Régebben is bejött már ez a kockaforma a kamerák kapcsán, csak akkor még a Gopro Hero Session sorozaton kívül nem nagyon volt alternatíva, a 3-400 dolláros árat viszont túlságosan húzósnak éreztem. Aztán megjelent a konkurencia, és az egyik kritikus funkciót – az AV kimenetet meglétét – is felvették a repertoárba, innentől kezdve pedig volt értelme drónra is felszerelni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az ár 99 dollárra, vagyis nettó 28.200 forintra csökkent, ami így egy erőteljes „best buy” delikvenssé léptette elő a Runcam 3-at.

Kicsomagolás

A dobozolás engem leginkább egy narancsszínekkel felütött Xiaomi csomagolásra emlékeztet. Az oldalán találhatunk egy „kaparj le és nézd meg, hogy eredeti vagyok-e” jellegű biztonsági kódot, amivel a kínaiak a brandet akarják erősíteni. Ez egy kicsit vicces, hiszen pont most vesztettek el Amerikában egy pert a GoPro ellen, ami a kinézetre vonatkozott, szóval a külsőt – politikailag korrektül megfogalmazva – a nevesebb gyártó ihlette.

Egyből szeretnék eloszlatni egy félreértést, amit több helyről hallottam, és ami azt a fals információt tartalmazta, hogy az elvesztett per miatt beszüntetik a Runcam 3 forgalmazását. Nos, nem fog ilyen történni, az USA-ban nem lehet majd árulni, Európát nem érinti, de bármikor meg lehet rendelni Kínából, és mivel mi egyébként is onnan szerzünk be mindent, ezért ez minket nem érint.

Visszakanyarodva a dobozhoz, tartalmi szempontból nem sok újdonságot vonultat fel, viszont a töltőkábel, kamera, fölösleges papírok szentháromság mellé kapunk 4 db Runcam leszorító pántot, 2 db ragasztós tappancsot, és egy FPV bekötéshez szükséges kábelt is, vagyis ezt a kamerát tényleg drónra találták ki. Miért fontos ez? Mert így egyszerre lesz analóg képünk 5.8 Gigahertzen, és remek 1080p 60FPS képünk a repülésről.  A késleltetés állítólag olyan jó vagy jobb, mint a Runcam 2 esetében, ez 40-50 milliszekundumot jelent, amivel már kellemesen lehet repkedni.

Az ikonikus narancssárga szín már a Runcam 1-nél is bejött – amit szintén teszteltem, itt olvashatjátok -, és itt is üt. Ezt sokunk azért szereti, mert könnyebb észrevenni a fűben, ha ne adj isten elhagynánk, de persze úgyis mindenki kamera tartóval fogja használni. Egy kicsit itt el is gondolkodtam azon, hogy vajon miért adnak 4 darab leszorítót? Nyilván csak oldalról tudjuk meghúzni a testen, szemből nem, mert akkor beletakar a képbe, és már így is eltakarunk mindenféle portot, akkor viszont minek 4? Talán könnyen elszakad?

Kinézetre echte GoPro Session, bár annak egy kicsit gömbölyűbbek az élei, és a fogása is kellemesebb gumis, itt kemény műanyagot találunk. Így állítólag nem megy bele ugyanabba a tartóba, de mivel ilyet nem adnak a gyári kiszerelésben, ezért ezt kipróbálni nem tudtam. Az összerakottság érzete példás, sokkal drágább terméknek tűnik, mint amilyen valójában.

Felül egyetlen bekapcsoló gombot találhatunk, LCD kijelző nincs, csak a hátlapi gomb ami WiFi és shutter is egyben, illetve egy telefonos applikációval vezérelhetjük a kamerát.  Szerencsére az alkalmazás remek, nem tapasztaltam fagyásokat, minden nagyon egyértelmű, így a nyomkodható hátlapi megjelenítőt egyáltalán nem hiányoltam.

A lencsét Gorilla Glass üveg védi a behatásoktól, ez a Runcam 1 és 2 esetében még nem így volt, így szerintem a kamera jól fogja bírni a gyűrődést. Az oldalán található a micro USB port, ami egyben AV kimenet is, ezen keresztül lehet tölteni USB-vel, illetve adhatunk neki tápot is 5-17V között, de ez hosszabb távon károsítja az akkumulátort, tehát inkább töltsük fel repülés előtt, így is tud kb. 90 percet.

Tesztüzem

Kártyát be, és mehet a móka. Mondom SD kártyát a helyére. Elhajtom a szilikon takaróelemet, de képtelen vagyok betenni a portba az adathordozót. Aztán eszembe jutott, hogy sokan panaszkodtak, a testbe eső tárolókra, ezért innentől kezdve már én is félve próbálkoztam tovább. Aztán hirtelen bent maradt, de semmi bekattanás hang vagy érzet nem kísérte a tevékenységet. Akkor ezt most biztos a helyén van? Kiszedtem, megpróbáltam újra, bement, oké akkor ez ilyen.

Jól működik, csak semmiből nem érződik, hogy minden a helyére került, és ez egy kicsit rontja a minőségérzetet. Már a szilikon takaró felszedése sem volt egyszerű, úgyhogy úgy döntöttem, megpróbálom igazolni azt a mítoszt, miszerint bele lehet ejteni a kártyát a testbe. Szerencsére már nem, ezt a hibát javították.

Hátul megnyomjuk a WiFi gombot, leszedjük a Runcam alkalmazást - ami egy nagyon egyszerű, „next, next, finish” jellegű nyomkodós dolog – és máris megkezdhetjük a használatot. Az applikáció pofonegyszerű, de azért nem kell egy teljes értékű akciókamerát várnunk, csak az alapfunkciókat tudjuk vezérelni. Azok viszont kivétel nélkül jól működtek, és azért ezekből is van jó néhány, amin érdemes átfutnunk.

A nyitóképen a videózáshoz szükséges gombokat láthatjuk, balra és jobbra lapozva válthatunk a fő funkciók – fotósorozat time-lapse fotó, fényképezés, videózás, time-lapse videó – között. A mutatott kép alatt láthatjuk a kiegészítő lehetőségeket, míg a jobb felső sarokban a finomhangolásért, és a beállításért felelős menüt. A kép jobb alsó sarkában a dupla nyíl keretben gombbal kihúzhatjuk és elfordíthatjuk a képet, így megkönnyítve az anyagok elkészítését.

A legtöbb főmenü alatt állíthatóak az alábbiak: fehéregyensúly, expozíció, látószög három szélességben, fénymérés helye és a kép fejjel lefelé fordítása. Ez utóbbi jól jön, ha drón hasán akarjuk elhelyezni a kamerát, ehhez egyébként gimbal is kapható. A „white balance” profilok nálam elég jól működtek, 5 közül választhatunk, tényleg segít a képeken.

Szinte minden kép alapú lehetőség alatt állíthatunk be ismétlődő időközönkénti fényképezést.  Automata időzítés nincsen a kamerában, hiszen távolról bármikor kioldhatjuk, de „time-lapse” módban is tudunk magunkról fotót készíteni.

A különböző „lapse” módok között általában az a különbség, hogy a fotók esetében különálló egységként kezeli a képeket, a videók esetében pedig összefűzi. Ez ugye azért lehet érdekes, mert ez egy alapvetően FPV-re kihegyezett kamera, tehát a szenzor lényegesen kisebb felbontásban készíti a képeket, mint egy hagyományos akciókamera esetében.

A jobb felső beállító menüben újabb érdekességek várnak ránk, itt a szokásos dátumbélyegző, hangerő, időszinkron és társain túl találhatunk sokkal fontosabb dolgokat is. Az egyik a WDR, vagyis a széles dinamika tartomány, ez elsődlegesen a fényhiányos helyeknél segít, már pedig ilyenekben lesz részünk, hogyha fák között, vagy épületekben fogunk cikázni.

Csináltam egy fotósorozatot be és kikapcsolt állapot mellett, és szerintem az egyik legjobban működő WDR funkciót kapta meg a kamera, amit eddig láttam, bár azért a szürkületen áttetsző fény meg tudja zavarni.

A „tv mode” alatt kapcsolhatjuk át a képet PAL és NTSC között, használjuk a PAL-t, az európai szabvány, de persze az NTSC sem ördögtől való, a magasabb FPS szám miatt. Ezzel kapcsolatos, hogy nincs „superview”, mint a GoPro esetében, viszont a legszélesebb látószöget - ahol 155 fokot tud a lencse rögzíteni - már majdnem hívhatjuk annak. Érdekes még, hogy a firmware majdnem teljesen friss volt, 2017. április 8-i, vagyis egy igen „ropogós” termékről van szó.

Érdekes dolog, hogy a hardverről nem nagyon találtam információt. A képeket 2 Megapixel felbontásban készíti, a videókat viszont 1080p 60FPS-ben, tehát egyértelműen a mozgóképekre helyezték a hangsúlyt. Azt hittem egyébként, hogy a kocka kialakítás miatt a súlya is kisebb lesz, mint egy hasonló áru akciókamerának – ez ugyanis nem az -, de nem, nagyjából ugyanannyit, 66 grammot nyom.

Érdekesség, hogy a forma miatt a hűtése minden ilyen eszköznek gyengébb, ezért kifejezetten tilos dashcamnek, vagyis autós kamerának használni, ezek a funkciók egyébként teljesen hiányoznak is belőle. Tehát ne tegyük ki tűző napnak, ne hagyjuk a kocsiban, mert azzal tönkre tudjuk tenni a készüléket. A drónos repülés ráadásul a sebesség miatt jelentősen hozzájárul a hőelvonáshoz, ezt az eszközt erre találták ki, használjuk rendeltetésének megfelelően.

A hangfelvételéhez két különálló hangprocesszort is használnak, így két forrásból is képes hangot rögzíteni, és kifejezetten a szélzaj kiszűrését helyezték előtérbe, amiből biztosan lesz elég, ha 100 km/órával száguldozunk. Szerintem kifejezetten jól hallatszik minden, például sokkal jobban, mint az SJCAM széria bármelyik darabjánál, de azért nem éri el egy külső mikrofon szintjét.

Akartam csinálni egy jó kis „time-lapse” videót, de menet közben a készülék kifagyott. Ez egy picit ijesztő, de van egy „hard reset” mód – amit a hivatalos honlap FAQ-jában is megtalálhattok -, amivel ilyenkor is le lehet állítani. Amennyiben így járunk, nyomjuk meg a bekapcsoló és a WiFi gombot egyszerre, és a kamera kikapcsol, utána pedig újra be lehet kapcsolni. Nekem ez csak egyszer fordult elő, de nem tudtam eldönteni, hogy a melegedés okozta-e vagy sem. Mivel itt már vagy három órája ment, ezért el tudom képzelni, hogy igen.

Képes a Runcam webkameraként is működni, ehhez az Ampcam nevű alkalmazást kell letöltenünk, de én biztosan nem ezt a terméket használnám ilyesmire. Örüljünk, hogy ezt is tudja, pont úgy mint a sorozat fotót is, de szerintem ezek a funkciók igazából mellékesek.

Elkezdtem nézni, hogy milyen kiegészítőket árulnak hozzá, mivel gyárilag nem adnak felfogató keretet, ezért is problémás feltenni drónra. Szerintem ne „velcrozzatok”, nem fogja meg, kipróbáltam, simán le tudtam rázni kézzel, míg a leszorító pántokból ujjal kitoltam, ha 100-nál elrepül, akkor aztán lehet keresni, ha egyáltalán túléli. Vegyetek egy „mount-ot”, szerintem az a legbiztosabb megoldás, és úgy a kamera szöget is be lehet állítani.

3 különböző FOV

Vízálló tokban is használható, mivel minden funkció visszajelzésre kerül a felső gomb körüli LED gyűrűn. A menüket ciklikusan forgatja, egy hosszú nyomásra léptet, egy rövidre pedig aktiválja a lehetőségeket, az alábbiak szerint:

• kék státusz LED – videó mód, rövid nyomásra aktiválja az aktuális videó módot
• zöld státusz LED – fotó mód, rövid nyomásra egyet fényképez
• narancs státusz LED – OSD mód

Az első kettő egyértelmű, a harmadik viszont nem, és igazából nem is jöttem rá, hogy pontosan mit csinál. Gondoltam, hogy majd nézem az applikáción keresztül a változásokat, de ha bekapcsoljuk a WiFi-t – egy rövid nyomás a hátsó gombon – akkor kikapcsolja a gomb alapú vezérlést, és csak a szoftveres marad.

Ki akartam vinni kipróbálni a kamerát, de letérdelt az Emax Nighthawkom FPV adója, a 3B Hobby gép meg 2 hónapja (valójában persze még soha) nem jó, szóval tanakodtam, hogyan teszteljem a dolgot. A másik probléma pedig az volt, hogy gyárilag nem adnak felfogató profilt hozzá, pedig még a Runcam 1-hez is volt. Gyorsan felmentem Thingiverse-re, hogy megkérjek valakit, nyomtasson egy tartót, de sajnos már ez is egy hete húzódik, közben pedig vagy felváltva esett vagy nagyon fújt a szél, tehát az időjárás sem volt kegyes.

Összefoglalva drónra nem tudtam felrakni, ezért más, alternatív megoldás után kellett nézni. Három dolog szokott számítani egy FPV kameránál: a fény- és a színkezelés és a késleltetés. Ezeket viszonylag egyszerűen ki lehet próbálni, bár az analóg adóra való kötéssel egy picit várnotok kell, viszont a WiFi-t kipróbáltam.

Azért hogy ne maradjunk jármű nélkül, feltettem egy Feiyue Desert Eagle 3 off-road autóra, és csapattam vele egyet, de sajnos ez a felvételekből a lelket is kirázza, ezért csak erős gyomrúaknak javaslom a megnézését. A nagyon horror részeket kivágtam, de sajnos nem tudom, hogy hogyan kellene stabilizálni a képet terepen verető teherautó esetében, EIS meg sajnos nincsen.

Csináltam néhány videót nappal szemben, normális sebességgel és lassítva is. Közben ráúszott egy felhő a fényforrásra, tehát ezt is megnézhetitek, WDR-el és kikapcsolva is. Ha már „slow motion”, akkor elkaptam egy villamost is, sajnos nekem ez sem elég lassú, gyakorlatilag csak annyi történik, hogy az 1080p 60FPS-t a duplájára nyújtja.

Itt azért picit kijön a szoftver gyengesége, ugyanis nincs 720p 120 FPS, pedig az már 4x-es nyújtás lenne. A gond csak az, hogy a kézikönyv azt állítja, hogy van ilyen mód, de az igazság, hogy vagy lesz majd egyszer, valamilyen szoftveres frissítés formájában, vagy csak szimplán át vagyok verve. Erre a Zoolander 2-ben azt mondanák: „Where is my goddamn Latte?”

Összegzés

Szerintem ezt a kamerát két dolog fogja eladni: a remek formavilág, és az FPV képesség, vagyis hogy két kamera helyett elég egyet vinnünk magunkkal, ilyen értelemben akár a sima kamerák súlyát is levonhatjuk a 66 grammból. Az sem mellékes, hogy a homlokfelülete kisebb, mint egy átlagos akciókamerának.

A képe nagyon szép, a WDR remekül működik, viszont a képek maximum elfogadhatóak, de ezt nem is várjuk el egy ilyen szerkezettől. Nagyobb bajom az, hogy mindenféle egyéb kamera funkciót kipusztítottak belőle, és mivel nincsen kijelzője, ezért aki általános felhasználásra keres eszközt, az nem ezt fogja megvenni. A melegedés miatt szerintem nem kell aggódni, de a béna SD kártya behelyezés felett nem tudok szó nélkül elmenni, ezért a mérnökök megérdemelnének egy tockost.

A GoPro tulajdonosok viszont sirathatják azt a 200 fölösleges dollárt, amit a Hero 5 Sessionre adtak ki, persze az egy lényegesen nagyobb tudású eszköz, csak nem mindegy, hogy valami 100 vagy 300 dollárba kerül-e. A nettó 28.200 forint nem kevés, de a konkurenciához képest nem is sok, az olcsó kockakamerák trónjára ezzel felül a Runcam 3, de már a nyakán liheg a Foxeer is, a maga 4K képes egységével.

A kamerát itt vásárolhatjátok meg (az árak az árfolyam ingadozásának és az akciók függvényében változhatnak):

• Runcam 3 kamera, Gearbest CN raktár: 99 USD, 28.200 Ft