Keweisi USB power detector - Ezeöccáé jó lesz

rmt-v20-2_crop.jpgA termék teljes neve KEWEISI 3V-9V 0-3A USB Charger Power Detector Battery Capacity Tester VoltageCurrent Meter, oh máj gád, ki találta ezt ki? Kicsit úgy hangzik, mint ha NAGYON azt akarnánk sugallni, hogy itt valami nagy dologról van szó, de nem, ez egy 1500 Ft-ot érő kéklő árammérő (hehe). Amiért ez a cikk most Marciart vadászterületére a mélyvíz rovatba kerül, annak az oka az, hogy egy ilyen eszközről nehéz lenne két oldalt írni, ezért nem nevezném cikknek. Ami viszont fontos, hogy remekül lehet vele mérni áramerősséget, feszültséget töltöttséget és időt. Na de ennek mi köze a multikopterekhez? Nos, csak annyi, hogy mindig is problémát jelentett számomra az, hogy hogyan lehetne megmérni azt, hogy egy töltő mennyi idő alatt tölti fel az akkumulátorokat (ami közben megoldódott mert megjött az Imax B6-om). Lehet meredten bámulni 2 órán keresztül a gyári töltőket, lehet sacc per kb. tippelni, lehet stopperezni és a végén egyre sűrűbben nézegetni, de egyik módszerrel sem lehet pontosan megmondani, hogy mennyi is az annyi. Erre kiválóan alkalmas a fenti kis műszer.

A KÉSZÜLÉKRŐL 

Az egyébként átlátszó házat magában foglaló készülék részét egyetlen chipre integrálták, amelynek két végén egy USB bemenet és egy USB kimenet található, ide kell csatlakoztatnunk a töltőt és a feltöltendő akkumulátor zsinórját.

A Keweisi által gyártott USB-s adapter a rajta átfolyó áram jellemzőit hivatott mérni. Bal felül látható a feszültség, amellyel a töltés történik. Ezt alapvetően az határozza meg, hogy a töltő, amellyel a töltést végezzük, mekkora feszültséggel hajlandó tölteni az akkumulátort. Tőle jobbra, jobb felül a nullázástól eltelt időt jelöli, amíg áram folyik át a berendezésen. Bal alul láthatjuk az áramerősséget, amelyet két dolog határoz meg: az akkumulátoron lévő elektronika mennyit enged felvenni, illetve a töltő mennyit képes magából kiadni. Egy reset gomb is található a készülék tetején, ezzel lehet a kijelző értékeit nullázni.

Ami még érdekes, hogy a kijelzőt körben egy ledsor világítja meg, ezért az sötétben is jól látható és világosban is marha nehéz fényképezni:Dkeweisi_jelolt_crop.jpg

Ezzel gyakorlatilag sikerült lefedni azokat a dolgokat, amelyek fontosak az akkumulátor töltésének szempontjából. Mivel három különböző módon is tudom tölteni az egy cellás akkumulátoraimat (Blitzwolf töltő, Samsung telefon töltő, laptop), illetve van két különböző méretű akkumulátorom - egy 150mAh-s és egy 380mAh-s -, ezért tudunk 6 féle különböző mérést végezni. Mivel a Blitzwolf teszt már tartalmazott mérési eredményeket, ezeket itt most igazolni tudjuk, kivéve a JJRC H20 töltését, ugyanis a a gép már mást boldogít.

A másik fontos dolog az, hogy volt egy olyan tézisem, hogy az akkumulátorok eleinte nagyobb áramerősséget vesznek fel (akár a saját kapacitásuknál nagyobbat is), majd ez a mennyiség csökkenni fog, a töltés végére pedig egészen leesik. Mivel az eszköz képes kijelezni a teljes töltés hosszát, ezért innentől kezdve ezt 3-4 részre lehet osztani és készíteni 1-1 fotót ezen időpillanatokban, hogy valóban változik-e az átfolyó áram mennyisége. Az egyszerűbb átláthatóság érdekében egy táblázatban foglaltam össze az eredményeket:

Akku / Töltő

Laptop usb

Samsung töltő

Blitzwolf töltő

Eeachine 150 mAh

79 perc /140mAh

52perc / 155mAh

55perc / 147mAh

Hubsan X4 380mAh

127 perc /170mAh 

elromlott a Hubsan :D

elromlott a Hubsan :D

 

Ami a töltést illeti, elkezdtem követni negyed óránként az áramerősség változását és azért hogy legyen kraft, feltettem egy 4-es osztót az akkumulátorok elé, így 4x 380mAh-nyi akkumulátort lehet tölteni (összesen 1520 mAh), nehogy az USB port kihasználatlanul pihenjen. Ez azért is érdekes, mert így egy porton keresztül négy elektronika is vesz fel áramot, plusz hogy kombináljak a dolgon, a tápegység elé is betettem egy teljesítménymérőt (VoltCraft 3000, amiből majd visszaszámoljuk az áramerősséget).

Mérő

0 perc (aMh)

15 perc (aMh)

30 perc (aMh)

45 perc (aMh)

1 óra (aMh)

Keweisi

 1550

 1430

 1280

 551

 55

Voltcraft 3000

 2089  (10.3W/4,93)

 1950  (9,7W//4,96)

 1790  (8,8W/4,99) 

 841 
 (4,2W/4,99)

 138
 (0,7W/5,07)

Mi ebből az egészből a végkövetkeztetés? Nos, több minden is egyszerre. Először is, az áramfelvétel, illetve az áram "átnyomása" az akkumulátorra elsődlegesen az akkumulátoron elhelyezett szabályzó elektronika függvénye. Hiába tudnánk mi 2400 mAh-t adni minden USB porton, ha csak mondjuk 500mAh-t vesz fel az akku az elektronika miatt. Nekem jellemzően nem a töltő a szűk keresztmetszet 1S akkumulátornál, hanem maga az akku. A másik, hogy a töltés kezdetén és nagyjából középtávig nagy áramerősséggel töltődnek az akkumulátorok, majd szépen lassan esni kezd, ezért nem lehet lineárisan kiszámolni a töltésidőt, egyszerűen meg kell mérni és kész. Ezzel szemben a nagy terhelés hatására a feszültség leesik, és szépen kúszik vissza a töltés végére.

A másik fontos dolog, hogy egy 1500 Ft-os mérőeszközzel nem lehet iszonyatosa pontosan mérni, de annyira azért igen, hogy legalább nagyságrendileg lássuk a változást. Ami viszont pontos, az a töltés ideje, vagyis egyszerűen leolvassuk a számlálóról az értéket és kész. Amit még tapasztaltam, hogy a VoltCraft 3000W pontatlanabbul mér, mint az usb-s mérő, sőt néha többször rá kellett próbálnom a távirányítójára, hogy értelmezhető eredményt adjon vissza. Éppen ezért érdemes ezt a kis eszközt megvenni, mert 5$-ért cserébe végre kiderül, hogy meddig kell várnunk. Ami igaz is marad, amíg nem veszünk egy 2 cellás akkumulátort, akkor ugyanis minden kezdődik előröl, de már erre is van megoldás, hiszen megérkezett az Imax B6 töltőm, ezért ezt is ki fogjuk próbálni. Abban a cikkben egymásnak is eresztjük az összes töltőt újra, szóval készül majd a giga mega akkumulátor teszt, sőt megpróbáljuk nagyobb áramerősséggel tölteni az egyik akksit, mint amennyivel szeretné. Ha lesz cikk, túléltem és majd elolvashatjátok.