Éreztem, hogy a töltőproblémát egyszer s mindenkorra le kellene tudnom, így beáldoztam nagyjából 40.000 forintnyi készpénzt és megvettem a töltők töltőjét, a Skyrc Q200-at. Az ár nem véletlenül ilyen magas, ezt a jelentős tudás kompenzálja. Lényegében mindent mindenhogyan tölt, LCD kijelzőn visszaad tengernyi adatot és Bluetooth applikáción keresztül is menedzselhető. Az persze kérdés, hogy megéri-e az érte kért temérdek mennyiségű pénzt, de ezért kell elolvasni a tesztet.

Ez nem az az akkumulátortöltő, illetve melyik is? A Skyrc Imax B6-ról finomított Imax B6 AC 80W-ról hamisított B6 80 AC, vagy ez már az új  verziója a hamisítottnak? Nem könnyű megfejteni, de ami biztos - de lehet még sem - hogy a töltőegység 80W leadására képes, hurrá, ez pont 30%-kal több mint az eredeti, papíron. Ennek tudatában minek vennénk gyári Skyrc Imax B6AC-t kb. 50%-kal drágábban? Pl. azért, amit most a következő sorokban le fogok írni

Ahogy a kultúrsokknak is vannak különböző fázisai, úgy ennek a hobbynak is. Itt az elsőt hívjuk mondjuk eufóriának, amikor mindenki nagyon lelkesedik mindenért, ami a multikopterekhez kapcsolódik. A második fázis itt a sokk fázisa, amit az előttünk álló nehézségek okoznak, illetve amikor ráeszmélünk arra, micsoda brutális pénzmennyiség felhasználása árán lehet csak előbbre jutni. A legtöbb ember itt adja fel, amiért egyáltalán nem hibáztatom őket. Aki ezt túléli, kb. fél év után eljut a begyűjtési fázisba, amikor is eldönti, hogy ezzel a hobbival szeretne komolyabban foglalkozni, ehhez azonban nagyon sok minden kell, ezért ezeket elkezdi felhalmozni. Így lesz 3 ládányi jó lesz majd még valamire szerszámunk, amitől az asszony sikítófrászt kap, mikor kinyitja azt az ajtót, ahol eddig a felmosószerek laktak, ám azokat kiszorították apu "játékszerei". Ebben a fázisban kerülnek véglegesen az autó csomagtartójába azok a multikopterek, amelyeket már nem merünk bevallani a családnak, pedig a 12. "még muszáj volt megvenni" drónt igazán nem hagyhattuk ott. Ebben a fázisban van már mindenkinek 3 tucat akkumulátora, amihez viszont egyre több töltő és egyre több tápegység kell, hogy tartozzon,  különben képtelenség őket emberi léptékben mérhető idő alatt feltölteni. Így lett meg nekem is a második Imax B6 töltőm:D

Amikor valaki belejön egy kicsit jobban a hobbyba, hirtelen azt veszi észre, hogy rengeteg motyó halmozódott fel. Ezen dolgok mozgatása sokszor nem kis kihívást jelent, különösen akkor, hogy ha a terepre vitel az adott tárgy esetében nélkülözhetetlen, ilyen tipikusan az akkumulátor. Aki ismeri a Maslow piramist, azt tudja, hogy a szükségletek kielégítésének van egy bizonyos sorrendje az ember esetében, nem különbözik ez a repülésben sem. Ha visszakanyarodunk az analógiára, akkor az akkumulátor a piramis valamelyik nagyon alacsony szintjén helyezkedik el, tehát KI KELL VINNÜNK a terepre, különben nem tudunk repülni. Igen ám, csak ha már kimegyünk repülni, akkor elég sok akkumulátort ki kellene vinnünk hogy kompenzálja az utazásra fordított időt. A "több" akkumulátor feltöltése viszont egyre több időt igényel, ami viszont hátráltatja a terepre való kijutást, körbe zárva az ördögi kört, de azért mi ezt ma megpróbáljuk feloldani.