Nagyjából két hónappal ezelőtt untam meg az állandó elemcserélgetéseket a drón távirányítóimban. Ha csak a televízió távját nyomkodtam volna, soha nem jut eszembe átváltani elemről akkumulátorra, de mivel a fenti repülő alkalmatosság adói szabályosan zabálják az áramot, vettem néhány Sorbo márkájú, AA méretű, Lipo áramforrást, amit le is teszteltem. Már akkor is érdekelt, hogy a Znter 500 forinttal drágább termékei mennyiben térhetnek el az előzőtől. Közben azonban közel 7.000 forintig kúszott fel az ár, tehát igencsak indokolt volt a teszt.

FRISSÍTVE: 2016.11.02 - motorok emelési paramétereivel

Volt szerencsém nagyon akciósan hozzájutni néhány Gens Ace Tattu akkumulátorhoz, ennek árazási és postai anomáliai okai is voltak. Nem is ez a lényeges, hanem hogy felvettem a céggel a kapcsolatot és meglehetősen korrekt bandának tűnnek, nem mellékesen az akkugyártásban ők az egyik csúcsgyártó és mint ilyen nyilvánvalóan kíváncsian vártam, hogy mit tudnak a termékeik. 3 különböző akkumulátorhoz volt szerencsém, az 1550mAh 3S, az 1550mAh 4S és az 1300mAh 4S-hez, erről lesz ma szó.

Ez nem az az akkumulátortöltő, illetve melyik is? A Skyrc Imax B6-ról finomított Imax B6 AC 80W-ról hamisított B6 80 AC, vagy ez már az új  verziója a hamisítottnak? Nem könnyű megfejteni, de ami biztos - de lehet még sem - hogy a töltőegység 80W leadására képes, hurrá, ez pont 30%-kal több mint az eredeti, papíron. Ennek tudatában minek vennénk gyári Skyrc Imax B6AC-t kb. 50%-kal drágábban? Pl. azért, amit most a következő sorokban le fogok írni

FRISSÍTVE: 2016.05.21.

Ez a cikk az előző 1S és 2S akksi cikkekhez (ami még el sem készült :D) képest annyiban különbözik, hogy itt nem igazán tudom megmérni a nullára merített állapotot. Ennek az oka az, hogy a brushless gépekkel nem igazán repülök addig, amíg azok le nem koppannak a földre, hiszen mint tudjuk, az egyik fő lipo gyilkos a túlmerítés. A másik ok, hogy nem nagyon szeretnem őket földhöz csapkodni, ha egy mód van rá, ezért más módszert találtam ki az összehasonlításra. Ennek ellenére eléggé kivettem belőlük az áramot, mint Sándor a vízbűl a zoxigént, szóval nem kell aggódni, gyötörtem őket, helyettetek is.

Úgy néz ki, hogy a hír igaz, ugyanis az ICAO, a kanadai székhelyű Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet döntése szerint Április-1-től tilos lesz rakományként repülőre rakni Líthium-ion akkumulátorokat. Bár a hír csak a Lion akksikat említi, gyaníthatóan ezért is nem lehet már hozzáférni pl. a Banggod Lipo készleteihez, amit itt tudtok ellenőrizni.

Szerintem mindenki tapasztalta már azt a jelenséget, hogy a várt repülési idő helyett mást kap a valóságban, mint amit a gyártó megad. Mi több, a feltöltési idő sem annyi szokott lenni, mint a gyári leírás szerint. A kérdés az, hogy e mögött szándékos csalás áll, vagy a körülmények miatt térnek-e el ezek az értékek. Éppen ezért elkezdtem tesztelni a különböző akkumulátoraimat, hogy vajon mekkora az eltérés a várthoz képest. Azt az esetet vettem alapul, hogy az emberek nem rendelkeznek minőségi, direkt Lipo akkumulátor töltésére kitalált töltőkkel (ami szerintem teljesen jogos, hiszen egy Skyrc Imax B6 töltő és a hozzá tartozó tápegység 12.000 Ft, nagyjából ennyit költ egy átlagos kopter vásárló egy gépre), ezért a hagyományos USB-s megoldást használtam. Ami viszont valószínűsíthető, hogy otthon azért található valamilyen 220 to USB töltő, hiszen ilyet a telefonokhoz is adnak, ezért én a szoksásos Blitzwolf 40W töltőmet használtam erre a célra, kiegészítve a már jól ismert Keweisi áram és feszültség mérővel.

Ahogy azt már biztosan láttátok más cikkek kapcsán, elkezdtem gondolkodni egy racer projekten, első körben csak egy RTF verzió megvételén. Azért, hogy ne kövessem el azt a hibát, amit minden kezdő elkövet (ahogy egyébként én is), hogy nem vesz megfelelő mennyiségű és milyenségű alkatrészt a megrendelt géphez, elkezdtem nézegetni, hogy a leendő Eachine EC250 raceremhez milyen fogyó eszközöket kell majd felhalmoznom. Gondoltam, az alábbiak biztosan kelleni fognak:

FRISSÍTVE 2016.01.10

Akinek volt valaha egynél több akkumulátortípus a kezében, az biztosan gondolkodott már azon, hogy ugyan minek kell minden második akkumulátort különböző csatlakozókkal ellátni. Ez tud problémát okozni, hiszen nem tudjuk őket egy töltővel tölteni és ha veszünk több pótakkumulátort, akkor a probléma még inkább fent fog állni. Éppen ezért először azt kell tisztáznunk, hogy milyen különböző csatlakozókba futhatunk bele és miért.

A mai cikk nem is igazán cikk, sokkal inkább gondolatébresztő akkumulátor témában. Nem akarok és nem is tudok nagyon mélyen belemenni a témába, lévén nem vagyok mérnök, ezért a cikk amolyan közérthető konyhanyelven íródik, de biztosan vissza fogok térni rá később más bejegyzésekben is. Azért fontos róla beszélni, mert ha van kockázatos része a multikopterezésnek, akkor ez az, ezért nem árt az elővigyázatosság.