Ez is eljött, a vég szétszedés formájában. Amikor már nem tartottam igényt az Eachine Falcon 250-re, és már kellőképpen tele volt vele a...mindenem. Pedig több tesztben is megénekeltem, hogy milyen e gép, meg is járta a poklot és a mennyet is. Bizonyos értelemben egy állatorvosi ló volt, más értelemben pedig egy veterán. Vicces, hiszen egy éve vettem, pontosabban 2016 április 18-án, ekkor ugyanis ez a gép még jó vételnek tűnt, mára azonban eljárt felette az idő.

Hibatenger

Ez volt az első komoly, 4 cellás verseny gépem /tesztet itt olvashatjátok/, és amikor vettem, 47.000 forintért, ARF modellként ez még egy jó vételnek számított. Valójában viszont sosem volt az, és igazából én sem szerettem soha, mára pedig mindenkit lebeszélek róla, bár erre szerencsére nem nagyon van szükség, ugyanis az emberek ma már nem ilyen madarakat vesznek. Jöjjön hát a végóráit megélt gép rövid története, és egy kis ajánló a cikk végére.

Itt még azt hittem, hogy jó gép lesz

2016 áprilisában kaptam meg a gépet,  ARF verzióban. A felprogramozás egy kínszenvedés volt, jobban jártam volna egy RTF variánssal. Egy Flysky Fs-i6AB vevő került bele, és egy Flysky FS-i6 távirányítóval használtam, ami a mai napig hű társam. Már a beüzemeléskor megtapasztaltam, mennyire rossz a váz konstrukciója, egy szerelési rémálom az egész. Oldalról takarja a config portot az FPV adó és a váz oldallapja, ezért le kell szedni a teljes felépítményt, ha valamit be akarunk állítani. Ezt feloldandó beraktam egy OTG kábelt, és kivezettem a gép hasára, hogy hozzá lehessen férni terepen is.

A képen is látható, ahogy az OTG csatlakozó kábelét feszíti a VTX

Az FPV adó egy ragadós párnára került, ami a hőtől elenged, ilyenkor önálló életet kezd el élni a vázon belül. Az antenna csatlakozót kivezették a karbon hátlapon kívülre, ami itt ütés hatására elnyírja azt. Természetesen ez menet közben meg is történt, a másik probléma pedig az volt, hogy egyszerre vagy 5 sávon adott. Olyat is tapasztaltam, hogy néha kilökte a helyéről az OTG kábelt, amelyet a vezérlőbe dugtam.

A váz karjai folyamatosan eltörtek, ennek a cseréje miatt szintén le kell szedni a felépítményt, ugye milyen örömteli? A pályafutása alatt ötször is cseréltem, de kellett volna megint egy újabbat, csak a szétbontáskor erre már nem volt energiám, úgyis az enyészeté lesz az egész. Szisztematikusan mindig ugyanott, a LED kábel átvezető furatánál tört el, egyértelműen tervezési hibából kifolyólag. A legtöbb oszlop úgy lett kialakítva, hogy alul és felül is egy D fejű csavar fogta, ezért ha a felsőt kicsavartuk, az alsó is kilazult, és beleesett a vázba.

A kameratartó gyűrű a felső dumperre volt csatlakoztatva, ami olyan puha volt, hogy folyamatosan rezgett, ezért ezt fixen "legyorsszorítóztam", hogy ne legyek rosszul minden repülés után. A karbon lábak nagyjából az 5. leszállás után letörtek, a hátsó kettőt fogóval én magam távolítottam el, ugyanis a háromszög alakú ék folyamatosan nyomást gyakorolt a karra, és féltem attól, hogy még egy hely lesz, ahol törni fog.

A CC3D vezérlő már akkor sem volt egy mai csirke, amikor megvettem, de gondoltam, jó lesz az, hiszen kezdőként úgyis mindegy. Akkor elárulnám, hogy egyáltalán nem, ugyanis a rajta futó OpenPilot szoftver fejlesztését megszüntették, ezért én LibrePilottal használtam, de mire beállítottam, kihullott a hajam. Cleanflightra flashelt CC3D-kkel viszont rosszak voltak a tapasztalatok, ezért maradt az eredeti LP. A vezérlő szépen tette a dolgát, addig, amíg nem csináltunk vele multi bukfenceket. Ilyenkor kontrollálatlanul pörögve elszállt a gép, ebből fakadt két kartörésem is.

A második repülésnél az XT60 betáp negatív ága egyszerűen elengedett, a forrasztás lejött a PDB-ről és a gépben kalimpált, nagy szerencse, hogy nem gyújtotta fel az egész masinát. Ezt megforrasztottam, és onnantól kezdve soha többé nem volt vele gond. Ha már XT60, az akkumulátor egy komplett ipari hulladék volt, 3 cellás 1500 mAh 25C egy versenygépre? Ilyenekről FPV szemüvegeket szoktunk üzemeltetni, meg távirányítókat, nem drónt.

Amit viszont szerettem, az a motor és az ESC. Egyikkel sem volt soha gondom, szépen tette a dolgát. A LED-ek jó világosak voltak, segítették az orientációt, de ez a három alkatrész azért igen távol áll egy komplett géptől, amit szeretni lehetne. A vevővel sEm volt gondom soha, egyetlen egy jelvesztésem nem volt a diversity-s Flysky Fs-iA6B-vel, csak egy picit túl nagy volt a vázba.

Miért bontottam el? Nos, nézzük csak, mit kellett volna cserélni:

• a komplett vázat, hiszen nehezen szerelhető volt és állandóan eltörött
• a PDB-t, ami a váz része volt, ezért ehelyett is kellett volna egy új
• a vezérlőt valami megbízhatóbbra és erősebbre
• az FPV adót, ami tönkre ment, illetve össze-vissza szórt
• a kamera nem lett volna rossz, de a masszív felépítmény helyett ő nyelte el az egyik ütést és a csatlakozója tőből kiszakadt, ezért ez is cserére szorult, nem beszélve a béna felfogatásról

Ez gyakorlatilag egy komplett gép, vagyis nem lett volna értelme újjáépíteni, mert ugyanennyi energiával lehetett volna készíteni egy másikat. Ráadásul egy csomó dolgot nem tudott, ami a mai kor követelményei szerint már elfogadhatatlan:

• nem megfelelő vezérlő, STM32F1 felett már eljárt az idő
• nem volt rajta csipogó, ezért állandóan feszültségfigyelőt kellett akasztanom az akkumulátorra
• a vezérlő nem tudta az OSD-t, ami szintén nem szerencsés egy versenygép esetében
• a kamera tilt borzalmas volt, ehelyett valami jobb megoldásra volt szükség
• az ESC-k sem Multishotot, sem DSHOT-ot nem tudtak

Béke poraira, az alkatrészekből a vevőt, az ESC-t és a motorokat megtartottam, a vezérlőt és a váz maradékát alkatrészként a blog hű követői között szétosztottam. A vicc az, hogy ez a betegágy még mindig 210 USD, vagyis 62.000 forint, igaz RTF-ként, vagyis távirányítóval és táskával együtt.

Aki véletlenül akarna ilyet venni, mert valami elmebaj folytán elhatalmasodott rajta a Falcon vágy, az itt megteheti, de ennyiért sok minden jobbat lehet kapni.

Alternatívák

A Falcon 250-nek volt egy 250 Pro és egy 210 Pro variánsa is. Ezeknél lényegében kijavították a fenti hibákat, szeretném azt hinni, hogy miattam, de sajnos nem. Első és legfontosabb, hogy három variáns közül is választhatunk, akinek van esze, az egy SP Racing F3 EVO-t vesz. A másik fontos újdonság, hogy a konfigurációs porthoz már hozzá lehet férni a váz megbontása nélkül is, illetve a gép hasán vannak DIP kapcsolók, amivel a még jobb LED-eket állítgathatjuk.

Ha már ledek, van a fronton is és a motortartó bakokban is világítás, így még jobban lehet látni, hogy merre áll a gép. Végre van OSD is, vagyis telemetria adatokat írathatunk a szemüveg kijelzőjére. A motor és az ESC maradt a régi, de ezekkel soha nem volt gond. Két dolgot hiányolok, egy csipogót, az alacsony feszültség jelzéséhez és a kereséshez, és egy normális kamera felfogató mechanizmust. Akartok nevetni? Az ára alacsonyabb, mint a fejletlenebb elődnek, 207 USD, vagyis 61.000 forint.

Az Eachine Falcon 210 Pro olyan gyorsan tűnt el, ahogyan jött. Alapjaiban megegyezik a 250 Pro-val, de szerintem jobb a váza, lapos palacsinta, masszív felépítménnyel és remek kameravédő fészekkel. Már csak ARF-ben létezik, de 20%-os kedvezmény van rá a ProArf kuponkóddal. Erre azt mondom, hogy 70 dollárt ér, bár a motorok mára eléggé gyengének számítanak.

• Eachine Falcon 250 Pro RTF drón, Banggood CN raktár: 207 USD, 61.000 Ft
• Eachine Falcon 210 Pro ARF drón, Banggood CN raktár: 70 USD, 20.500 Ft

A fenti két gépet is túlhaladta a technikai fejlődés, nem véletlen, hogy egy drón fél évig számít modernnek, aztán megy is a süllyesztőbe, köszönhetően a gyors piaci változásoknak. Volt még egy elvetélt próbálkozás Eachine Vtail 210 néven, de ez is gyermekbetegségekkel küszködött, viszont most ez is 20%-os kedvezménnyel kapható, a vtail kuponkóddal, RTF csomagban, 42.000 forintért, ez azért még mindig az elfogadható árkategóriába esik.

A legbárgyúbb drón kinézet, amit valaha láttam

Volt még egy régebbi szörnyűség, amit még a Rotor Riot is ízekre szedett, ez az Eachine Runner 250, de ennek is van már egy Pro verziója. Elég ránézni a műanyag karjaira, és az ember egyből rendeli a gép mellé a 3D nyomtatót is, szóval ehhez se fűzzünk nagy reményeket.

• Eachine Vtail 210 Pro RTF drón, Banggood CN raktár: 142 USD, 42.000 Ft
• Eachine Runner 250 Pro ARF drón, Banggood CN raktár: 220USD, 66.000 Ft

Szerencsére akad a 200 milliméteres motortávolságig bezárólag egy elég jó, és egyben olcsó gép is, az Eachine Wizard X220. Van néhány gyerekbetegsége, de ennek ellenére meg lehet venni. A kamera maximum közepes, illetve a VTX csatlakozó szokott megsérülni, amit garanciában cserél a Banggood, illetve a propellerek törnek, de ez legyen a legkisebb baj /infókat köszönöm Molnigee-nek/.

Minden más részegysége korrekt, a vezérlő, a váz, az ESC-k, ráadásul a motorokat cserélték a fejlesztett verziónál (már csak ez kapható) és a többi alkatrész is eléggé rendben van. Két dolgot hiányolok, az OSD-t és a buzzert, de ez már szinte a szokásos sirámom, a kihagyott cuccok kapcsán. Lényeg az, hogy ezt a gépet meg merném venni én is, mert ez már hozza az elfogadható szintet:

• Eachine Wizard X220 RTF drón, Banggood CN raktár: 197 USD, 59.000 Ft
• Eachine Wizard X220 ARF drón, Banggood CN raktár: 140USD, 40.000 Ft

Na de mit vettem akkor én az Eachine Falcon 250 helyett? Hiszen valamilyen tanulságra ki kell futtatni a cikket. Nos a konkurencia gépét, egy Furibee Fuuton 200-at, amiről nemsokára érkezik a teszt. Addig is nézegessétek a képeket a gépről.