Gollam története nem úgy kezdődött, mint a Gyűrűk Urában. Én inkább megkérdeztem az Rcmoment webáruházat, hogy mondják már meg, mit vesznek nagy mennyiségben a népek. Két tippet kaptam, az egyik a Skytech TK110 összecsukható drón volt, a másik pedig a GoolRc T5. Néztem nagy szemekkel, hogy ezt az antifotogén gépet ugyan miért venné meg bárki. Aztán elkezdtem közelebbről is méregetni a szettet, és gyorsan kiderült, mi is kerül rajta 19.000 forintba. 

Kicsomagolás

A doboz a semmi extra kategóriába esik. Eleinte egy kicsit meg is lepődtem, hogy akkor ez most pontosan melyik modell is, ugyanis az egyik oldalon egy kék, míg a másikon egy piros variáns tekintett rám vissza. A kék verzió elvileg az 5.8 Gigahertzes FPV szettel felszerelt modell, a piros pedig a WiFi-s. Nekem ehhez képest egy piros 5.8-as jutott, ugyanis mindkét variáns kérhető két színben is. 

Kibontottam a csomagolást és megcsapott a Dacia szag, az olcsó műanyagok kipárolgása. Ez az érzés kézbevétel után sem múlt el, itt bizony kopog minden, ami nem a jó anyagminőség fő ismérve. A másik, ami szíven ütött, az a gép kinézete. Sokkal kisebb, mint gondoltam, tömzsi orr, rövid test, ehhez képest a lábai is ugyanilyen magasak. Simán beleférne egy kockába, annyira zömök az egész. A képek ne tévesszenek meg senkit, ez tényleg nem egy fotogén gép.

Akinek a dizájn „teljesen véletlenül” ismerős lenne, annak beugorhat a nagyobb testvér, a JJRC H25/GoolRc T8, ennek a kicsinyített mása a GoolRc T5. Ami szintén elég egyedi, hogy két nyelven is mellékelnek kézikönyvet, angolul és németül, ebből azért lehet sejteni, hogy ezt bizony elsődlegesen Európának szánják. Apró figyelmesség, kis költség, mégsem láttam még eddig sehol, leszámítva a prémium gyártókat.

A géphez természetesen jár 4 propellervédő keret, amit én szokás szerint nem tettem fel. A csavarokat viszont extrém könnyű elveszíteni, mert nagyon kicsik, ezért erre figyeljünk oda. Szerencsére mellékeltek 5 db-ot elvesztés esetére, ami egy újabb apró kedvesség. Propellerből is kapunk egy plusz szettet, bár annyira rugalmasak, hogy nekem a föld masszív kapálása esetén sem törtek el.

Tesztüzem

A doboz tartalma már azért is érdekes, mert eltér a hasonló árazású termékektől. A távirányítóval egybe építve kapunk egy kijelzőt is, egy napellenzővel. Ahogy forgattam a távot, feltűnt az oldalán az SD kártya nyílása, amit én még egyetlen toy-grade szénkefés gépen sem láttam. A monitor ugyanis egyben DVR is, vagyis fel tudja venni a felvételeinket. Ehhez a gyártó biztosít egy 4 GB-os kártyát és egy USB-s kártyaolvasót.

Ahogy már említettem, az FPV átvitel 5.8 GHZ, vagyis nem WiFi, így értelmes hatótávot várhatunk el a technikától. A kijelzőt ráadásul napellenző védi, hogy napsütésben is használható legyen. Sajnos itt a védelmet egy picit túltervezték, ugyanis kinyitott állapot és maximum karállás esetén beleakad az ujjunk, ami azért tud furcsa dolgokhoz vezetni. A kinézet eléggé hasonlít a Proto-X vagy a Hubsan H502 S Standard verziójára, de jobbtól sosem szégyen tanulni.

A másik, ami nagyon meglepett, hogy a távirányító gyárilag nem elemről, hanem Lipo akkumulátorról üzemel. Ez azért nagyon durva, mert vannak olyan hobby kategóriás távok, amelyek annyiba kerülnek, mint ez a szett, mégis elemmel kell vacakolnunk, ha életben akarjuk tartani. Az akkucsatlakozó ráadásul megegyezik azzal, ami a gépben található, szóval itt kérnék egy nagy tapsot a közönségtől a kivitelező részére.

Ami szintén üdítő színfolt volt a számomra, az a repülési tulajdonságok. Hiába lehet ezekkel a gépekkel kamerázni, élőképet átvinni, mindenki tudja, hogy soha nem fognak olyan felvételeket csinálni, amiket akár a haveroknak megmutatnánk. Ezen a szinten a képkészítő berendezések megléte arra jó, hogy megtanuljuk a kamerakezelést, hogy segítsék az orientációt, és hogy ne egy 200.000 forintos DJI Phantom 3-at törjünk ripityára.

Tehát a repülési tulajdonságok igen fontosak és ennek a gépnek bizony ki lehet tolni a szemét. Nem gondoltam volna, hogy harmadik „sebességi” fokozatban így be lehet dönteni, a Wltoys V686G volt még ilyen. Élveztem vele a repülést, össze-vissza lehet vele cikázni, annyira jól mozog, hogy nem is nagyon volt kedvem kamerázni, sokkal inkább száguldásra késztetett. A gép ráadásul gyorsan is emelkedik, angolul azt mondanánk rá, hogy „punchy”.

Alapból is elég nyugodt, viszont elég könnyű. Ennek tudható be a fenti bekezdésben is taglalt viselkedés, cserébe a szélállósága hagy némi kívánnivalót maga után. Ezt viszont kompenzálhatjuk a test bedöntésével, amiben szerencsére az elektronika is partner. A bukfencet pont ugyanilyen eleganciával hajtja végre, ráadásul nagyon szűken, és gyorsan vissza is stabilizál. A tengely körüli forgás nekem egy picit lassú, kezdőknek viszont ideális lesz, így sokkal nehezebb fogják elveszteni az orientációt.

Azt viszont nem értettem, hogy leszálláskor miért pattog annyira a gép. Persze a kis súlyból és a merev lábakból gondolhattam volna, hogy nem egy légpárnás hajó könnyedségével fog leszállni, de azért az vicces, hogy állandóan feldől. Cserébe, amikor húsz méterről beleestem vele egy sövénybe, majd onnan egy patakba, akkor semmi baja nem lett, tehát az ellenálló képességre nem lehet panasz.

Az áramforrás 450 mAh kapacitással rendelkező 1 cellás akkumulátor, ami ugyan pici, de a gép is könnyű, így el lehet vele repkedni 6-7 percet (ezt ráadásul -5 fok körül mértem). Szerintem ez teljesen rendben van, főleg ha azt is számításba vesszük, hogy mennyibe kerülnek a pótakkumulátorok.

A hatótáv irányítást és képet is beleértve legalább 100 méter, de ekkor már a gép fekete ponttá zsugorodik, de aki vállalkozó szellemű az nyugodtan feszegesse a határokat. A szobában azt is kipróbáltam, hogy a jel megszakadásakor mi történik. Nagyjából 5 másodperc után a motorok lekapcsolnak, vagyis rendelkezik fail safe-vel, ami azért sokat hozzáad a biztonsághoz.

A gyártó 2 MP felbontást ad meg a kamerához. Sajnos a dőlésszög fix, de a kamera eltávolítható, ha hosszabb repülési időre vágyunk. A videó szokás szerint nem túl jó, de nem rosszabb, mint a nagy öregnek, a Syma X5-nek, amennyiben van fény. Ha nincs, akkor viszont egy vak ló botorkálását adja elő, illetve gazdagabbak leszünk néhány rossz minőségű .AVI fájllal. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a kamera nem rosszabb, mint a 20.000 forintos kategória átlaga. Érdekes, hogy nincs rezgés vagyis jello. A gép liftezésén kívül semmilyen remegés nem kerül át a képre, ami szerintem ritka ebben a kategóriában.

Távirányító

Első dolog, amire figyelnünk kell, hogy a WiFi és az 5.8-as modell távirányítója teljesen különböző. Az előbbinek egy Nintendo kontroller jutott, amire felszerelhető egy telefontartó. Örüljünk, hogy nem ezzel kell küzdeni, mert a WiFi átvitel az esetek nagy többségében a repülés spanyol csizmája.

Szerencsére a „csúcsmodell” távja lényegesen jobb, de ebbe azért az anyagminőséget nem kell beleérteni. Arról, hogy Lipo akkumulátorról üzemeltethető, már szóltam, viszont nem említettem, hogy a hátoldalon található egy kihajtható fül, amivel le lehet támasztani, így kényelmesebben figyelhetjük az élőképet.

Vicces, hogy a bal alsó gombsor nem csinál semmit, de a jobb alsó gomb sem. Ehhez képest a bal felső trim gombbal állíthatjuk be az agresszívabb repülési módot, tehát semmi sem az, aminek látszik. A baloldali gomb a képernyő mellett a videót, a túloldali a fotókészítést aktiválja. A jobb alsó gombsor felső részével és az iránykar meghúzásával flippelhetünk a géppel. A középső gomb rövid megnyomása a Headless módot, míg a hosszabb az egy gombos „vissza nem térést” aktiválja. Én még nem láttam drónt, amelyik GPS nélkül visszarepült volna a kiindulási pontra, és ne aggódjunk, ez sem fog.

Az 5.8-as FPV egyik fő előnye a tiszta, késés nélküli képátvitel. Ez itt is így van, és szerencsére a kijelzőn más információkat is megtekinthetünk. Középen felül ugyanis látjuk, hogy elindult-e a felvétel, hogy sikerült-e a fotó, illetve hogy az SD kártya a távirányítóban van-e.

Összefoglaló

A Goolrc T5-öt kifejezetten megszerettem a teszthét végére. A minősége nem verdesi a sztratoszférát, és nem ez a legszebb gép a piacon. Helyette egy csomó dolgot tud, amit a konkurencia nem: Lipo akkumulátoros táv, 5.8 GHZ FPV, beépített monitor, digitális rögzítés SD kártyára. Ezen kívül még jól is repül, ami nagyon fontos abból a szempontból, hogy valaki megszereti-e ezt a hobbyt vagy sem. Mivel ez nem egy brushless gép, oda merném adni fiatalabbaknak is, ugyanis gyakorolni tökéletes. Mivel alig drágább, mint egy Syma X5, ezért én tuti ezt venném helyette, de ne várjunk el tőle minőségi felvételeket, mert akkor csalódni fogunk.

A drónt itt vásárolhatjátok meg (az árak az árfolyam ingadozásának és az akciók függvényében változhatnak):

• GoolRc T5 G, Rcmoment CN raktár: 69,99 USD, 16.500 Ft, de általában elérhető DE, UK, ES rakárakból is
• Kupon: RCNY6, - 6 USD, 55 USD vásárlás estén, így az ár 63,99 USD, 19.200 Ft
• Kupon: RCNY9, - 9 USD, 85 USD vásárlás estén, így az ár 80,27 USD, 24.000 Ft