Skyrc Q 200 töltő teszt - A nagytestvér figyeli az akkudat

01_2.jpgÉreztem, hogy a töltőproblémát egyszer s mindenkorra le kellene tudnom, így beáldoztam nagyjából 40.000 forintnyi készpénzt és megvettem a töltők töltőjét, a Skyrc Q200-at. Az ár nem véletlenül ilyen magas, ezt a jelentős tudás kompenzálja. Lényegében mindent mindenhogyan tölt, LCD kijelzőn visszaad tengernyi adatot és Bluetooth applikáción keresztül is menedzselhető. Az persze kérdés, hogy megéri-e az érte kért temérdek mennyiségű pénzt, de ezért kell elolvasni a tesztet.

 

Elősző

Mielőtt belemélyednénk a tesztbe, egy pár sor arról, hogy miért a Skyrc Q200-at választottam. Egyszerűen untam már a parallel board – vagyis párhuzamosító lapka - használatát, és veszélyesnek is tartom a töltést egy 2000 forintos adapteren keresztül. Legyen egy sérült akkumulátorcella, aminek beszakad a feszültsége töltés közben, máris komoly bajba keverhetjük magunkat. A telepek ugyanis olyanok, mint a processzor: „füsttel működnek, ha ez kijön belőlük, nem működnek tovább”. Sajnos azonban a kémiai reakció további hatása a tűz, és nem nagyon akartam kockáztatni emiatt a lakás épségét.

1465556516831517_eredmeny.jpg

A másik ok, hogy a különböző méretű és cellaszámú akkumulátorokat nem nagyon lehet együtt tölteni, és mivel már van egy csomó mikro gépem a 200+osak mellett, ezért egyre időigényesebb és egyre nagyobb macera volt a folyamatosan cserélgetésük. Ezért eldöntöttem, hogy ennek az áldatlan állapotnak véget vetünk és veszünk egy normális töltőt.

1465556520777612_eredmeny.jpg

A felfedezéshez egyébként meglehetősen hosszú út - nagyjából 2 év - vezetett, számtalan másik terméket kipróbáltam, köztük Skyrc sajátjait, azok másolatait, ISDT termékeket, B3AC-t, illetve nagyjából az összes gyári darabot, amit drónhoz vagy távirányítós autóhoz kapni lehet. Mindig idegesített, hogy kábelrengeteg fekszik a földön amikor töltök, állandóan csereberélni kell az akkukat, megmérni a feszültségüket, mielőtt parallel boardra rakom őket, kupacokba rendezni cellaszám szerint stb. Rendkívül körülményes és időrabló folyamat volt, ráadásul terepen csak az ISDT-vel tudtam tölteni. Ennek most vége, hiszen a Skyrc Q200 ezeket mind megoldja.

 

Kicsomagolás

A csomagolás nem különösebben érdekes, de meglepett mekkora, lőttem is pár képet a régi töltővel együtt. Súlya is van rendesen, nem tűnik gagyinak, ez nem az a termék, amiből érzésre kispóroltak valamit. Ráadásul rendesen megszórták különböző kábelekkel, és végre nem kell átalakítanunk semmit ahhoz, hogy XT60-ban végződjön, mint régebben. Egy dolgot viszont nagyon hiányoltam, ez pedig az XT60 anya to apa, ugyanis így gyártanom kellett egyet ahhoz, hogy külső akkumulátorról is etethető legyen.

A kábelek kialakítása igényes, például műanyag eltartókkal szeparálják a pozitív és negatív oldalt, illetve minden töltőáramkörhöz külön balanszoló lapka jár, lévén itt 4 db, egymástól teljesen független töltővezérlőt rejt a tokozás. A ventilátorok jó nagyok, a gombok kellemesen benyomhatóak, és az LCD panelen is egyértelműen jelennek meg az adatok. Engem egy kicsit az ISDT töltőkre emlékeztet, de azoknál lényegesen nagyobb és masszívabb.

img_0020.JPG

Érdemes egyből a kicsomagolás után körbe forgatni, hogy lássuk a bemeneteket. Hátul nemcsak 220-as kétágú dugót, hanem XT60 anya csatlakozót is látunk, vagyis külső tápról is lehet etetni. Sajnos csak maximum 18V-ig, vagyis 4 cellánál nagyobb áramforrást nem dughatunk rá. Elől van még egy USB port az egyéb okoseszközök töltésére, 4 db hő szenzornak bemenet, illetve van egy USB to PC csati is, amiből nem nehéz kitalálni, hogy számítógépre is köthető. A töltésvezérlő áramkörök bemenete bullet connector – szokták banándugónak is nevezni –, de ezzel különösebben nem kell foglalkoznunk, mert jár hozzá alapból egy átalakító XT60-ra.

 

Tesztüzem

Nem titkolt célom volt, hogy össze-vissza fogom felhajigálni az akkumulátorokat, és nem foglalkozom azzal, hogy melyik milyen, hiszen ez a lényege ennek a töltőnek. Gyakorlatilag mindenféle telepet rá tudunk tenni, sőt ezeket el is tudjuk menteni egy fajta bookmark-ként. Azt viszont fel nem foghatom, hogy miért kell minden egyes ágon külön felvenni az egyes áramforrásfajtákat, ugyanis amit az A-ra mentünk, az a B-n nem elérhető, amíg oda külön fel nem vesszük. Ebből az is következik, hogy itt nem 1 db négykimenetes, hanem 4 db 1 kimenetes egységről van szó, ezért nincs közös memóriaterület sem.

img_0025.JPG

Összesen hétféle különböző típusú akkumulátort tudunk tölteni, de nyilván számunkra a Li-PO és a LiHV a lényeges, illetve a Li-ion is szóba jöhet, például a Fatshark szemüvegek kapcsán. 6 cella a maximum, amit még kezelni tudunk, illetve összesen 200 W teljesítménnyel gazdálkodhatunk, amiből az A és a B ág 100 W-ot, a C és a D ág 50 W-ot képes leadni. Ez nem tűnik olyan soknak, de 4 db 4 cellás akkumulátort nevetve lekezel, egy kör balanszolt töltés pedig nagyjából 45 percig tart, ez pedig szerintem meglehetősen gyors. Szerintem sokkal értelmesebb megoldás, mint egy 15 amperes töltő, amivel 1 db akkumulátort töltünk, az kicsit overkill.

img_0024.JPG

Természetesen a különböző töltési módokat – sima, balanszolt, kisütés, tárolási – is tudja, ami viszont nem volt túl szimpatikus, hogy discharge közben jelentősen felhangosodik, aminek nem tudom, hogy mi az elektronikai magyarázata, mert töltés közben nagyon csöndes, és úgy általában sem egy melegedős fajta. Erre viszont évenként kb. egyszer lesz szükségünk, amikor a tél miatt tárolásira teszünk mindent.

img_0017.JPG

Az egyik ok, amiért ezt a modellt vettem, az a beépített tápegység és a külső akkumulátoros üzemeltetés lehetősége. Az előbbit nem kell szerintem túlmagyarázni, verseny drónhoz bőven elég a teljesítmény, utóbbi pedig terepen jön jól. A mikro gépeim 500-600 mAh kapacitású 2 cellás akkumulátorait nagyon sokszor fel tudom tölteni egy repülésre alkalmatlan 3-4 S akkumulátorról, hiszen ezeket a Skyrc Q200 tudja fogadni a hátsó XT60-as bemeneten keresztül.

img_0026.JPG

A Bluetooth része viszont elég gyengécske, 7-8 méteren és egy falon éppen hogy átmegy, bár az alkalmazás nem rossz, szépen lehet monitorozni róla a töltési folyamatot. Néha viszont nagyon lassan reagált, aminek nem tudom mi az oka, és az összes funkció nem is elérhető belőle, vagyis nem helyettesíti a fizikai nyomkodást. Elméletileg a beépített tápegység 200 W-os limitjét ki lehet kerülni az XT60 portra csatlakoztatott külső tápegység segítségével, ahogy azt Gátmezei Zoltán ki is fejtette Oscar Liang oldalán egy remek cikkben, így akár 300 Wattra is feltornászhatjuk a teljesítményt.

 

Szoftver

Alapvetően két szoftverről van szó, ha a Skyrc Q200 töltőről beszélünk, az egyik egy telefonos applikáció, a másik egy Windows alapú menedzser szoftver. Az előbbi viszonylag egyszerű történet, egy QR kód beolvasásával kell letöltenünk a  Skycharger nevű programot, és kapunk egy, a menühöz képest szűkített funkcionalitású felületet. Itt online nyomon követhetjük a töltést, illetve szükség esetén beavatkozhatunk.  A legnagyobb baj itt a rövid hatótáv, mert nem tudunk igazán eltávolodni a töltőtől, emiatt viszont nem váltja ki a tényleges felügyeletet.

0013.jpg

Cserébe viszont egy csomó adatot visszakapunk: töltőáram, ellenállás, a belepumpált kapacitás, illetve különböző színekkel jelöli az éppen aktuális töltési módot.  A programot Viszont elég lassan lehet lapozni, illetve jól nézne ki valamilyen grafikon alapú megjelenítés. A világot nem fogjuk vele megváltani, de jobb, mintha nem lenne.

j1.jpg

 

PC alapú szoftver

ChargeMaster a becsületes neve és az alábbi linkről lehet letölteni. Valójában sokkal jobb, mint a telefonos applikáció, aminek két oka van: villámgyorsan használható és sokkal kényelmesebb, mint a fizikai gombok nyomkodása. Ráadásul itt grafikonon követhetjük nyomon, hogy éppen mi történik a Skrc Q200-on, hogyan csökken a feszültség és így tovább.. 

2_11.PNG

Itt is megtaláljuk a szokásos védelmi mechanizmusokat - időkorlát, hőmérséklet küszöb, kapacitás stb. - amiket kedvünk szerint állítgathatunk. Elméletileg firmware frissítésre is lehetőségünk van, de nekem a legújabb - az 1.09-es - futott a töltőn, esetleg akik korábban vásárolták, azok nyilatkozhatnának róla, hogy ez mikori, és hogy jött-e ki újabb variáns.

5_4.PNG

A ChargeMaster is tud felvenni előre profilokat - összesen 20 darabot -, amiket egy gombnyomással rátolhatunk az akkumulátorokra. Ráadásul olyan paramétereket is beállíthatunk, mint a töltés és lemerítés végfeszültsége, amire gondolom a LiHV 4.35 V-ja miatt van szükség. Volt továbbá egy csomó olyan paraméter - D-Peak - ami nem tudom, hogy mit csinál, szerintem nem Lipo akkumulátorok miatt került be.

4_8.PNG

Egy dolgot viszont hiányoltam a Skyrc Q200-ból, amit a ChargeMaster Q200 szoftver hozott ki: a WiFi chipet. Azzal ugyanis, hogy USB-n keresztül kell PC-re dugnunk a töltőt, szerintem elég nagy macera. Emiatt ugyanis a laptopomhoz képest maximum 2 méteren belül kell lennie a tesztalanyunknak, és nem biztos, hogy például 10.000 mAh kapacitásnyi akkumulátort szeretnék a fa íróasztalomon tölteni. Ezt remekül megoldaná egy normális vezetéknélküli kapcsolat, de sehogyan sem tudtam párosítani a notebookommal, szóval maradt az USB kábel.

3_9.PNG

Érdekes hiba, hogy ha lekapcsolom a főkapcsolót a hátulján, akkor is megpróbálja felvenni az USB porton keresztül a feszültséget, ami persze nem sikerül, ezért egy hibaüzenetet ad vissza. Elég vicces, hogy egy ilyen bug benne maradhatott egy 50.000 forintos készülékben.

 

Összegzés

A Skyrc Q200 jelenleg a legjobb akkumulátortöltő verseny drónt használóknak. Gyors. párhuzamosan tölt 4 db akkumulátort, pontos, sokkal biztonságosabb, mint parallel boardot használni és a teljesítménye is megfelelő, de azért van néhány hibája, ami mellett nem szabad elmennünk. A kérdés inkább az, hogy neked erre van-e szükséged? Ha DJI termékekkel, vagy nagyon nagy kameraplatformokkal repülsz, ahová sokkal nagyobb teljesítmény kell (pl. 6 S 10.000 mAh), akkor nem ezt a töltőt fogod választani, egyébként pedig nyugodtan vedd meg.

img_0021.JPG

Nekem volt eddig  5-6 különböző töltőm (Imax, Imax mini, ISDT stb.), és ha azok árát összeadom, akkor bőven többet költöttem rájuk, mint amennyi a Skyrc Q200 ára. Ez egy időtálló megoldás, még akkor is, ha drága, és nincs igazi alternatívája.

 Előnyök  Hátrányok

 + elegendő teljesítmény, külső táppal növelhető
 + két különböző szoftveres felügyelet

 + 4 különböző akkumulátor töltése egyszerre
 + beépített táp 
 + XT60 bemenet, terepen is tud tölteni
 + mindenféle akkut tölt
 + gyors töltés és balanszolás
 + pontosan balanszol
 + USB-s eszközöket is tölt
 + belső ellenállás mérése

 + akkumulátor hőmérséklet mérése
 + akku memória
 + sokkal biztonságosabb, mint a parallel board használata

- drága
- 4 db 1 csatornás és nem 1 db 4 csatornás töltő
- dischargenál hangos
- nincs akku memória terület
- a Bluetooth modul gyenge
- a telefonos applikáció lassú és nem teljes értékű
- a Bluetooth kapcsolat csak a telefonos appal működik
- nem adnak XT60 kábelt az akkumulátorról való töltéshez

A töltőt itt vásárolhatjátok meg (az árak az árfolyam ingadozásának és az akciók függvényében változhatnak):

Ha tetszett a cikk, kérlek tisztelj meg azzal, hogy nyomsz a cikkre egy lájkot Facebookon, így látni fogom, hogy munkám nem hiábavaló. Annak is örülök, ha megosztod, így még több emberhez jutnak el az információk. Előre is köszönöm.