Már egy ideje meg akartam írni ezt a tesztet, csak nem kellett két GEPRC Leopard leírás a blogra (Kimistáé  az első), viszont mivel többen kérdezték, hogy miért ezzel a géppel repülök, ezért íme itt a válasz. Valójában a Furibee Fuuton 200 egyfajta továbbéléséről van szó, sokkal szebb külcsínben, egy picit megkevert belbeccsel egyetemben.

Mostanában vettem néhány drón vázat, és eszembe jutott, hogy még sosem láttam normális bejegyzést arról, hogy mi alapján kell(ene) vázat választani, ha építeni akarunk. Persze mindig vannak "best of 20xx" listák, amikbe egy tonnányi panel mondat van, hogy ez könnyű, meg erős, meg vastag meg akármi, de szerintem ezt bárki le tudja írni, akinek egy kis sütnivalója van. Én viszont az építés oldaláról tekintek most rá a problémára, lássuk, mik a tapasztalatok.

Nem akarom túltolni a mai bejegyzést, mert már egy komplett gép épült a GEPRC Leopard vázra Kimista jóvoltából, de én is összeraktam a sajátomat, addig, amíg a többi alkatrész megérkezik. Ezek a közepes árú, 14-15.000 forint körüli vázaktól azért már el lehet várni a minőségi alkatrészeket és a pontos illesztéseket, de ez csak akkor derül ki, ha az építés előtt teljesen összerakjuk és leellenőrizzük szerzeményünket.

Egymástól függetlenül - de nem teljesen külső inspiráció nélkül - ugyanarra jutottam Kimista drónos ismerősömmel, ami a drónépítés újabb rejtelmeit illeti. Ő azonban már az építési - én pedig még csak a rendelési - fázisában jár a projektnek, ezért behozhatatlan előnyre szert téve kreálta meg az új gépét, a Leopardot. Most az ő sorait olvashatjátok az én trollkodásommal kommentárommal.