Életem első nem gagyi töltőjéhez megjött a vér gagyi tápegység. Gyorsan összedugtam őket, de azért óvatos duhaj vagyok, végig lapoztam a menüt és nézegettem, hogy mit is tud a termék. Itt azért már óvatosan kell okosítani, mert egy két rossz beállításnál tönkre vághatjuk az akkumulátort, az eszközt és magát a lakást is, egy finom kis akkumulátor tűzzel. Nem tudom elégszer felhívni a figyelmet arra, hogy SOHA NE TÖLTSÜNK LIPO AKKUMULÁTOROKAT FELÜGYELET NÉLKÜL, ez ökölszabály, ha 10x kell még elmondani és ez egy balesetet előz meg, akkor 10x fogom. 

Szóval felállítottam egy tesztkörnyezetet, hogy gond esetén lekapcsolhassam a dolgokat ha baj van, mivel még sosem csináltam ilyet. Bedugtam egy kapcsolós elosztót a fali konnektorba, majd ennek a végébe dugtam be a tápegységet, ami majd naftával fogja ellátni a töltőt. Az egészet feltettem egy műanyag mérlegre, amit hajlandó voltam beáldozni, ha valami balul sül el, sokkal inkább mint, hogy fel kelljen bontani a laminált padlót. Először bele akartam tenni egy fém, tűzálló tepsibe az egész cájgot, de aztán úgy voltam vele, hogy mégis csak áram folyik át a dolgokon, ezért nem lenne szerencsés egy fém tárgyba beleállítani a dolgokat. Az ideális egy olyan láda lenne, amelyet körben kiraknánk valamilyen tűzálló anyaggal, mondjuk kerámia lapokkal vagy palatéglával, de nem erősségem a háztáji kőműveskedés, szóval ez a projekt elhalasztva.

A Skyrc Imax B6 töltő 5 ampert képes kipréselni magából, ez azt jelenti hogy egy 5000mAh-s akkumulátort egy óra alatt tölt fel. Ehhez egy kellően méretezett, 60W-os tápot választottam (a 60W úgy jön ki, hogy 12V*5A), ennek elvileg bírnia kellene a terhelést, különösen úgy, hogy a jelenlegi legnagyobb akkumulátorom csak 1200mAh (de ez a Emax Nighthawk megérkezésével változni fog).

A következő dolog a kézikönyv teljes átolvasása volt. Ez és a doboz is eltérő minden típusnál, jelen esetünkben a Skyrc Imax B6 külső tápegységes verziójáról van szó. Két dolog is feltűnt, az egyik az, hogy mi minden van a dobozban, illetve hogy le lehet ellenőrizni a töltő alján lévő holografikus matricával, hogy a töltő eredeti-e. Ez két dolog miatt is megtévesztő, mert a "scratch here" feliratot én úgy értelmeztem, hogy a holografikus matrica alatt lesz a szám, ezért ezt eltávolítottam a töltőről (sebbenzinnel, szóval az már nem kerül vissza:D), miközben a matrica felületén egy vékony csíkot kell megkaparni a 16 jegyű számért. A másik a Skrc oldalának validátora, ami kéri hogy adjuk meg a széria számot, vagyis az S/N-t. Ez NEM A TÖLTŐ SZÉRIASZÁMA, hanem a holografikus matricán látható 6 jegyű rövidebb szám. Ezt a két számot beütögetve kaphatjuk vissza az eredményt, a töltőnkről, kis izgulás után megtudtam, hogy eredeti, éljen, éljen.

A másik dolog, ami feltűnt, hogy mindenféle csatlakozót mellékeltek a töltő mellé, csak a legfontosabbat nem, a Dean to XT60 csatlakozót. Mivel a 2-4S akksik jelentős része XT60-al van szerelve, ezért ez elég csúnya dolog, de semmi baj, 356 Ft-ért lehet kapni a Banggoodon átalakítót. A többi kábel rendben van - Deans, Walkera/Losi, csiptetős stb, - szóval ugorhatunk is a tápegységre.

A töltő két típusban kapható, az általam is vásárolt külső tápegységgel és egy beépített belső tápegységgel ellátott verzióban, Imax B6-AC néven. Én az előbbit választottam abból a megfontolásból, hogy ha a tápegység bedöglik, bármikor cserélhető kell, hogy legyen, egyébként meg ízlés dolga, ki mit választ.

Térjünk végre rá a tápegységre. Első dolog, hogy menüje meglehetősen egyértelmű, de ne hagyjuk ki a kézikönyv elolvasását. Az alap funkciókat viszonylag egyszerű megtalálni és beállítani, itt a két funkció amit kezelnünk kell, az a töltőáram és a cellaszám. Ezek az adatok általában leolvashatóak az akkumulátorok oldaláról, ami lényeges, hogy eleinte ne töltsünk 1C-nél nagyobb töltőárammal semmit, mert nem tudjuk, hogy hogyan fognak viselkedni (később persze lehet nagyobb árammal is, ha bátrak vagyunk és ha ezt az akkumulátor is lehetővé teszi). A másik a cellaszám, amit a töltő leellenőriz, amikor megindítjuk a töltést, amit az enter gomb 3 másodperces lenyomásával kezdeményezhetünk. Ilyenkor lefut egy teszt, amin a bal oldali szám jelenti az általunk beállítottat, a jobb oldali pedig a töltő által érzékeltet, ennek a kettőnek egyeznie kell, különben nem fog megindulni a töltés.

Mielőtt töltöttem az akksikat, rá akartam mérni multiméterrel az akkumulátorokra, hogy ellenőrizzem a feszültséget, mert régebben csak a gyári töltőkkel és a Blitzwolf 40W-vel töltöttem őket. Meglepetésemre, a gyári töltők is nagyjából (több-kevesebb sikerrel) 4.20-ra töltik fel az 1S, míg 8.40-re a 2S akkumulátorokat, őszintén szólva rosszabb eredményre számítottam. Amire viszont figyeljetek, hogy amikor mértem a multiméterrel, akkor kb. az 5. akksinál ahogy csavarodott a tápvezeték, le akartam nyomni a multiméter mérőkábelének egyik szárával az akkumulátor csatlakozót, hogy stabilabban álljon és véletlenül összeért e két vég. "Tudjátok mivel működik a processzor? Füsttel, ha kijön belőle, nem működik tovább" vicc forgatókönyve játszódott le, de szerencsére nem lett semmi baj, szóval csak óvatosan a rövid zárral.

Az nem biztos hogy mindenkinek feltűnt a képek alapján, hogy attól még, hogy több különböző csatlakozó van a töltő oldalán, nem tud egyszerre több különböző cellaszámmal rendelkező akkumulátort tölteni. Akkor tudunk több akkumulátort tölteni  - de akkor is csak azonos cellaszámúakat - ha valamilyen módon megosztjuk a kimenő áramot, pl. egy XT60-as Parallel Charging Boarddal.

Most írhatnék mindenféle paramétert, hogy mit mennyi idő alatt töltött fel, de mivel itt a kijövő áramerősség állítható, ezért ez változni fog. Az akkumulátor egyébként diszkrétnek nem nevezhető csipogással jelzi, ha kész a töltés.

A másik fontos dolog, hogy a processzor vezérelt töltő - ellentétben az olcsó töltőkkel - egyéb funkciókkal is el lett látva. Ilyen a tárolási feszültség, a kisütés funkció és a gyorstöltés, cellabalanszolás illetve kalibrálhatjuk azt, hogy milyen típusú akkumulátorokat szeretnénk tölteni. A töltő okos, tudja, hogy melyik típusok - Nikkel-kadmium, Nikkel-metál hibrid stb.  - mekkora cellafeszültséggel rendelkeznek és a gépkönyv is említi, tehát nagyon nem tudunk mellé nyúlni. Beszéljünk most egy kicsit a fenti funkciókról, amelyek viszonylag jól le vannak vezetve a gépkönyvben.

Ahhoz, hogy megértsük a funkciók működését, át kell állítanunk az agyunkat az 1S akkumulátorok kapcsán használt töltési időről és az átfolyó áram mennyiségéről -mint fő mutatószámokról - a feszültség értékekre. Persze az okosabb töltők kiírják hogy mennyi idő alatt, mekkora mennyiségű áram folyt át rajtuk, de az igazán sokat elmondó szám a feszültség lesz. Honnan tudjuk, hogy egy akkumulátor le van merülve? Alacsony a benne mérhető feszültség. Vagyis, amikor rádugjuk a töltőre az akkumulátort, a feszültség mértékéből tippelhetünk arra, hogy az akkumulátor töltése mennyi ideig fog tartani és hogy mennyi áramot tudunk majd bele pumpálni. Miért nem fontos itt az idő? Nos azért, mert a töltőáram mennyiségét a mikroprocesszoros töltők képesek szabályozni, vagyis annyi lesz, amennyit beállítunk. Ökölszabály, hogy az akkumulátorok egyik fő gyilkosa a túlmerítés. Ez azt jelenti, hogy ha 80%-nál jobban lemerítjük őket, károsodnak, ez 1000mAh-nál 800mAh áram kivételét jelenti (de persze én sem tartom ezt be annyira szigorúan, mert szeretem nyomni neki mint az állat:D). Feszültség szempontjából nagyjából ez a 4.2V-ról 3.75V-ra esést jelenti. Nem akarom túlspilázni a dolgokat, lesz erről majd egy külön bejegyzés, de aki el akar benne mélyedni, tanulmányozza ezt a cikket.

Cellabalanszolás (Balance Charging of Lithium battery, 17. oldal)

A cellák feszültség értéke 3.7V. Ez egy középérték, a 100%-ra feltöltött cellák esetében ez 4.2V-ot jelent, cellánként. Egy több cellás akkumulátor esetében azonban ezek a cellafeszültségek eltérhetnek (és el is fognak) egymástól, ami az akku gyors halálához vezethet. Ez azért alakul ki, mert amikor egy cellabalanszolásra nem képes töltővel töltünk - már pedig a gyári töltők nagy része ilyen - akkor ő nem veszi figyelembe ezeket az eltéréseket. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk egy 2S akkumulátort töltenénk, akkor ott a feszültségplafont 8.4 V-nál kellene elérnünk. Ez ideális esetben 4.2+4.2 V-ot jelent, de mi van akkor, ha az egyik akkumulátorcellában már 4.2V, míg a másikban csak 4.0V van? Az ég világon semmi, akkor is 8.4 V-ig fogja tölteni az akkumulátort, így a végeredmény mondjuk 4.3V+4.1V lesz. A különböző feszültségértékek miatt elkezd elhalálozni az akkumulátorunk (sőt a túltöltés tüzet is okozhat), rövid úton véget vetve a repkedésnek. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, figyelni kell a cellánkénti feszültséget és ehhez kell egy mikroprocesszor vezérelt töltő. Mivel az akkumulátoraink így sokkal tovább bírják majd, ezzel hosszabb távon már meg is spóroltuk a borsosnak számító töltő árát.

A feszültségkiegyenlítés biztosítja azt, hogy az akkumulátoraink cellái ne térjenek el jobban egymástól, mint 0,01-0,03 volt. Hányszor töltsük balanszolva és ne balanszolva az akkumulátorokat? Nos általában azt szokták mondani, hogy minden 10. töltés legyen kiegyenlített, na de mi van akkor ha mi minden töltésnél ezt alkalmazzuk? Igazából semmi, vagyis ha van egy jó minőségű töltőnk, töltsünk vele mindig kiegyenlítetten.

Még egy fontos dolgot meg kell említenem, ez pedig maga a töltési folyamat. Biztos észre vettétek, hogy a 2S akkumulátorokkal repülő gépekhez adott, kisebb teljesítményű "buta" töltőkön is csak egy, fehér, de más típusú csatlakozó van. Ez a balanszer csatlakozó, ezen keresztül is lehet tölteni, nagyjából 1000mA töltőáramig. Azért csak eddig, mert a balanszer csatlakozó vezetékei vékonyak, nem bírnának el több áramot. Én a saját részemről a kisebb akkumulátorokat is úgy töltöm, hogy feldugom az eredeti tápcsatlakozót és a balanszer csatlakozót is a töltőre és így töltöm fel, de ez 1A-nél nagyobb töltés esetén nem is működhet másképpen.

Gyors töltés (Fast charging of Lithium Battery, 18. oldal)

Ahogy a nevéből is kitűnik, gyorsabb töltés mint a többi mód. Lényege annyi, hogy a töltőfeszültséget előbb kapcsolja le a töltő, mint a normál vagy a balansz töltésnél. Ezzel lehet időt nyerni, mivel a töltés nem lineáris, a kezdőáram nagyobb és a töltés végére leesik. Ez azt jelenti - teoretikusan persze - hogy mondjuk 80%-nyi töltési idővel megnyerhetjük a kapacitás 90-95%-át. Terepen jó, egyébként ha van időnk, használjuk az első két töltési módot.

Tárolási Feszültség (Storage control of Lithium Battery, 19. oldal)

Igen, ilyen is van, ez az a feszültség, amire be kell állítani az akkumulátorokat, ha huzamosabb ideig nem akarunk velük repülni (pl. a mostani pocsék téli időben). A huzamosabb idő 1-2 hetet jelent, a lényeges az, hogy ne essen az akkumulátor cellafeszültsége 3.5V alá, mert akkor menthetetlenül károsodik. Na de mit jelent az, hogy tárolási feszültség? Általában azt, hogy az akkumulátort nagyjából 50%-ig töltjük fel. Ezért szoktuk azt tapasztalni, hogy amikor megkapunk egy teljesen új gépünket, egy kicsit tudunk repkedni az akkumulátorral, majd nem sokkal később lemerül. Itt jó eséllyel a tárolási feszültségen volt az akkumulátor. Mennyi a tárolási feszültség? Cellánként 3.85V, de ettől egy kicsit azért el lehet térni. Nem kell egyébként aggódnunk, a töltő tudja ezt, vagyis általában eddig tölti az akkumulátorokat. Ami még segíthet, hogy az akkumulátorokat hűvös (de nem 0 fok alatti helyen, tehát a fagyasztóláda nem játszik) helyen tároljuk, hogy a természetes kisülésük lassuljon. Érdemes ilyenkor őket betenni egy nem éghető Lipo zsákba, vagy valamilyen fém tárolóba, a biztonság kedvéért.

Akkumulátor lemerítése (Discharging of Lithium Battery, 20. oldal)

Minden akkumulátornak egyszer vége van, bármennyire is nem szeretnénk ezt. Ilyenkor ki kell dobnunk a kukába - amit megtehetünk, mert nem tartalmaz mérgező anyagokat - de előtte le kell merítenünk. Mi lenne ha feltöltve dobnánk ki? Képzeljük el el, hogy Kukás Karcsi bevágja a kukásautó hátuljába az a akkumulátorainkat szeméttel együtt, ahol egy bazi nagy présgép elkezdi összenyomni, na ezt hívjuk erőteljes fizikai behatásnak. Az akkumulátorok nem állnak ellen a kukásautóknak, cserébe úgy járnak mint a T 800 a terminátor első részében. Ez kifújáshoz, tűzhöz vezethet, ami meg anyagi kárhoz. Ne adjunk erre esélyt, merítsük le őket.

Összességében elégedett voltam az Skyrc Imax B6-al, bár azért olcsónak nem nevezhető. Több mint 9.000 Ft-ot kérnek a töltőért és még kb. 2700 Ft-ot a tápegységért (az eredetiért 4000 fölött). De ha arra gondolok, hogy hány akkumulátort nem kell majd megvennem amiatt, hogy tovább fognak kitartani a jelenlegiek, illetve hogy a jövőbeni nagyobb akkumulátorokat egyébként sem tudnám mással tölteni, csak egy mikroprocesszor vezérelte töltővel, akkor nem kérdés, hogy venni kell egy ilyet.