem jogosítvány/
• A kérelmezett tevékenység végrehajtásához szükséges tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat. /vagyis jelen esetben ki kellene kérnem a helyi vagy a fővárosi önkormányzat, mint tulajdonos  engedélyét, hogy a területet használhassam/
• Az alábbiakat magába foglaló dokumentáció:
  • A kérelmezett tevékenység végrehajtásának részletes leírása, technikai és humánerőforrás igénye,tervezett felszállások száma, tervezett repülési idő és a repülések nyilvántartásának módja.
  • A repülések munka- és balesetvédelmi, illetve a munkavégzés idejére érvényes meteorológiai biztosításának terve.
  • Méretarányos helyszínrajz, amely tartalmazza a következőket: a munkaterület kijelölése, elkerítése, figyelmeztető feliratok/jelek elhelyezkedése; a munkaterületre történő ki és beléptetés helye; a fel- és leszálló, valamint vészleszálló helyek elhelyezkedése, illetve a légijármű(vek) karbantartó helye; a tervezett repülések horizontális és vertikális profilja.

Ez csak pár kiragadott sor, amit érdemes volt kiemelni, de azt hiszem jól látszik, hogy ezt ember nem tudja kitölteni a 10.000 Ft-os játék drónjára, vagyis a kért papírokat a kiérkező rendőröknek nem lehetett átadni, mert nincs semmilyen olyan módszer, amivel életszerűen be lehetne azokat szerezni. Azt már meg sem említem, hogy maga az eljárás hány napot vesz igénybe, mennyi idővel a repülés előtt kell benyújtani a kérelmet és milyen költséggel jár a benyújtás, illetve hogy megkapnánk-e az egyéb hatóságoktól, önkormányzatoktól a terület használatához az engedélyt.

Meg kell védenem a rendőröket is, mert szerintem a lehetőségekhez képest a legnormálisabban jártak el. Mondták, hogy akkor most figyelmeztetve vagyunk, pakoljunk össze és hagyjuk el a területet (ezt is tettük). Azért azt még gyorsan megkérdeztem, hogy akkor kijelölt modellreptéren - mint pl. az Óbudai Sziget - lehet-e repülni, azt mondta, hogy a fenti dokumentumok nélkül nem lehet, sőt még magánterületen sem. 

Érdekes ugye? Akkor vajon mitől modell reptér, ha nem lehet rajta repülni a fenti engedélyek nélkül, amit viszont nem lehet beszerezni? Az egyetlen hely, ami hirtelen eszembe jutott, ahol nem tudnak belekötni a reptetésbe egy olyan zárt csarnok ami a mi tulajdonunkban van, itt ugyanis sem hozzájáruló nyilatkozatot, sem légtérhasználati engedélyt nem kell beszereznünk.

Az egész szituációnak volt egyébként egy olyan érzete, hogy mintha a rendőrök is úgy érezték volna, hogy az egész helyzet furcsa. Nyilván nekik hivatalból ki kell jönni és meg kell vizsgálni a lakossági bejelentést és el kell járniuk ebben az ügyben, de szerintem ők is szívesebben csináltak volna valami mást, aminek több értelme van, pl. igazi szabálysértőket vagy ne adj Isten bűnözőket kergettek volna.

A fenti szituáció feloldásaként arra jutottam, hogy levelet írok az NKH-nak, hogy kérjek tőlük egy hivatalos állásfoglalást azzal kapcsolatban, hogy kizárólag hobby célra, semmilyen kereskedelmi tevékenységet nem folytatva milyen engedélyeket kell beszereznem, különös tekintettel arra, hogy ha a tevékenységet olyan területen szeretném végezni, ami direkt erre lett kijelölve. Ha megkaptam a választ, azt is megírom majd a blogon.

Hopp de hosszú lett a bejegyzés, nem is maradt idő az Aquincumi reptetésről szóló beszámolóra, de sebaj, van még virtuális hely a blogon vagyis hamarosan jövünk vissza.