Flysky vevők összehasonlító tesztje – Tisztességes pénzért tisztességes technikát

79p-t6-6ch-radio-lcd-3.jpgAz elmúlt másfél évet jobbára különböző Flysky távirányítók és vevők társaságában töltöttem. Háromféle különböző távot és vagy fél tucat vevőt kipróbáltam, ez indukálta a mai bejegyzést. Mondhatnánk azt is, hogy a szegény ember Frsky-ja vagy, hogy a Flysky az új Futaba és hasonló marhaságokat, de ha egy mondatban össze akarnám foglalni a dolgokat, akkor úgy fogalmaznék, hogy: nagyon olcsón, reális minőséget kapunk, amihez iszonyatosan kevés pénzért lehet vevőt párosítani, és akinek sok gépe van - mint például nekem - ez a szempont rendkívül fontos.

Már bizonyára sokan tudjátok tapasztalatból, hogy a drónozás két legnagyobb költsége az akkumulátor(ok) és a távirányító megvásárlása. Mindkettő simán elérheti az 50.000 forintot, és sajnos az első esetben ha spórolunk a darabszámon, akkor jelentősen lecsökkentjük a repülési időt. Ezért szinte mindenki igyekszik a táv oldalon megtakarítani. Nem akarok állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy ez helyes-e vagy sem, de a Flysky egy olcsó és megbízható márka, amivel együtt lehet élni. Én éppen most gondolkodom a váltáson, ezért megosztom veletek az eddigi tapasztalataimat.

aa_1.jpg

Azért jó a Flysky márkát választani, mert:

  • olcsók a távirányítók
  • olcsók a vevők
  • rengeteg forrás áll rendelkezésre a modoláshoz
  • hackelhető a firmware
  • viszonylag megbízható
  • elég jó a hatótávja
  • nagyon sok termék közül válogathatunk
  • elég gyorsan jönnek ki az új modellek és vevők

A távirányítókon nem akarok sokat rugózni, rengeteg tesztet és cikket írtam már róluk, aki nem akar keresgélni, az itt elolvashatja őket: Flysky FS-i6, Flysky FS-i6S, Flysky FS-i6X. Aki szeretné piszkálni a Flysky FS-i6 firmware-ét, mert szeretne több csatornát, az pedig ezt a cikket olvasgassa.

crazepony-flysky-fs-a8s-2-4g-8ch-mini-receiver-with-ppm-i-bus-sbus-output-for-fs-i4-i6-i6s-i6x-tm10-tm8-transmitter-6.jpg

FS-A8S

A vevő kiválasztása sokkal nagyobb problémát okozott, tulajdonképpen a mai napig okoz. Egyrészt kismillió fajta van, másrészt néha nehéz eldönteni, hogy pontosan mire is van szükségünk. A hivatalos honlapon nem találhatunk meg minden egységet, és én egyébként sem fogok a 6 csatornánál kevesebb példányokkal foglalkozni, mert egy drón vezérléséhez minimum 4 kell. Ezzel el is jutottunk az egyik kényes kérdéshez, hogy hány csatornára van szükségünk, és ehhez hogy válasszunk vevőt. Ami biztos, hogy:

  • 4 alapcsatorna van: roll=vízszintes tengely körüli elfordulás, pitch= előre hátra döntés, yaw=függőleges tengely körüli elfordulás és a throttle= gáz
  • +1 csatorna: módválasztó, ahogyan a gép repül
  • (+1) csatorna: arm/disarm vagyis az élesítés és leállítás. Ez nem feltétlenül igényel csatornát, mert karhúzási kombinációval is aktiválható
  • +1 csatorna: buzzer, vagyis csipogó, kereséshez nélkülözhetetlen
  • +1 csatorna: air mód
  • +1 csatorna: black box
  • +X csatorna: minden olyan dolog, ami egy kétállású ki- és bekapcsolás elvén működik, például LED, fail safe stb.
  • +2 csatorna: gimbal vezérlés, pan, tilt irányokra
  • + X speciális csatorna: az igazán komoly gépek esetében nagyon sok plusz csatorna lehet a kameravezérlés maga, de ezzel ne számoljunk, mert azok egyébként sem Flysky távokkal fognak működni

2_6.jpg

FS-iA6B

Tehát ami biztos, hogy 6 csatornánál kevesebbel rendelkező vevőt nem fogunk venni, mert a 4 alapcsatorna, az arm/disarm és a módválasztónak kelleni fog a hely. Ennél kevesebbel egyébként sem nagyon mennek drónok, maximum a játék kategória.

Nagyon fontos dolog még, hogy legyen automatikusan működő „fail safe” funkciónk, vagyis hogy a vevő és a távirányító közötti kapcsolat megszakadása esetén egy előre beprogramozott parancsot hajtson végre a gép, ami általában az, hogy essen le. Nélküle például egyáltalán nem indulhatunk el versenyen, de egyébként is állítsuk be a saját és mások épsége miatt. Ebből következik, hogy olyan vevőt, ami nem kezeli a fail safe funkciót, nem szabad venni, mert nagyon könnyen elveszíthetjük a gépünket, ha esetleg egy nagyobb gáznál szakad meg a kapcsolat.

3_4.jpg

integrált TinyQX90 C

A következő fontos dolog a méret. Versenygépek esetében minél kisebb legyen, teljesen fölösleges a tokozás, elég, ha egy fólia védi az elektronikát. Kisebb vevő, alacsonyabb súly és könnyebb elhelyezhetőség. A tokozottakat általában „full size”, míg a piciket „micro” vevőnek szokták hívni.

A párosítás módja sem lényegtelen. A régebbi vevők esetében a VBAT portot kellett rövidre zárni az erre szolgáló „bind” kábellel, ilyenkor a vevő áram hatására párosító módba került. Elég sok olyan integrált típussal találkoztam, ahol a forrasz lábakat kell összezárni egy szerszámmal, majd ráadni a delejt, akkor kerül párosító módba. Szerencsére ezt mindig jelzi valamilyen fénykombinációval, ennek ellenére szívből utáltam mindkét megoldást.

4_3.jpg

FS-X6B

Volt olyan régebbi vevő – például az FS-R6B – amivel két órát szenvedtem, mire összetalált a távirányítóval, de ez is teljesen véletlenszerűen történt. Az újabb vevőkön szinte kivétel nélkül egy erre szolgáló gombbal lehet párosító módba tenni, ami nagyban megkönnyíti az életünket és gyakorlatilag százszázalékban működik.

Kommunikációs protokollból is lehet kétféle, AFHDS és AFHDS 2A, az előbbi kipusztulóban van, de sajnos kell róla beszélnünk, mert még mindig árulnak olcsó mikro gépeket, amelyekben integrált vevő van AFHDS protokollal, tehát nem fogjátok tudni kicserélni. Mindenkit óva intenék az AFHDS-től a fail safe hiánya miatt.

20161125172432_76716.jpeg

integrált Furibee F36S

Hány antennája legyen, és forrasztott vagy csatlakozóban végződjön? Szerintem ez az egyik legfontosabb kérdés. Mindenkinek azt javaslom, hogy diversity-st vegyen és cserélhető antennásat, mert már nem egyszer vágtam le véletlenül a propellerekkel a kábelt. A csatlakozósat egyszerűen cserélhetjük, ha pedig kapásból kettő van, akkor még mindig tudunk tovább repülni.

Szintén kardinális kérdés, hogy milyen módon kommunikál a vevő és a repülésvezérlő. Teheti ezt analóg – PWM és PPM – vagy digitális – i-BUS vagy SBUS – módon is. A digitális adatátvitel gyorsabb és nehezebb zavarni, használjuk ezeket, ha a vezérlőnk lehetőséget ad rá.

78310874-6b3b-4ea7-abd4-7ca0e047477e.jpg

FS-iA10B

Fontos lehet még a felfogatás módja, amit tipikusan kétoldalú ragasztóval vagy gyorsszorítóval szoktunk megoldani. Ennél jobb megoldás, ha egy nylon spacerrel a vezérlő fölé csavarozzuk, de ehhez rendelkeznie kell felfogatási ponttal is.

Összefoglalva a fentieket, hogy milyen az ideális Flysky vevő:

  • két antennás, cserélhető
  • könnyű és kicsi
  • AFHDS 2 protokollon kommunikál és van failsafe
  • rendelkezik telemetriával
  • van rajta bind kapcsoló
  • kiképeztek rajta felfogatási pontot
  • i-BUS vagy SBUS a kommunikáció módja

A lenti táblázat az általam próbált és birtokolt vevők tulajdonságait sorolja fel, persze ennél sokkal több vevő létezik, illetve az is belekavar a történetbe, hogy nemcsak Flysky, hanem Turnigy, i-Range X, illetve átbrandelve Emax, Eachine és hasonló neveken is forgalmazzák őket, és ugyanez igaz a távirányítókra is.

 Név

 Csatorna

 Mód

 Protokoll

 Méret (mm)

 Súly (g)

 Antenna

 Fail Safe

Telemetria

 FS-R6B

 6

 PWM

 AFHDS

 52*35*15

 13

 1, no C

 N

 N

 FS-iA6B

 6/8/10

 PWM, PPM,  i-BUS,  SBUS

 AFHDS 2

 47*26.2*15

 14.9

 2, no C*

 I

 I

 FS-iA10B

 10/10/10

 PWM, PPM,  i-BUS,  SBUS

 AFHDS 2

 50.6*34.9*14.9

 17.6

 2, no C

 I

  ?

 FS-A8S

 8/18/18?

 PPM, i-BUS,  SBUS

 AFHDS 2

 20*14*5.3

 1,2

 1, C

 I

 I

 FS-X6B

 6/8/18

 PWM,PPM,  i-BUS

 AFHDS 2

 36*22*7.5

 4,5

 2, C

 I

 I

 Furibee F 36S

 8

 integrált

 AFHDS

 board

 board

 1, integr.

 (I)

 N

 Tiny  QX90C

 6 

 integrált

 AFHDS

 board

 board

 1, integr.

 ?

 N

  * C=connector, cserélhető antenna

Néhány gondolat a fenti vevőkkel kapcsolatban. AZ FS-R6B-t messzire kerüljétek el, nekem is csak azért volt, mert az Emax Nighthawk 280 Pro egy ilyen szeméttel érkezik, persze átbrandelték Emaxra.

Az FS-iA6B egy nagyon jó kis vevő, több helyen használtam, az Eachine Falcon 250-en, az Ogre sorozat egyes gépein, ugyanis másfél éve a 8-10 csatorna még elég menőnek számított. Két baja van, az egyik, hogy nagy és nehéz, a másik, hogy kamera platformhoz már nem elég a csatornaszám, kivéve, ha i-BUS-ra kötjük. Egyébként teljesen használható, és jó hosszú antennája van, szépen ki lehet vezetni a karokra.

FS-iA10B az egyik legértelmetlenebb vevő, amit valaha vettem. Elvileg az FS-iA6B fejlesztett változata kellene, hogy legyen, de azon kívül, hogy marha nagy, kb. semmivel sem tud többet, viszont legalább nehéz is. Antenna hosszra nagyjából az FS-iA6B-vel egyezik.

Az FS-A8S vevőt a mai napig használom, bár van nála jobb, de bizonyos esetekben kénytelenek vagyunk ezt beépíteni. Tipikusan ilyen eset, amikor mikro gép burkolata alá kell elrejtenünk, illetve a súly kardinális kérdés. A Furibee F90 esetében mindkettő problémát tudtam vele orvosolni, ráadásul cserélhető antennás, tehát ha sérülne, akkor is menthető. Alternatívája lehet az i-Range FS82 vevő, ami PPM-en és i-BUS-on is képes kommunikálni, alig egy gramm és 8 illetve 10 csatornát is tud.

Az FS-X6B szerintem jelenleg a legjobb vevő a Flysky távokhoz. Két antennás, cserélhető, tud 18 csatornát i-BUS-on, kicsi, könnyű, van fail safe és telemetria, rendelkezik felfogatási ponttal és alig kerül 3.000 forintba, ennél nem is kell több. Sokan szoktak aggódni a hatótávon, ezért kerestem erre egy videót, amiben az X6B-t és az IA6B-t tesztelték. Az eredmény 2.3 kilométer lett, szerintem ez mindenkinek bőven elég. Nekem másfél év alatt egyszer volt jelvesztésem, akkor is azért, mert egy sérült - propeller levágta - antennával repkedtem, és 400 méteren megszakadt a jel. Azért ez még így is elég durva hatótáv szerintem.

furibee_f36s_a.PNG

Megemlítenék még egy speciális esetet, amivel mikro gépek esetén futhatunk össze. Itt helytakarékossági szempontokból integrált vevőket alkalmaznak, amelyek kizárólag a repülésvezérlővel együtt cserélhetőek. Itt meglehetősen problémás kideríteni, hogy milyen típusú a vevő, általában csak a csatornaszámot és a kommunikáció módját lehet kilopni Cleanflightból vagy Betaflightból, illetve a protokoll típusát a távirányító beállításaiból. Ezekkel nincs különösebb dolgunk, használjuk, amíg lehet, ha meg hibásak, a vezérlővel együtt kicserélhetjük.

tinyqx90c_a.PNG

Itt azért lehetnek 1-200 méteren hatótáv gondok, de a gép annyira kicsi, hogy szabad szemmel már nem is látjuk őket, de nem is arra vannak tervezve, hogy bejárjuk velük Tolnát és Baranyát. Azt is vegyük figyelembe, hogy az antenna itt csak egy csonk, tehát ne várjunk el tőlük túl sokat, de ezt elvileg az árazással kompenzálják.

 

Összefoglaló

Szerintem ma már nem érdemes megvenni a régebbi termékeket, koncentráljuk az újabb típusokra. Vegyünk Flysky X6B-t, akár az iA6B helyett is, ha nincs semmilyen speciális követelmény. Ha a méret számít, akkor az FS-A8S vagy az iRange FS82 vevője kerülhet a képbe, illetve ha nagyon hosszú antennát szeretnénk, mert ki akarjuk vezetni a vázra, akkor választhatjuk az iA6B/iA10B páros valamelyikét. A kivezetésre vannak alternatív megoldások, például kirakhatjuk pigtailra, innentől kezdve pedig oda helyezhető, ahol ideális, ez tipikusan kamera platformos gépeknél szokott probléma lenni.

A vevőket itt vásárolhatjátok meg (az árak az árfolyam ingadozásának és az akciók függvényében változhatnak):

Címkék: cikkek, drone, drón, Cikkek