ROA Parkour 280: Ígéretes racer, 2300KV motorokkal, carbon vázzal és egy beépített, dönthető látószögű kamerával. A váz karbonszálas, ami nem egy rossz előjel, FPV képes a gép (de monitor nincs a csomagban) és CC3D vezérlővel szerelik. 3S 2200 mAh-s akkumulátort kapott, ami pl. több mint az Eachine 250 raceré. A csomagban találunk még egy Flysky távirányítót, illetve egy táskát (ami kísértetiesen hasonlít kívül és belül az Eachine racerre, csak nem még egy Banggood almárka?), mind ezt 70.000 Ft-ért. Nekem csak egy dolog szúrja a szememet, ha már kijön egy új termék és be is tokozzák, miért nem lehet egy szebb burkolattal ellátni? Mert ez azért....

Ma sikerült a "blognak" egy Phantom FC 40-hez jutnia (ami igazából csak egy Phantom, mert a kamerát nem vettük meg). Pápán született, jutányos áron szereztük, egyből ki is próbáltuk a pápai határban, lesz róla teszt is a közeljövőben vagy egy Cheerson CX-20 versus Phantom FC 40, vagy legyen inkább egy Phantom vs. Cheerson CX-20 vs. Cheertom? :D Ez utóbbira lehet tippelni mi az (de csak, ha lapoztok). Illetve biztosan sok egyéb kieglszítővel felruházzuk (kamera, gimbal stb.)

Elérkeztünk a cikksorozat következő állomásához és újra előveszünk néhány fontos szempontot, amit figyelembe kell vennünk a választásunk során. Az árak és az alkatrészek után ma egy kicsit a vezérlőkről beszélgetünk (de azért nem túl komolyan).

A vezérlő, vagy más néven FC (flying controller  vagy flying controller board) a multirotoros gépek lelke. Ez hangolja össze a különböző részegységeket, felel a funkciók helyes működéséért, támogatja a különböző kiegészítő alrendszereket mint a GPS, levegő nyomásos szenzor, iránytű stb. A vezérlők leegyszerűsítve úgy működnek, hogy a bemeneteiken begyűjtik a bemeneti jeleket, értelmezik azokat, majd a kimeneteiken utasításokat adnak az alrendszereiknek, hogy azok hogyan működjenek tovább. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ezek jól működnek-e vagy sem illetve, hogy milyen funkciókat támogatnak.

Szombaton voltunk a Mátyásföldi modellreptéren, ami nekem kb. a világ vége, főleg úgy, hogy BKV-val nem különösebben egyszerű odajutni Budáról. Mivel megvettem a frankó alumínium aktatáskáimat, ezért sokkal egyszerűbb volt berakni a csomagtartóba őket, mint 2 fokban átküzdeni magamat a városon. Így viszont jelentős mennyiségű gépet lehetett a helyszínre vinni, amelyek az alábbiak voltak:

Ebben az országban szerintem még nincs olyan ember aki ne szívott volna a Magyar Postával. A posta az egyike azoknak a poszt szocialista mamutcégeknek, amelyeknek valahogy sikerült átvészelni az elmúlt évtizedeket és az idővel dacolva, változatlanul ugyan olyan szolgáltatási színvonallal képesek ugyanazt nyújtani az embereknek, amit évekkel ezelőtt: a tömény szívást. Ki ne állt volna még hosszan tömött sorokban a baromi melegben egy postán, úgy hogy az ablakok fele zárva, miközben 20-an állnak előttünk, mert nem képesek még két munkahelyet kinyitni? Kinek ne veszett volna el levele vagy ne akarták volna odaadni a neki szóló levelet valami nevetséges indokra hivatkozva? A kedvencem a posta körüli anomáliák közül az, amikor a postás csöngetés nélkül bedobja az értesítőt a postaládába, hogy csomagunk jött, persze mi csak később vesszük észre, majd gyanútlanul elmegyünk a postára, hogy átvegyük azt. Itt egy "kedves" ügyintéző közli velünk, hogy még nem tudjuk átvenni a csomagot, mert még a postásnál van, jöjjünk vissza holnap.