Realacc H400 Halloween drón teszt – Vicces, ijesztgetős
Casemod FID újabb drónokat küldött nekem tesztelésre, sőt a videóinak a használatát is megengedte, ez úton is köszönet érte. Az egyik egy acro repülésre is képes gép, de még nem lövöm le, hogy melyik az. A másik, mai cikkünk tárgya pedig a leghaszontalanabb rettenet, amit valaha láttam, mégis őrületes poén. Üdvözöljétek nagy szeretettel az ijesztgetés mesterét, a szellemet a gépben, a nettó 15.600 forintba kerülő Realacc H400 Halloween drónt.
Kibontás
A kopter már használt állapotban érkezett el hozzám, ezért a csomagolás pontos beltartalmáról nem tudok nyilatkozni. A dobozt viszont láttam, óriási nagy kocka, ez tuti nem jön át a vámon, tehát jó eséllyel számoljon mindenki azzal, hogy közelebbi ismeretségbe kell kerülni a vámhivatallal. A képek alapján a gyári szett tartalmaz 2 adag propellert, 2 db áttételtengelyt, ami sosem biztató, egy 850 mAh kapacitású akkumulátort, csavarhúzót, töltőt, távirányítót és egy leírást, na meg persze a drónt.
Ez utóbbi kettő gyakorlatilag az őskáosz anyagából lett kihasítva. A távirányítón a gombok még véletlenül sem azt csinálják, amire először gondolunk, a használati utasítás meg totálisan használhatatlan. De szerencsére FID remek videókban magyarázza el a lényeget, én meg leírom ebben a cikkben, hogy ijesztgetés közben nehogy gondot okozzon az irányítás.
Ami a minőséget illeti, nagyjából úgy képzeljük el, mintha egy fém keretre ráhúztuk volna nagyanyánk hálóingét, majd alányomtunk volna egy világító koponyát. A váz meglepően ellenálló, zártszelvényhez hasonlító fém rudak vannak összehegesztve. Sajnos a motortartó bakokon a JJRC Tarantulánál már megismert 2 cellás, áttételmechanikás megoldással találkozhatunk, aminél egyetlen dolog pusztul csak gyorsabban, a JJRC H8C motorjai.
Mire megkaptam, már foszlott a szellem csuklyájánál az anyag, a varrás nem túl ellenálló, mivel valahol át kellett döfni az anyagot. Az biztos, hogy nem fogjuk az unokáinknak továbbadni, mert vagy az idő vasfoga, vagy a kutyák fogják elrágcsálni.
Összességében inkább vicces, sem mint ellenálló drónról van szó, bár akkora marha nagy felülettel tolja maga előtt a levegőt, hogy emiatt lassabban is esik le, tehát valószínűleg nem így fogjuk összetörni.
Távirányító
Gondolkodtam azon, hogy vajon milyen körülmények között készülhetett a távirányítóhoz a leírás. Valószínűleg súlyos pszichedelikus állapotban írhatták, úgy tudom Kínában az ópium fogyasztása az autentikus, a szöveg alapján nem kis mennyiségben használták a szert. Kellett némi segítség, hogy kisilabizáljam a gombok rendeltetését, de szerencsére sikerült. Találtam is egy képet, ami majdnem mindent megmagyaráz, de azért én is leírom nektek, hogy minden egyértelmű legyen.
Szemből, bal oldalon, a vállon lévő gombbal lehet a LED világítást ki- és bekapcsolni. A jobb oldali gomb nem tudom, mit csinál, nem jöttem rá. A 4 trim gombból három, tényleg a gép finomhangolásáért felel, kettő jobb oldalon az irányítókar alatt, míg a teljesen baloldali szintén. A gázkar jobb oldalán elhelyezkedő kapcsolóval állíthatjuk a „sebességi” fokozatokat, felfele léptetve jobban dől a gép, lefele léptetve kevésbé. Nagy szélben érdemes a maximális fokozatra rakni, én mindig így tettem, mikor kint repkedtem.
A kamu kijelzőt lefedő Halloween matrica bal oldalán elhelyezkedő gombsor nem csinál semmit, ugyanis mindegyik vakkapcsoló. Ez engem a húsz évvel ezelőtti francia autókra emlékeztet, ott dugóztak le mindent, amit nem rendeltünk meg extraként. Az átellenes oldalon elhelyezkedő három ezüst ellipszis felülről lefele az alábbi funkciókat aktiválja: headless mód, egy gombos visszatérés, illetve még valami, de ez is pont akkora talány, mint a jobb vállon elhelyezkedő gomb működése.
A távirányító egyébként a szuper gagyi kategóriába tartozik, vetekszik a Nihui U807 Sokol rádióba oltott műanyagtengerével, de említhetném a Fluoreon H101 transzmitternek csúfolt konzolját is. Szerencsére a lényeg jó, az irányítókarok megfelelőek a drónt terelgetéséhez, a kinézet meg annyira vicces, hogy sem én, sem az alkotók nem tudták a projektet komolyan venni.
A tápellátásról 6 db AA elem gondoskodik, ami azért eléggé durva egy ilyen kaliberű gép esetében. Mondanám, hogy ezt a brutális adóteljesítmény indokolja, de a hatótáv nagyjából 100 méter. Nem is nagyon lenne értelme a drónt messzebbre küldeni ugyanis egy repülő lepellel való ijesztgetés eredményét az ember minél közelebbről szeretné megszemlélni. Kamerás verzió nincsen, pedig vicces lenne felvenni az ijedt arcokat.
Bár van headless és one-key return funkció, ezeket ne erőltessük, mert szinte sosem működnek. Ilyenkor a gép jellemzően megpróbál visszaszökni Kínába, vagyis valamelyik irányba kitör és elrepül, de véletlenül sem arra, amerre mi szeretnénk.
Tesztüzem
A beüzemeléssel akadtak gondjaim. Ahogy azt már FID is említette a videójában, a pocsék propeller felfogatás miatt – ami egyébként nemcsak erre a gépre jellemző, hanem például az MJX X600-ra is – a csavarokat igen könnyű elhagyni. Sajnos ilyenkor elforognak a propellerek és a gép valamelyik irányba húzni kezd.
A másik tipikus betegsége ezeknek a motoroknak, hogy az áttétel tengely két oldalán különböző anyagokból készítik a fogaskereket. Néha a réz, néha a műanyag nyíródik el, ráadásul a tengelytartó perselyek sokszor nem golyós, hanem csúszócsapágyas megoldást alkalmaznak. Ez utóbbira való kicserélés jelentősen növeli az élettartamot. Mivel ez egy használt gép, nekem is kellett egy kicsit a technikával küzdenem, mire életre kelt.
Minden felszállás előtt érdemes megcsinálni a giroszkópok alaphelyzetbe állítását. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy a távirányító karjait egyszerre jobbra lehúzzuk, ennek hatására a LED-ek villogni kezdenek. Ilyenkor a gépnek mindig vízszintes felületen kell elhelyezkednie, különben nem fog a gép egyenesen repülni. Van még egy kalibráció, ami nem tudom, hogy mit csinál, de a fenti megoldást balra ismételve is történik valami, persze a leírás nem tartalmazza ezt sem.
köszönöm Casemode FID-nek a videót
A gép leginkább úgy repül, mint amikor a bábos a bábszínházban zsinóron mozgatja a figurákat. Mintha tolná maga előtt a levegőt, miközben két drótra függesztett kezével kalimpál. Elég egyedi látvány, viszont a nagy felület miatt nem nevezném dinamikusnak még maximum gázon és dőlésszög mellett.
A gép ráadásul hajlamos kamikaze akciókba kezdeni, amikor a szél a „szoknyája” alá kap, ilyenkor vegyük le a gázt, különben rövid úton elköszönhetünk a motoroktól. Ennek az ellenkezője igaz felszállásnál, ha nem adunk nagy gázt, akkor is felfújja a lepel szélét, és ilyenkor jön a már említett lefulladás.
A gép egyébként elképesztő kutyamágnes, néha a négylábúak már akkor rástartolnak, amikor a földön fekszik mozdulatlanul. Amikor repül, akkor ez az effektus hatványozódik, vagy vinnyogva menekülnek, vagy egyből rohannak rá a lepelre, és ne legyenek kétségeink, a kutyák jobban bírják majd a futást, mint az akkumulátor a repülést.
A repülési idő 6-8 perc körül alakul, és szerintem meglehetősen nehézkes kicserélni az áramforrást, ugyanis be kell nyúlnunk a „hálóing” alá, majd ott kotorászni. A csatlakozója speciális, nem micro JST, mint ahogy megszokhattuk, ezért vagy átforrasztjuk valami hagyományosra, vagy veszünk direkt ehhez való akkumulátorokat, csak éppen nem nagyon lehet ilyet kapni. Ez egyébként igaz a többi alkatrészre is, szerencsére a motorok, a propellerek és a tengelyek nagy valószínűséggel szabvány alkatrészek. Előbbi kettő szinte biztos, hogy ekvivalens a JJRC Tarantula X6 gépével.
köszönöm Casemode FID-nek a videót
A koponya rész sötétben foszforeszkál, így éjszaka is jól repülhető a gép, ahogy Casemod FID videójában is láthatjátok. A LED világítás nem rossz, de maga a fejrész annyira magára vonja a figyelmet, hogy nem nagyon fogunk mással foglalkozni. Az emberek egyébként jellemzően viccesnek találják, a gyerek meg kifejezetten imádják.
Összefoglaló
Műszaki értelemben a Realacc H400 Halloween drón (amit egyes források 1031 Skull Drone-ként is emlegetnek) egy szörnyű szerkezet. Követi a 2 cellás gépek építési sémáját, a meghibásodásra hajlamos áttételmechanikával és az elromló motorjaival, ráadásul a lepel szeret ezekre ráakadni. A váz viszont rendkívül erős, köszönhetően a fém kialakításnak, és a gép is akkora poén, hogy ezt nem lehet kihagyni.
Ahogy a nagy felbontású kameraplatformok esetében, itt sem a repülési élményen van a hangsúly, hiszen az egész drón egy vicc. Aki bírja az egyedi dolgokat és szeret az ismerőseivel bohóckodni, annak be fog jönni, aki viszont a repülés élvezetét keresi, ne ezt a gépet vegye. A 15.600 forintos ár teljesen reális, ennyibe kerülnek a hasonló technikával megalkotott gépek, csak azok már unalmasak, ez viszont nem az. Figyeljünk a szállítási díjakra is, mert nagyon nagy a doboz, tehát mindenképpen lesz valamekkora logisztikai költsége és a vámmal is kell majd birkózni.
Előnyök | Hátrányok |
+ semmi sem ennyire vicces |
- speciális akku csatlakozó
- nem repül hanem nyomja a levegőt |
Beszerzés és alkatrészek elérhetősége
A drónt itt vásárolhatjátok meg (az árak az árfolyam ingadozásának és az akciók függvényében változhatnak):
- Realacc H400 Halloween drón, Gearbest CN raktár: 55 USD, 16.500 Ft
- Realacc H400 Halloween drón, Banggood CN raktár: 53 USD, 15.6500 Ft