Helifar Fuuton 2 teszt- Gyerek kezébe nem való

20180522150633_30308_eredmeny.jpg

A Helifar Fuuton 2 a Gearbest saját márkás Furibee Fuuton nevű drónjának utódja, ami minden értelemben fejlesztett – sőt valójában csúcstechnika közeli – alkatrészekkel érkezik. Ami trendi, az gyakorlatilag benne van, F4 vezérlő, HB Atlatl HV V2 VTX, brutális, 2305-ös motorok, Runcam Micro Swift 2, Blheli 32 ESC. Létezik jó gyári gép? A Holybro Kopis majdnem az volt, 82.000 forintért. Tesztalanyunk pont 100 dollárral olcsóbb, vagyis 54.000 Ft, ami vagy nagy bukta vagy bomba ajánlat lesz.

 

A Helifar Fuuton 2 kicsomagolása

Annak idején, a Furibee Fuuton dobozolása is nagyon szépre sikeredett, jól védi a gépet, összeszedett a dizájn, ami azért furcsa, mert akkor a Gearbest a sajátmárkás Furibee-t egyértelműen a Banggodos Eachine gépek ellenfelének szánta. Meggyőződésem, hogy a GB jobban csinálta ezt az egész „olcsót jól” drón műfajt, mint a BG, mert onnan csak úgy ömlöttek a hulladék gépek, például a Falcon széria jelentős része ilyen volt, de a 130-astól sem aléltam el annak idején.

p1090083.JPG

Közben azonban a Furibee felnőtt, és önálló márka lett belőle Helifar néven - állítólag a Furibee Hasbro védjegy, és ezért volt szükséges a csere -, szóval innentől kezdve ilyen néven keressétek a Gearbestes gépeket. Még külön honlapot is kapott, szóval nagyon próbálnak felzárkózni a konkurenciához, ráadásul a régi alkatrészeket kisöpörték, jöhettek az újak.

p1090085.JPG

Sárga kockás dobozban lapul a gép, az elektronikai panel a kamera beállításához, 2 szett propeller, 2 db leírás, egyik a beállításra, másik pedig az alkatrészekre vonatkozik, ha esetleg újra akarnánk őket rendelni. Hogy ez mennyire nem kamu, arra álljon itt egy példa: a repülésvezérlő egy Holybro Kakute F4 AIO V2, aminek a használati utasítását nem kisebb arc írta, mint Joshua Bardwell, aki drónos témában olyan, mint a Kung-fu-ban Bruce Lee, szóval nem akárki. Az FPV adóról pedig Oscar Liang mondott nagyon szépeket, vagyis a hardver ott van a szeren.

A gép váza kifejezetten merev, ráadásul úgy néz ki, mint a Manhattan szendvics nevű jégkrém, lapos, rétegelt, de brutálisan ellenálló. A karjai 4 mm vastagok, az orrában bújik meg a kamera, oldalt pedig a VTX kivezetése, amitől nagyjából mindenki parázott, aki látta, „ez tuti törni fog”, ez volt az általános vélemény. Az ESC-ket zsugorcső védi, nem 4 in 1, mint ami mostanában az egyik „menőzési faktor”, de minek, ha elfér a karon is.

A gépet nem nevezném szépnek, igaz nem olyan ronda, mint a Furibee XV140, ami az ördög öreganyja kisminkelve, csak simán nem szép. De kit érdekel, ellenálló legyen, meg gyors, erős, ne fogyasszon sokat, szóval a szokásos kívánalmak fogalmazódtak meg bennem. Mikor szétnyitottam a vevő párosításhoz, akkor vettem észre, hogy a forrasztások milyen szépek, KIVÉVE a már említett elemét. Látszik, hogy a gépet patentül összerakta a gyár PNP-ig, aztán mikor Chang felpattintotta az Frsky „nemtudommit” rá, hogy BNF-ként lehessen árulni, akkor beleszart a dolgokba. Szóval PNP-t vegyetek, és forrasszátok fel ti a saját hardvereteket, akkor lesz patent a gép. Az ESC kábelek viszont kicsit hosszúra sikeredtek, ezen azért még lehet csiszolni.

 

A Helifar Fuuton 2 tesztje

Minden drónnál az első utunk a leírás elolvasása legyen, a második meg a Betaflightos beállítások. Aki szemfülesen böngészi a Helifar Fuuton 2 linkjét, észreveheti, hogy a BNF verzió vevőjéből 4 db kábel fut a vezérlőre. A szokásos ugye a föld, plusz, jel, a negyedik itt a Smart Audio, vagyis lehet sok-sok okosságot állítgatni a távirányító oldalán vagy pedig az OSD menüben. Kedves olvasó, köszöntelek 2018-ban.

 1524731921798467_eredmeny.jpg

A fenti mondatok a következőt jelentik: nem kell a VTX-en elhelyezett gombokat nyomkodni, LED villogásokat nézegetni, hanem a megfelelő távirányítókar kombinációval az FPV szemüvegbe vetített menü segítségével távolról állítgathatunk mindent. Aki még ehhez is lusta, és Lua script futtatására képes távirányítója van, az csatornát, sávot, adóteljesítmény, PID beállításokat módosíthat a kontrolleréről, hát nem nagyszerű? De mindenképpen kényelmes.

p1090099.JPG

Csináltam egy kis táblázatot, hogy egyben át lehessen látni a drónba került alkatrészeket, illetve linkeltem is, hogy ha esetleg valakinél valami elpusztulna egy hirtelen kinövő faág hatására, akkor tudjátok, hova nyúljatok. Közös jellemzője ezeknek a cuccoknak, hogy:

  • nem noname Jóska forrasztotta össze őket Sheznen külső egyik bádog bódéjában
  • mások által tesztelt, kipróbált darabokról van szó
  • találhatunk hozzájuk normális leírást az interneten, megfelelő angolsággal
  • a kategóriájukban ezek a jobb darabok közé tartoznak, nagyobb teljesítmény, szebb kép, és így tovább
  • a fentiek érződnek az árban is, de valamit valamiért

 Alkatrész

 Gyártó

 Műszaki paraméter

 Egyéb

 Ár

 váz

 Helifar Fuuton 2

 215 mm karbon 4mm

 nem unibody

 6.500 Ft

 rep. vezérlő

 HB Kakute F4 AIO V2

 F4 proc, 5 UART

 műsz. leírás

 9.800 Ft

 ESC

 Helifar 30/35A

 BHELI 32, DSHOT 1200

 

 3.180 Ft

 adó

 HB Atlatl HV V2

 PIT/25/100/200/400/600

 műsz. leírás

 9.200 Ft

 antenna

 Maarten Baert

 5.8 Pagoda RHCP

 műsz. leírás

 1.330 Ft

 vevő

 Frsky

  

 

 

 kamera

 Runcam Micro Swift  2

 HAD II 600 TVL CCD

 műsz. leírás 

 6.700 Ft

 motor

 2305 2400KV

 talán Brother Hobby R3?

 

 2.950 Ft

 

A felsorolásból két dolog egyértelműen kiderül: hogy minőségi alkatrészekről van szó, és hogy minden beszerezhető hozzá. Úgy látszik, hogy kezdik felfogni a gyártók, hogy az emberek egyre kevésbé veszik meg a gagyit, különösen, ha nincs hozzájuk alkatrész utánpótlás.

1524731921993546_eredmeny.jpg

A váz 215 mm, nagyon masszív, 4 milliméteres karok, jó lapos a felépítmény, de ami még jobb, annyi hely van a felső lapon, hogy a Kab-hegy teljes adó-és kameraállományát felpakolhatjuk rá, állványostul. A forrasztások szépek, és még arra is figyeltek, hogy electrical tape fedje a betáp kábelek forrasztását, illetve a hason elhelyezett akkumulátor pad is jó minőségű szilikon.

20180522150633_54733_eredmeny.jpg

Az FC-t szerintem nem kell különösebben magyaráznom, A Holybro Atlatl HV V2 kiváló cucc, Joshua Bardwell ajánlásával. Aki viszont szeretne elmélyedni a rejtelmeiben, annak néhány műszaki paramétert tudnia kell. Egyik ilyen az 5 db UART port, amire mindenfélét kötögethetünk, a másik a soft mountolt giro. A chip ugyanis egy rezgéscsillapító ágyon ül egy szalagkábellel ellátva, tehát nem kell a vezérlő alá csillapítást tennünk, nem érzékeny a remegésekre.

A drón támogatja a már említett Betafliht OSD-t, ami egy FPV szemüvegbe vetített beállító menü, rendelkezik barometrikus szenzorral, amivel elvileg a magasságtartás bekapcsolható, ha valakinek erre szüksége lenne, illetve képes a 32 Khz-en frissíteni a vezérlést. A tápfeszültsége 7-42 V között lehet, ez egyébként jellemző az új Holybro cuccokra, vagyis elmegy 6S-sel is, illetve nincs szükség külön VBAT mérésre, a bemeneti plusz padon monitorozza a feszültséget, és persze a legnagyobb áldás: van hozzá egy remek kézikönyv, ami tartalmazza a bekötési diagramot.

hb_kakute.jpg

Amit még észrevettem, hogy ez az első olyan vezérlőm, ami látszólag hitelesen méri az áramfelvételt. Nem kellett kalibrálgatnom, alapból jó volt, és az akku fesz kijelzésén sem kellett hegesztenem. Ráadásul képes blackboxra, emiatt kapott 128 Megabyte-nyi memóriát is, ahová a fájlokat elmenthetjük. Slusszpoén, a hármas UART port hardveres inverziót csinál SBUS-hoz, míg az egyes a Smart Port telemetriához, szóval tényleg nem lehet belekötni a cuccba.

20180522150633_54147_eredmeny.jpg

Az ESC kapcsán túl sok mindent nem tudok elmondani, 32 Khz-s ez is, 30/35A, egyszer sem melegedett, kapott egy csini zsugorcsövet ami védi, és nagyjából ennyi. Eleinte féltem, hogy a kábeleit nagyon nagy ívben beforrasztották be és esetleg belekap a propeller, de szerencsére a gyakorlat nem ezt mutatja. Mivel nem 4-in-1 megoldás ezért ha valamelyik elhalálozna, akkor könnyen cserélhető, cserébe talán egy fokkal sérülékenyebb, mintha a testben lenne. Hardveresen mér áramot, ami eléggé menő, Betaflightban állítható be.

1524731921513305_eredmeny.jpg

A másik érdekesség a a Holybro Atlatl HV V2 vevő, ami szintén 7-42 voltról üzemeltethető, tehát akár közvetlenül a betápra is köthetjük 6 celláig, ilyen VTX pedig nem sok van a piacon. Mondanom sem kell, hogy távtartóra szerelhető, tehát tornyot lehet vele építeni, 40 csatornát tud, Betaflight OSD-n vagy akár Lua Scripten keresztül is vezérelhető. A pigtail vége MMCX konnektorban végződik, van aki szereti, van aki nem, egyelőre nem foglalnék ebben a kérdésben állást.

vtx_spektrum.png

A teljesítmény 0,5 és 800 mW között 7 lépcsőben állítható, tehát van PIT módja is. Alapból 25 mW-re van állítva, is itt jött az első probléma, ugyanis ellentétben a leírással, ami azt állítja, hogy a teljesítmény módosítható az egy szem gombon, ami van rajta, ez nem igaz. Sőt, kifejezetten nem arra tervezték, hogy gombnyomkodással változtassuk a paramétereit, emiatt eléggé idegesítő módon, csak körbe-körbe forgatva lehet csatornát váltani. Ez azt jelenti, hogy ha az egyesről a negyvenesre akarunk lépni, 39x kell megnyomnunk a gombot. Teljesítményt egyáltalán nem lehet állítani rajta manuálisan, ha a SmartAudio aktív, csak Lua script vagy Betaflight OSD segítségével, ha mégis szeretnénk – inkább ne -, akkor ki kell kapcsolnunk a funkciót BF-ben. Mikrofon is van rajta, aki szeretné a motorok vonyítását hallani.

p1090095.JPG

És akkor most egy kicsit kitérnék az antennára és a vételre. Egy látszólag szokásos, rhcp pagoda antennát kapunk, de ha jobban megnézzük, észrevehetjük rajta Maarten Baert nevét, aki egy elég nagy nindzsa antennatervezésben. Többek között a Prodrone.pl oldalon is kaphatóak a cuccai, továbbfejlesztve, nekem mégis bűn rossz volt vele a vétel, igaz eleinte 25 mW-n. Aztán ahogy adtam rá kakaót, úgysem nagyon javult, sok esetben zavarossá vált ott, ahol a kisebb gépeimen még mindig tiszta volt a jel. Arra tippelek, hogy ez az antenna hangolt, csak éppen az nincs ráírva, hogy hova. Kicseréltem az antennát egy hagyományosra, illetve csatornát váltottam, és nagyrészt eliminálódott a probléma, de azért egy ekkora névtől többet vártam volna, legalább egy leírást, hogy mégis hova kellene állítani a VTX-et.

img_20180603_194843.jpg

A pigtail oldalra kihelyezése a nagy para ellenére a gyakorlatban nem veszélyes, nem törik ki, de mivel a gép az antennára esik, már pedig annak a szára merőleges a vázra, folyamatosan összenyomja azt, ami biztosan nem tesz neki jót. Szóval ennél a gépnél érdemes betárazni nemcsak propellerből – ami egyébként Racerstar 5048-as -, hanem Pagoda-ból is.  A spektrum szkenner nagyon szép képet adott vissza, az adó egyáltalán nem szór, bár voltak Fatshark szemüvegek, amelyek az 5917-et 5905-ön is be tudták fogni, de ezt inkább a vevők érzékenységének tudtam be.

p1090100.JPG

Ha már propeller, akkor egyben motor is, ez az egyetlen olyan része a Furibee Fuuton 2-nek, ami nem márkás, de ezt ne bánjuk, mert olyan disznó erősek, hogy szabályosan féltem tőle az első pár repülés alkalmával, és mások is elismerően bólogattak, mikor látták repülni. A 2305 2400KV értékű vadállatok szerintem Brother Hobby R3 haranggal rendelkeznek, remélem, tényleg ők gyártják, mert akkor nem lesz panasz az ellenálló képességre sem. Az biztos, hogy nagyon erősek, és nem is zabálnak, amit meglepve tapasztaltam. A méretből egyébként nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mert sosincs a harang 100%-ra kitöltve tekercsekkel, szóval ez csak egy adat, amit meg lehet mérni tolómérővel, semmi több. A repülési idő közepesen agresszívan 1500 mAh-s akkukkal 5 perc körül alakult.

p1090098.JPG

No és persze válaszolnunk kell a milyen vele repülni kérdésre is, és azt kell, hogy mondjam, nagyon jó, ha elég képzett vagy. Megvan a „locked in” érzés, a brutális erő, freestylra a súly is (290 gramm+akkumulátor), de még nem túl nehéz. Nyilván ez nem egy pályára kihegyezett gép, főleg amióta a Feral Quads vázaira akár 100 grammal könnyebb gépet is lehet építeni, viszont ahhoz, hogy szép flikk-flakkokat csináljunk, kell egy kis plusz súly. Egy dolog nem tetszett, hogy például erdőben repülve vele vissza kellett vennem a kameraszöget, és így nagyon belelógnak a propellerek a képbe. Megszokható, de eleinte idegesített, ebből is látszik, hogy ez a gép 45 + kameraszögnél élvezhető igazán.

Ide is fűznék egy gondolatot a repülési tulajdonságokhoz: ez egy nagyon jó gép, a legjobb Helifar/Furibee, amit eddig láttam, de: „kés villa, olló, gyerek kezébe nem való”. Vagyis minden kezdő messzire kerülje el, mert ezt a brutális erőt, még akkor is, ha a gép egyébként kezes, kell tudni kontrollálni. 150-nél, egy rosszul vett kanyarnál nincs bocsánat, és azt is bele kell kalkulálni, hogy egy fölöslegesen erős géppel nem veszélyeztethetünk másokat. A középhaladók – mint mondjuk én – finoman próbálkozhatnak vele, b, de igazából ez egy haladóknak szánt freesytle gép, nehogy ilyet vegyünk elsőre, de még másodikra se. Nekem eleinte diszkomfort érzésem volt, mert a brutális erőt azért kontrollálni is tudni kell, de egy üres mezőn, néhány fa társaságában igen jót lehet repülni vele.

p1090091.JPG

A Runcam Micro Swift 2-ről olyan túl sok mindent nem mondanék, már az összes gépembe ilyet rakok, kiváló a képe, jó a fénykezelése, és pici a súlya. A Runcam Micro Swift 3 nyilván még jobb, de ez is annyira király, hogy mindenki elégedett lesz vele. Kapunk hozzá egy OSD konfigurátor áramkört, ahol tudjuk tekergetni a paramétereket, de nekem alapból jó volt, úgy is hagytam, de a Tuning Matyik szétállítgathatják kedvükre. A kameraállításért egy 3D nyomtatott keret felel, ami kifejezetten jó minőségű, a szögállítás mértékbe pedig brutális, vagy 70 fokig emelhető a 2,3-as lencse.

Szerintem a gép PID-jeit elég jól eltalálták, én a rateken és a super raten emeltem egy picit, de már csak azért is érdemes bemenni a Betaflightba, hogy lássuk, mit tud egy új F4-es repülésvezérlő, egy új verziójú szoftverrel. Nem igazán hegyeztem ki a dolgokat, szóval a „fine tuning” része – minél magasabb frekvencia, DSHOT 1200, tökéletes PID-elés, black box kapcsolóra téteke – még hátra van, de azért a gyári értékek sem rosszak. Ha lesz időm és energiám, akkor csinálok róla egy videót, mert tanulságos merre fejlődik a technika.

 

Összegzés

Nagyon elégedett voltam a Helifar Fuuton 2-vel, de ezzel a Youtube közösség is egyöntetűen így volt. Néhány jellemző mondat: „Quad of the year?”, „Two words: Buy it!”, „Better than the original” és így tovább, és én sem tudok mást mondani, már csak azért sem, mert melyik alkatrészt cserélném rajta ki? Egyiket sem, úgy jó ahogy van, esetleg a motorokat valami márkásabbra, de akkor meg az árcédulán álló szám lenne húzósabb.

Ha lenne Quadkopter díj, amit bizonyos időközönként – mondjuk fél évenként – kiosztanék, akkor 2018 első félévére a Helifar Fuuton 2 kapná, mondjuk megosztottan a DJI Tello-val. Aki képzettebb pilótának érzi magát, és freestyle-ra keres erős gépet, az ne habozzon, ő a Helifar Fuuton 2-t keresi. Ez az ár ezért a tudásért szerintem NAGYON rendben van, de aki kezdő, az ne ezzel a géppel kacérkodjon, mert sok baj lehet belőle.

 Előnyök  Hátrányok

 + jó kamera
 + nagyon jó ár/érték arány
 + kipróbált, márkás alkatrészek
 + állítható erejű VTX
 + BLHELI 32 ESC, ampermérés
 + masszív váz
 + remek kamera és kameraszög
 + erős mint a méreg
 + jól összerakták, szép forrasztások
 + modern F4 FC

 + Betaflight OSD
 + soft mountolt giro
 + barometrikus szenzor
 + SmartPort telemetria

 - VTX pigtail elhelyezése
 - kis kameraszögnél belógnak a propok
 - némi zavar a videóképben

 

 

A drónt itt vásárolhatjátok meg (az árak az árfolyam ingadozásának és az akciók függvényében változhatnak). EU Expresszel szállítással (GB) és EU Direct Maillel (BG) nem kell vámot és ÁFA-t fizetni:

Ha tetszett a cikk, kérlek tisztelj meg azzal, hogy nyomsz a cikkre egy lájkot Facebookon, így látni fogom, hogy munkám nem hiábavaló. Annak is örülök, ha megosztod, így még több emberhez jutnak el az információk. Előre is köszönöm.