Hogyan válasszunk napszemüveget? - Forrasztó szemüveget akartam, de napszemüveg lett belőle

bolle-hustler-smoke-glasses-ktzhg-jlwgs.jpgFurcsának tűnhet, hogy egy drón blogon napszemüvegekkel kapcsolatos bejegyzés található, de mint ahogy a filmekben minden, ez is "igaz történet alapján" született, ugyanis forrasztó szemüveget akartam venni. Ezért elkezdtem nézegetni a munkavédelmi szemüvegeket, és rájöttem hogy van köztük egy csomó nagyon dögös, ráadásul az összes követelménynek megfelelnek, amit általában a napszemüvegekkel szemben szoktunk támasztani. Egy kérdés marad, az ár...dobpergés: nagyjából az egyötöde a közepesen drága márkáknak, vagyis már ezért érdemes végigolvasni az eszmefuttatásomat.

A munkavédelmi szemüveg vásárlásos történetnek volt egy előzménye is, nagyjából másfél hónapja vettem az Ofotértben egy - a cég mércéjével mérve nem túl drága - 20.000 forintos Solaris SOBM67 kódnévre keresztelt szemüveget, aminek az árát Joy kupon segítségével sikerült 15.000 forint-ra lenyomni. Örültem, mint majom a farkának, hogy nem egy 30.000 forintos Polaroidot, vagy egy 80.000! forintos Ray-Ban-t kellett megvennem, mert nekem nagyjából még ezek álltak volna jól. Ez utóbbi márkához egyébként már korábban is volt szerencsém, és pont ugyanúgy hullott szét, mint az összes többi olcsóbb vetélytársa.

solaris.png

Solaris SOBM67

A Solaris egyébként egy nem igazán előtérben lévő márka, nincs körülötte akkora hype, mint mondjuk egy Oakley vagy egy Ray-Ban körül, de ma már boldog-boldogtalan szemüveget gyárt, akkor is ha azok csak divatmárkák, lásd a Dolce&Gabbanat, a Bulgarit, vagy éppen az Armanit. Szerintem a legtöbb vásárlónak az a lényeg, hogy az ő arcukhoz illeszkedjen a szemüveg, álljon jól, és hogy néhány alapvető dolgot teljesítsen. Nyilvánvalóan ezek között szokott szerepelni a megfelelő UV védelem, a torzításmentesség, a polarizáltság, a kényelem és a viszonylagos tartósság, bár a legtöbb ember elhagyással vagy ráüléssel vet véget szeretett divatkiegészítője életének.

oakley.jpg

Ilyen egy Oakley

A fenti tulajdonságok egyébként egy forrasztó szemüveg esetében viszonylag ritkán kerülnek elő, itt inkább a különböző forró folyadékok, és egyéb nemkívánatos részecskék szembe jutását próbáljuk meggátolni. A fenti védelmi képességek közül egyébként az UV - vagyis a szemet roncsoló ibolyántúli sugarak - szűrés nem egy nagy fekete mágia, ugyanis már elég régóta készülnek polikarbonátból a szemüveglencsék, ennek pedig az egyik tulajdonsága, hogy elég jól szűri az ultra viola sugarakat, tehát e mögött a tény mögött nincsen különösebben nagy technikai innováció.

acrylic-uv3.gif

Érdemes egyébként besétálni valamelyik Ofotértbe, és ingyenes elvégeztetni egy ilyen tesztet, amit általában nagyon készségesen, de ami sokkal fontosabb, ingyenes megcsinálnak. Ez annyiból áll, hogy egy LCD kijelzővel rendelkező gép fölé tartják a szemüveget, ami kiír egy értéket, ebből az optikus tudja, hogy akkor a szemüveg átment-e a próbán vagy sem, mint Robert Rodriguez: Desperado című filmjének híres jelenetében. Amennyiben 400-as értéket látunk a műszeren, örülhetünk, ez a maximum, vagyis 99%-ban megszűri a szemüveg a kellemetlen mellékhatással rendelkező sugarakat.

lvr-glasses.jpg

A másik fontos dolog az úgynevezett prizmakorrekció, aminek hiánya miatt megfájdul a viselő feje, rosszul lesz, és egyéb nem különösebben kellemes mellékhatásokat produkál. A prizmakorrekció lényege, hogy a lencse görbületéből adódóan az íveknek torzító hatása van, ezt hivatott kiküszöbölni a fenti eljárás, és ez az, amit például az olcsó szemüvegek esetében nem fog elvégezni a gyártó. Ezt úgy tudjuk ellenőrizni, hogy fogunk egy asztali lámpát, alátartjuk a szemüveget, és ha a kör alakú izzó tojásdad formát vesz fel, akkor bizony a lencse torzít. Másik kevésbé humános módszer, ha elkezdjük hordani és ha rosszul leszünk, akkor bizony ott valami nincs rendben, de én inkább javasolnám az elsőt.

Na ez vajon melyik?

Nyilván a minőségről és a kinézetről fölösleges vitatkozni, az előbbit eldönti majd az idő, utóbbit pedig a vásárló, hogy ugyan jól áll-e neki a megfelelő modell vagy sem. Azért hoztam fel ezeket a szempontokat, mert általában a sajtóanyagban erre hivatkoznak a gyártók, amikor a magas árat akarják valamilyen módon megindokolni, de valójában ez bizony kamu. A magas költségek nagyjából nyolcvan százaléka ugyanis reklámozásból származik, hiába drága valamit márkává építeni.

Munkavédelmi szemüvegeket viszont nagyon ritkán látunk reklámban. Most mindenki próbáljon meg visszagondolni egy olyan jelenetre, ahol ilyesmit reklámoztak: apa izzadva vascsövet fűrészel, és a fröcsögő fémszilánkoktól megvédi őt egy remek munkavédelmi szemcsi. Megvan a jelenet? Nem baj ha nincs, mert nekem sem, ugyanis nem nagyon reklámoznak átlag embereknek ilyesmit, sőt borítékolom, hogy 10 emberből 9 egyetlen munkavédelmi szemüvegmárkát sem tudna említeni, ahogy én sem tudtam, mielőtt megvettem a sajátomat. Abban persze biztos vagyok, hogy a megfelelő csatornákon az ipar számos területére eljutnak a brossúrák, szórólapok és reklám e-mail-ek, de a háztartási postaládákba aligha.

en.PNG

Ahhoz, hogy valamit védőszemüvegnek lehessen nevezni, mindenféle tesztelési eljáráson kell átesniük, amiket általában EN szabvánnyal és egy számmal jelölnek. Nem vagyok különösen járatos a dolog jogi részében, de aki utánaolvas, az olyan varázsszavakat találhat, mint az EN 166:2001 ami egy szemvédelmi szabvány, vagy éppen az EN 170:2002 ami az UV szűrés szabványa és így tovább. Ezeket a plecsniket egyébként a gyártók fel is kell, hogy tüntessék a termék leírásában, de jellemzően a weboldalukon is megtalálható.

Ugye, hogy nem is olyan könnyű megkülönböztetni a drágát az olcsótól?

Toljuk össze a két szót: munkavédelmi szemüveg és napszemüveg=munkavédelmi napszemüveg, kész is, nézzük meg, hogy létezik-e ilyen. Nyilván nem különösebben nehéz kitalálni, hogy a költői kérdésre a válasz igen, különben ez a cikk meg sem született volna. Sajnos ekkor már rendelkeztem a Solaris szemcsivel, de bedobtam véletlenszerűen a szót a Google-be és ki is dobott egy csomó magyar oldalt, ahol 3.000 forint körül egészen pofás szemüvegeket árultak.

Ez egy Bollé 3 variánsa

Végül a választásom a Bollé Hustler füstüveg lencsés darabjára esett, ami a leárazott Solaris árának az ötödébe került, de ha rászámolom a postaköltséget, akkor sem érte el a 4.000 forintot. Milyen viselni? Pont ugyanolyan mint a Solarist, nem torzít, polarizált, szűri az UV-t, gyakorlatilag teljes mértékben betölti a neki szánt szerepet. Talán egy kicsit gagyibb anyagból van, jobban hajlik a szár, de elveszteni, ráülni, meg kint hagyni a verandád, hogy aszalódjon a napon, na arra ez is tökéletes.

Mellékesen pedig ezek a boltok árulnak egészen jó, forrasztáshoz is viselhető, víztiszta lencséjű munkavédelmi szemüvegeket is, az áruk valahol 1000 forint körül indul, de aki nagyon flancolni akar, akár 3.000 forintot is elkölthet egy jobb fajtára. 

Azt gondolom, hogy a fenti árak is nevetségesek ahhoz a 15-20.000 forinthoz képest, ahonnan a jobb nevű optikákban is kapható "márkás" napszemüvegek indulnak. Szóval mindenki vegyen munkavédelmi napszemüveget, mert az ár-érték arányuk bomba jó.