Nagyjából két hónappal ezelőtt untam meg az állandó elemcserélgetéseket a drón távirányítóimban. Ha csak a televízió távját nyomkodtam volna, soha nem jut eszembe átváltani elemről akkumulátorra, de mivel a fenti repülő alkalmatosság adói szabályosan zabálják az áramot, vettem néhány Sorbo márkájú, AA méretű, Lipo áramforrást, amit le is teszteltem. Már akkor is érdekelt, hogy a Znter 500 forinttal drágább termékei mennyiben térhetnek el az előzőtől. Közben azonban közel 7.000 forintig kúszott fel az ár, tehát igencsak indokolt volt a teszt.

Amit utálok, az a távirányítóimban az elem csere. Évenként 40 ilyet dobok ki, pazarlás, környezetszennyező és mindig elfelejtek magammal vinni egy adagot lemerülés esetére. Ilyenkor Murphy jól tökön rúg, majd mikor összegörnyedek, fejbe térdel, ami a levegőben a gép leesését jelenti. Hihetetlen bosszantó, különösen azért, mert én viszonylag sokat tesztelek, tehát a 19.000 távirányítónál általában fogalmam sincs, melyik mennyire volt feltöltve. Az IKEA bérencek persze most már köszörülik a torkukat, hogy: "há de, há de 10 db csak 600 Ft", jah és az idő is "ingyé" van amíg kimész (muszáj szleng szavakat is beleírnom a cikkekbe, hogy a nyelv trollok tudjanak szörnyülködni és nyálfröcsögve, hörögve megírni a hozzászólásokat), sorban állsz és ezzel töltöd az idődet. És én mit csinálok most helyette? Repülök.