A Helifar X140 Pro a Furibee X140 utódja, ezért ilyenkor jellemzően jelentős megújuláson mennek át a modellek. Kidobálják a régi hardvereket, beteszik az újat, ráírják, hogy Pro, és megemelik az árat. Érdekes módon itt az előbbi megtörtént az utóbbi viszont kevésbé, pedig 41.000 forintért máshol nem nagyon adnak F4-es vezérlőt, DSHOT 1200-as ESC-t, BF OSD-t, erős motorokat, állítható VTX-et, és még sorolhatnám, hogy mit.

Helifar X140 Pro kicsomagolása

Nem titkolt tény, hogy kedvelem a Furibee és a Helifar – ami egyébként egy és ugyanaz – modelleket, például sokkal jobban, mint az Eachine sajátjait, pedig abból is volt néhány. Nem mondom, van közöttük retek is – például a Dinosaur Q95-öt nem nagyon kedveltem és a Nebula is egy betegágy -, de összességében elég tisztességes pakkot kapunk a pénzünkért.

A régi-új dizájn dobozolás terén a fekete-sárga kockás zászló minta, olyan mintha a BVB Dortmund csapatként a Forma 1-ben indult volna. Igényes a kialakítás, de ami sokkal fontosabb, szivacsbelső védi a technikát a postai rakodók rosszabb napjaitól. A beltartalmat szépen bezacskózták, nagyjából a logikailag összetartozó dolgok kerültek egybe.

Ez 8 db propellert, a Helifar X140 Pro drónt, VTX anetnnát, leszorító csavarokat, Frsky vevőt, gyorsszorítókat és egy XT60 csatlakozót jelent, ha esetleg valakinek az XT30 nem lenne szimpatikus. A 4 cella miatt egyébként sem elvetemült dolog az áttokozás, így legalább a nagyobb gépeinkkel is egységes lesz a bemenet.

A drónt korrektül összerakták, a kábeleket szépen elvezették, az elrendezés példás, de a túlzottan? nyitott váz azért adhat aggodalomra okot. Szerencsére repülés közben a propellerek kapják a nagyját, nekem mindent átvészelt a technika, a kamera pedig szemből jól védett. Oldalról a VTX elhelyezése tűnik még problémásnak, de így van ez a Helifar Fuuton 2-n is, és eddig csak az antennákat tudtam összehajtogatni, a csatlakozónak semmi baja.

Nálam az Frsky vevővel szerelt variáns járt, amit nagyon helyesen nem helyeztek el a vázon belül, így mindenki oda pakolja, ahova tudja. Érdekes, hogy az RX kábelezése nem forrasztott, hanem csatlakozóra szerelt, ami a kezdőknek biztosan előny, és ha más márkára akarunk váltani, akkor is pikk-pakk megy majd a művelet. A buzzert viszont csak két gyorsszorító tartja, ami könnyen el fogja engedni magát, de pont ilyen könnyű pótolni is.

Helifar X140 Pro tesztje

Fussuk át a részegységeket, hiszen meglehetősen sok minden változott a Furibee XV 140 óta, aminek a tesztjét itt olvashatjátok. Leegyszerűsítve, nagyjából mindent kicseréltek vagy upgradeltek a legmodernebb technikára, tehát ezzel kapcsolatban nagyon nagy hiányérzetünk nem lehet.

A váz masszív, de az ilyen „kis” súlyú gépeknél ez nem akkora kunszt, hiszen kicsik az erőkarok. Az akkumulátor tartó szalag befogatása picit béna, hiszen nincs alsó dupla lap, hanem egy lyukba szorították be az egészet, így macera lesz kiszedni. A karok cserélhetőek, nem unibody rendszerű a frame.

A felső lap nem emelhető tovább, és hiába lenne még vagy 3 szintnyi hely belül, a kamera dőlésszöge miatt még sem tudunk további áramköri elemeket bepakolni. Már így is limitált, hogy mennyit dönthetünk rajta, én egyből a maximumra állítottam, ami olyan 45 fok, ebből azért látszik, hogy nem a hardcore versenyzőknek szánják ezt a modellt.

Ehhez mért az ereje is, pedig ezek az Skystars 1408 3800KV-s motorok nem rosszak, szép a forgácsolás, jól fognak a mágnesek és egészen jól ugrik 3 cellán, de azért bődületes erő nem tör ki belőle. Négy cellán viszont biztosan fickós, kettőn meg tuti gyík, úgyhogy azt meg sem próbáltam. Szerintem ez is átbrandelés, nekem Sunny Sky-nak néz ki, és ezek a 3041-es, Avan jellegű, winglettel készülő propellerek illenek is hozzá. Néhányan panaszkodtak az alap légkavarókra Rcgroups fórumban, helyette a Gemfan Flash 3052-t ajánlják, amivel állítólag sokat javul a teljesítmény.

A kamera kifejezetten kellemes, jók a színek és a fénykezelés is, és az ellenfényt is jól viselte, igaz végig tűző napon repültem. A beltartalom egy régebbi Runcammel egyezik meg, a klasszikus HAD II 600 TVL CCD, teljesen jó cucc. Ez a drasztikus javulás a kamerák terén egyébként az elmúlt 1 év tendenciája, amit nagyon üdvözítőnek tartok. A lencse 2,3-as, 145 fokos látószöggel, viszont főleg bal oldalról egy kicsit betakar az oszlop.

A vezérlő F4 chipet kapott, Betaflight OSD képes, vagyis paraméterezhetünk jobbra-balra, én ezt nagyon szeretem, nem is kéne már olyan gép, ami nem tudja. A giroszkóp MPU 6000, ami a a rezgésekkel szemben a legellenállóbb darab, amit mostanában beszerelnek. Az alapbeállítás a 8Khz/8Khz, ami teljesen rendben van, nagyon kellemesen mozog a levegőben a gép. A BF szerint a lapka típusa „OBSD”, ami nem tudom milyen márka, talán Omnibus, és sajnos a dobozban sincs értelmes leírás.

Az ESC overkill ehhez a mérethez, 25/30 ampert képes elviselni, vagyis aki át akarja építeni a gépet egy 3 cellás, 4 colos, könnyű propelleres variánsra, annak is jó lesz. A protokoll BLHELI_32, beszéli a DSHOT 1200-at, vagyis tényleg zsír új technikáról van szó. A szabvány 20 mm körüli méret miatt első pillantásra gondolkodnom kellett, melyik elem melyik, de a felsőn ott a mini IPEX, innen tudjuk, hogy az biztosan a VTX.

Ezzel a lendülettel térjünk is át az adóra, ami nekem „noname”-nek tűnik, nagyon nem noname szolgáltatásokkal. Egyrészt a BF OSD-ből a szemüvegen keresztül állítgathatjuk be a paramétereit (bal kar balra koppig, jobb kar teljesen fel), sávot, frekvenciát és a teljesítményt is. Ez utóbbi 0-200 mW között állítható, van PIT mód is, amit ekkora gépen még nem láttam. A képe szép tiszta, viszont a gyári antenna azért hatótávban nem a legjobb, bár nem cseréltem ki, de egy Aomway málnakeverővel valószínűleg tisztább lett volna. A csatoló szabvány, szóval ez biztosan nem lehet gond.

A hátsó LED+buzzer panel Betaflightból programozható, de mivel FPV-ben úgysem látjuk, ezért én sem foglalkoztam vele. A vezérlőszoftver 3.2.4, ami egy picit régi, a cikk írása pillanatában kint van már a 3.4.0, aminek nem titkolt módja, hogy az F7 vezérlőkre is kellően optimalizált legyen.

Ebből pedig következik az a tendencia, hogy az alap PID értékekkel is egyre jobban repülnek a gépek. Persze a rate/super rate értékeken lehet kicsit mókolni, ekkor ugyanis sokkal szebben fordulnak a masinák, nem rántanak be, vagyis aki nem akar hozzányúlni a PID függvényhez, mert nem ért hozzá, annak az alábbi változásokat javaslom:

• PID TUNING MENÜ:
  • RC rate pitch /roll esetében 0.85, yawnál 0,8
  • Super Rate: 1100°/sec a rate pitch/rollnál, 900°/sec yawnál
  • 10-10 RC Expot Pitch/Roll/Yaw-ra
• RECEIVER MENÜ:
  • dead zone és yaw deadzone: 5-5

Ezek persze viszonylagos értékek, de szépen ellapítják a görbét, és így kezesebb lesz a gép, nekem így kényelmes, persze ezt majd mindenki kitapasztalja saját maga. Van viszont egy furcsa hiba az alap PID-ekben, a drón berántja az orrát kanyarban, mint az alulkormányozott autó - a videókban még az alap értékek vannak -, tehát aki az XV 140 Pro-hoz méltó, "profi” PID-eket akar, az a fenti kép alapján Andy RC beállítására átnyomkodhatja.

Nem ragozom tovább, a gép szépen repül, nem sokat kell mókolni rajta, közepesen erős 3 cellán, 4-en pedig annyira, hogy a kezdőket meg is fogja ijeszteni. Ezt elég jól eltalálták a készítők, pont ilyennek is kell lennie. Ahogy már említettem, a bal oldali oszlop picit betakar a képbe, illetve a propellerek is látszanak a kép alsó harmadán, legalábbis maximális kameraszögre állítva. Aki lejjebb fordítja, annak lehet, hogy idegesítőbb lesz, de engem egyáltalán nem zavart.

Az üzemidő a szokásos értékek körül alakul, de úgyis mindenki tudja, hogy ez mindig annyi, amennyire nyomjuk. Ha krúzolunk a fák között, akkor 8 perc, ha pályázunk, akkor meg 2, az igazság a kettő között van. A súlya mellett viszont nem nagyon tudok elmenni, 162 gramm, ami sok, a Falcon CP 130-am 78 gramm, ami kevesebb, mint a fele. Ez is 3 col, az is 3 col, igaz a Helifar X140 Pro sokkal erősebb, de szerintem nem az a jó irány, ha a drónjainkra felszerelünk egy toronyórát, lánccal.

Adja magát a dolog, hogy építsük át 4 colra, ehhez viszont kellene a motorhoz tartozó paraméter tábla, amit sajnos nem találtam meg. A hardverjellemzők alapján elmegy gond nélkül 3 cellán 4 collal is, és akkor már a súly sem olyan vészes, és még jobban fog menni.

Összegzés

Jó kis gép a Helifar XV 140 Pro, ami nem véletlen, hiszen az elődmodellhez képest sokat fejlődött. Ahhoz képest, amit tud, az ára is igen baráti, hiszen 150 dodóért ki ad BLHELI_32, DSHOT 1200 ESC-ket 30 A áramtűréssel, remek kamerát, állítható VTX-et, BF OSD-t és egészen erős motorokat. Ráadásul elmegy 4 cellán is, és szerintem egy 4 colos átépítést is elviselne.

Apró hibák vannak, az alap PID-eken lehet hegeszteni, egy jobb propellert is elbír, illetve a kamera szögön még lehetne egy picit emelni, de ezek apróságok, nem úgy, mint a súly, ami 162 gramm, cserébe viszont jó masszív. Nem mondom, hogy az elmúlt fél év legjobbja, de ott lenne mondjuk a Top 5-ben. Érdemes Flysky vevővel venni, mert úgy a legolcsóbb, maximum, ha nem kell, kihajítjuk belőle.

A drónt itt vásárolhatjátok meg (az árak az árfolyam ingadozásának és az akciók függvényében változhatnak). EU Expresszel szállítással (GB) és EU Direct Maillel (BG) nem kell vámot és ÁFA-t fizetni:

• Helifar X140 Pro, Gearbest, CN raktár:  159 USD, Ft 41.500 Ft
• alkatrészek, Gearbest CN raktár

Ha tetszett a cikk, kérlek tisztelj meg azzal, hogy nyomsz a cikkre egy lájkot Facebookon, így látni fogom, hogy munkám nem hiábavaló. Annak is örülök, ha megosztod, így még több emberhez jutnak el az információk. Előre is köszönöm.