Aki már szedett szét bármit, aminek tengelye van, az tudja, hogy a tengely valamilyen csapágy körül fordul el. Azért használunk csapágyakat, hogy csökkentsük a súrlódást (vagy növeljük a viszkozitást, ahogy tetszik), növeljük az élettartamot és hogy stabilizáljuk a forgó tengelyt. A súrlódást nem szeretjük, csúnya dolog, energiát emészt fel, hőt termel és egyben a hatékonyságot is csökkenti. Már pedig egy forgó motornál ez az egyik legfontosabb szempont, ezért minden motorhoz tartozó áttételhez tartoznak csapágyak. Nagy bánatomra az MJX X600 esetében ezek sima réz csúszó csapágyak (brass bearings) amelyek nem az ellenállásukról híresek. Sokkal jobb ennél egy golyós csapágy, olyanok amelyek a nyitó képen is láthatóak.

Egy tengelyhez jellemzően 2 darab csapágy szokott tartozni, egy alul, egy pedig felül tartja a műanyag áttétel tengelyt, vagyis a 6 db motorhoz tartozó összes csapágy kicseréléséhez 12 darabra lesz szükségünk. Ehhez tudnunk kell a csapágyak méretét, az MJX X600-ba 6*3*2mm-es csapágyak valóak, pl. ezek a helikopter csapágyak. Műszaki "zsenialitásomat" jól mutatja, hogy én csak 6 db-ot rendeltem (de ti 12 db-ot rendeljetek), de mivel újra telement kosszal az MJX X600 fogaskereke, ezért így is, úgy is szét kellett szedni a motor tartót.

A dologhoz hozzátartozik az, hogy elmesélem a csapágycsere előzményeit is. Az elmúlt pár hétben rengeteg MJX X600 motorom halálozott el, összesen 6 db - a mai napig bezárólag. Érdekes módon 5 db a piros-kék CW vagyis az  óra járásával egy irányban forgó motorok hullottak. Először azt hittem, hogy az én repülési stílusomnak köszönhető a dolog, de aztán az első MJX X600-nak lett egy donorja, egy másik gép személyében (igazából az enyém lett donor, mert az volt rosszabb állapotban). Így most két gépből lett egy és a donor gép elég sokáig tudja etetni majd az elsődlegest.

Ami a motorokat illeti, kifogytam a piros-kékekből, ezért elkezdtem bekötni a fekete-fehér kábelezésűeket. Ezzel azonban az a baj, hogy a fekete-fehér kábelezésű motorok az óra járásával ellentétes irányban forognak, ezért a polaritás (vagyis a kábelek megcserélése) megfordítja a forgásirányt és kész - lenne, ha ez jó megoldás lenne, de sajnos nem az. Még pedig azért nem, mert a motorokban lévő "szénkefe" helyettesítő fém lapokat a forgás irányába hajlítják meg, vagyis az ellentétes irányú forgatás jelentősen lecsökkenti az élettartamot.

Ezért érdemes a megfelelő motorokat megvenni, csak sajnos én kifogytam belőlük és sem Karácsony előtt, sem után nem tudom őket beszerezni, ezért győzött a kényszer, de ti ne tegyetek így. 

Kanyarodjunk vissza a csapágycsere misztériumához. Először is szét kell csavarnunk a motor tartókat, majd kipucolnunk a fogaskereket. Erre tökéletesen alkalmas egy 90 forintos Auchan fogkefe, amivel el tudjuk távolítani a sarat a fogaskerekekből. Mivel akkor is bement a sár amikor fent voltak a motorvédők, ezért eltávolítottam az összesről és ha már azok lekerültek, mindent leszedtem a gépről, hogy könnyebbé tegyem. Így lekerültek a:

• LED-védő műanyagok
• akkumulátor tartó ajtó és akkumulátorház műanyag kereszttartói
• leszálló lábak
• propeller védők

Így a súlyt le tudtam szorítani 123 grammra, ez pont annyival könnyebb mint ha plusz egy motor lenne a gépen. Az akkumulátor tartó eltávolítása lehetővé tette, hogy nagyobb akkumulátorokat is bepasszintsak a gépbe, igaz így egy tépőzáras szalaggal kell átkötni a derekát. Sajnos az általam tesztelt 1200mAh-s akkumulátorok (pl. MJX X101, JJRC Tarantula X6) túl nehezek és ettől megváltoznak a repülési tulajdonságok, szóval nem érdemes ezzel erőlködni. Az elemek eltávolításával kapunk egy "naked bike" szerű gépet és mivel én nem akarok kamerát vinni, ezért nekem ez így megfelel. Éljen a sportosság.

Az eredeti réz csapágyakat ki kell pattintanunk a fogaskerék tengely két végéről és oda kell elhelyeznünk a golyós csapágyakat, ahogy az a lenti képeken látható. Miután eltávolítottuk az eredetit és kipucoltuk a koszt (amit a zsír szépen benyal a repkedés során) valamilyen, a viszkozitást biztosító zsírral vagy olajjal újra kenni a tengelyt és a csapágyakat. Egyetlen problémát találtam, az pedig, hogy a golyóscsapágy mintha egy picit magasabb lenne, mint a réz, így a propeller hozzá ér a csapágy tetejéhez, ezért a motor meg tud szorulni. A szoruló motorok melegedni kezdenek, ezért elkezdtem mérni egy lézeres hőmérővel a motorhőmérsékletet, ami emelkedett, ezért 50 foknál leállítottam a forgást. Egy reszelővel kicsit lecsiszoltam a propeller alját, hogy könnyebben elforogjon, utána megszűnt a melegedés is. Ezt csak egy esetben tapasztaltam, a többinél nem, lehet hogy öntési hiba, de lehet hogy csak az én pontatlanságom. Mivel nem volt elég golyós csapágyam, ezért csak egy oldalon tudtam kicserélni a csapágyakat, de tesztnek mindenképpen jó lesz, hogy mi a különbség a golyós és a réz csúszócsapágyak között. Amint lesz fejlemény, beszámolok róla, addig is jó szerelgetést.

Az ígért fejlemények (2015.12.28-29): nos, a motortartó és a láb együttes eltávolítása miatt folyamatosan telemegy szutyokkal a fogaskerék, szóval érdemes valamelyiket visszaszerelni. Sajnos az idő annyira pocsék napok óta. hogy nem tudom azt mondani, hogy ebben az időben a tesztek relevánsak. Ma pl. annyira nagy volt a páratartalom, hogy gyakorlatilag folyékony föld lepte be a gépet, a sár folyik le a motorok oldalán, repülés közben  meg egyszerűen ráfagy, így képtelen vagyok a dzsuvát kiszedni a fogaskerekek közül. Remélem, ha egy kicsit melegebb és kevésbé csapadékos lesz az idő, akkor tudom majd normálisan próbálgatni a dolgokat.