Kaptam egy levelet azzal kapcsolatban, hogy miért nem írok többet a motorokról. Ez úton is köszönöm az olvasónak az ötletet, amit ily módon adott, és mivel egyébként is nézegettem a 11xx motorok palettáját, meg a hozzájuk tartozó vázakat, akkor már adja magát a dolog, hogy írjak róluk. Aki 2-3 colos micro gépekkel repül, előbb vagy utóbb szembesül azzal a problémával, hogy szeretné a drónját egy picit fejleszteni, ilyenkor óhatatlanul hozzá kell nyúlnia a fent említett alkatrészekhez, de aki építeni akar, annak sem érdektelenek ezek az elemek.

Micro motorok felhozatala

Az első dolog, amit ki kell derítenünk, hogy a 1104-1106-os szegmensben milyen motorokat találunk. 85-130 mm között nagyjából minden gépet ezekkel az erőforrásokkal szerelik. Én biztosan nem lépnék lefelé a 1103-as méret irányába, inkább csak felfelé. Bár a termékszám alacsony, ennek ellenére elég nehezen rágtam át magamat rajtuk, mivel azt sem egyszerű kideríteni, egyáltalán kik azok, aki a motorokat előállítják:

• Sunnysky: Gofly-rc, Full Speed
• HGLRC: HGLRC, Eachine?, Furibee ?
• Brotherhobby: Brotherhobby
• RCX: RCX, Kingkong
• DYS: Arfun, Furibee
• Emax: Emax, GoPro
• Spintech: Spintech

Ha egy olyan mikrot veszünk, amit nem a fenti nevek által gyártott motorral szereltek, akkor gyanakodhatunk, hogy a drónt kiadó cég bérgyártatott valakivel. Na de miért kell hozzányúlnunk egyáltalán a motorhoz? Több út is áll előttünk, ha javítani akarunk a menetteljesítményeken: a propeller méretének növelése – ha elfér a vázon -, a feszültség növelése – de a nagyobb cellaszámú akkumulátor súlynövekedéssel és plusz hőtermeléssel is jár – vagy pedig a motorok kicserélése egy erősebbre.

Számoljunk egy kicsit

A gond az, hogy honnan tudjuk, mi a megfelelő erőforrás? Ez nézőpont kérdése, mire akarunk optimalizálni: emelőerő, hatékonyság vagy súly? Ehhez viszont össze kell hasonlítanunk a különböző gyári táblázatokat, már amennyiben ezek rendelkezésre állnak, de persze ez koránt sem biztos.

A lenti - közel sem teljes - felsorolásból látható, hogy melyik gyártó milyen paramétereket ad meg a motorjaik mellé. Ahol megtaláltam az adatokat, ott 2 és 3 cellához megadott feszültséget vettem alapul, ha elírás van, kérném, hogy jelezzétek:

1-es táblázat

Mint a fenti táblázatból látható, a motorok nagyjából felénél fogalmunk sem lesz, hogy milyen paraméterekkel rendelkeznek, ami nem könnyíti meg a választást. Különösen azért nem, mert így nem lehetünk biztosak abban, hogy nagyobb cellaszámon is kibírják-e az áramterhelést, ezért sokan a 3 inch-ról 2,5-re lépnek le, ahogy ezt a HGLRC Hornet vagy az Emax Babyhawk R esetében is láthatjuk.

Ez utóbbi 136 mm-es verzióján még KV értéket is csökkentettek 6000-ről 4500-re, nehogy valami baj legyen. Egyébként mindkettő remek gépnek számít, a Gofly-rc Falcon 130-cal egyetemben.

A kérdés persze az, hogy mennyi a valós fogyasztás?

Azt szokták mondani, hogy 20-30%-kal kevesebb, mint a tesztpadon mért eredmény, vagyis 15 A-ból így 10,5-12A is lehet, ami már nem rossz érték. Ezzel azért kell mindenképpen kalkulálnunk, mert a kis akkumulátorok jellemzően nem tudják etetni ezeket a sok áramot igénylő erőforrásokat.

Egy egyszerű példából kiindulva, a legtöbbünk által használt Gaoneng 550 mAh 2S 80 C áramforrás 44 A-t tud kiadni, vagyis a motoronkénti fogyasztás nem lehet több mint 11 amper.

Na de melyiket válasszam?

Arra, hogy mit kell választani, két támpontunk is van: a gyári összeállítások biztosan jók, illetve a gyártó szinte mindig alulbecsüli azt a terhelést, amit ezek a motorok kibírnak, nehogy a fogyasztók pampogjanak. Erre jó példa a DYS 2204-2206-os motorcsaládja, amik elmennek 5S-sel is, pedig mindenki 4S-en hajtja őket. Persze az eredményeket lehet számszerűsíteni is, ehhez csináltam egy újabb táblázatot a Gofly-rc Falcon CP90 130 mm-es gépemről:

Ez a táblázat a gyártó által megadott referenciaérték, ahol egyébként a „ruin” szót írták a 3S 3025 sor mellé, csak nem tudom, hogy ez a motor végét jelenti-e vagy a rossz hatékonyságot. A drón súlya 84 gramm szárazon, 119 gramm 2S 550-es, 138 gramm 3S 550-es akkuval, ebből mindenki kiszámolhatja az emelőerő/tömeg arányt. Ezen nagyjából +2,4:1-gyel lehet javítani egy 3 cellás akkumulátorral, de valószínűleg kicsinálná a motort. Cseréljük hát ki, nézzük, javulnak-e az értékek:

2-es táblázat /* jó eséllyel megsült a technika

A másik lehetőségünk az, ha a vázméretet – vagy inkább csak a kar hosszát – növeljük meg, ami minimális, 6-10 grammos növekedést fog eredményezni súlyban, viszont 1-2 mérettel feljebb léphetünk propellerben is, hiszen több lesz a hely.

A következő részben fogok bővebben a vázakról beszélni, de itt a méretnövekedést az adott motorhoz tartozó kisebb és nagyobb propellerek szimbolizálják, például a Sunnysky 1104 7500KV egység referencia táblázatában három különböző légkavaró is szerepel:

3-as táblázat

A nagyobb propeller azonos cellaszámon többet emel és hatékonyabb is, mint a másik kettő. Ha a 2 és a 3 cellát hasonlítjuk össze, akkor pedig azt láthatjuk, hogy a hatékonyság nagyot esik, és mivel nehezebb is lenne a gép, ezért romlana az üzemidő és a teljesítmény is.

Éppen ezért nagyon kicsi légcsavart pörgetni nagyon nagy feszültségen nem túl gazdaságos, érdemesebb a nagyobb propellerfelületre optimalizálni.

Végköveteztetés

A számottevő különbség, ami az emelőerő/tömeg hányados kapcsán megjelenik, két dologból származhat: kicseréltük a vázat nagyobbra vagy közel azonos tömegű, de erősebb motorokat raktunk a gépre. Persze a kettes táblázatban látható számok csalókák, mert a gyártók cselesen más feszültségen adják meg a referencia értékeiket, de a szemfülesek ezt már észrevehették.

A feszültségnövelés nem hozott számottevő előnyt, mivel a technika nem bírja ki, vagy ha igen, akkor csökkentenünk kell az erőforrások KV értékét, így tulajdonképpen elveszítjük azt, amit igazán nyertünk volna, és még a tömeg is megnő.

Minden paraméter – azonos motor fordulatszám, váz- és propellerméret – mellett a magasabb cellaszám javítja az emelőerő/tömeg arányt, de azt kockáztatjuk, hogy elfüstöl a hardver.

Azok, akik pedig a szűkös vázméret miatt nem tudnak feltenni nagyobb propellereket, pedig a legjobban akkor járnak, ha a gépet átépítik egy méretesebb frame-re, erről lesz majd szó a következő cikkben. Aki pedig nem akar várni, hanem venne valamilyen komplett megoldást, azoknak az alábbi drónokat javaslom:

Ha tetszett a cikk, kérlek tisztelj meg azzal, hogy nyomsz a cikkre egy lájkot Facebookon, így látni fogom, hogy munkám nem hiábavaló. Annak is örülök, ha megosztod, így még több emberhez jutnak el az információk. Előre is köszönöm.