FRISSÍTVE: 2016.02.26: sorozat új részét belinkeltem

Ebben a cikkben általánosságban használt rádiófrekvenciás távirányítókról fogok beszélni. A választás nem könnyű, mert rengeteg a távirányító gyártó és elég nehéz eligazodni a sok funkció között. Ha megnézzük, hogy összességében a kopter építésben melyik lenne a legjelentősebb költség, akkor valószínűleg a rádiótávirányítóra szavaznék. Jó példa erre az Eachine EC 250 racer, ahol a 60.000-es árnak a felét teszi ki a Radiolink AT-9-es rádiója. Jellemzően a rádiógyártókat két nagy teoretikus csoportra szoktuk osztani, a régi nagy öregek - Futaba, Spektrum, Jr, Hitek - és az újabb, jellemzően Kínából származó gyártókra (de ez utóbbi senkit ne ijesszen meg, ott is vannak már prémium gyártók). 

Az előző  két cikkben - "Rc távirányító alapok - jelmoduláció fejlődése" és a "Rc távirányító alapok - te sem érted? Én sem értem" - olvashattátok, hogy a legelterjedtebb frekvencia a 2.4 GHZ-es frekvencia, de léteznek 5.8 GHZ-en kommunikáló rádiók is, is eddig a DJI Phantom FC40-ben, illetve Phantom 2 Vision-ben  láttam ilyet. Kezdjük a régi patinás gyártókkal a felsorolást, de mielőtt belerévednénk a távirányító rengetegbe, előtte fussuk kicsit át újra, a fenti cikkek fontosabb részeit. Ehhez Oscar Liang kiváló "Rc radio types" cikkének egyszerűsített változatát fogom használni.

Amikor a távirányítókról és a vevőikről beszélünk, sokszor használunk 3 betűs rövidítéseket, amiket az emberek nem nagyon szoktak érteni. Ezek általában rádiókommunikációs technológiák vagy kommunikációs protokollok rövidítései (nagyon leegyszerűsítve).

PWM (pulse width modulation): Pulzus szélesség moduláció. Analóg adás, ma már ritkább a használata (de még azért mindig használják), a merevszárnyú korszakból származik.Lényege hogy minden csatornához hozzá kell rendelni egy külön jelkábelt ami a szervókhoz megy, mert a vezérlés ezen keresztül történik. Ez azt jelenti, hogy minden csatornához Ez azt jelenti, hogy egy csatlakozóban lesz egy jel, egy föld és egy táp kábel, vagyis csatornánként három, ami a minimális csatornaszám esetén (4: trhottle, pitch, aileron, yaw) 12 kábelt jelent. A sok kábel nem jó, helyet foglalnak, tekeregnek jobbra-balra, nem lehet tőlük jól építkezni.

PPM (pulse position modulation): pulzus pozíció moduláció, hasonlóan működik a fenti PWM-hez, de azzal az eltéréssel, hogy itt egy jelkábelen egyszerre több csatornát is vezérelhetünk, egészen 8-ig, vagyis 8 csatornához 3 kábel kell: föld, táp és a jelkábel (a képen forrasztva van, de alapból lehet tűs csatlakozóra is dugni). Szoktak még hivatkozni rá PPMSUM vagy CPPM néven is.

PCM (pulse code modulation): pulzus kód moduláció, ami digitális, ellentétben a PWM-el és a PPM-el. Itt egyesek és nullák utaznak a hullámok jellemzői helyett. Ennek előnye az, hogy sokkal megbízhatóbb az átvitel és sokkal kevésbé érzékeny a zavaró hatásokra. Az eszköz drágább mert konvertálni kell a jeleket.

Serial: soros csatlakozású vevő és itt kezdenek el bonyolódni a dolgok, ugyanis ebből van néhány protokoll típus. Digitális jelet visz át három kábelen, típustól függ az, hogy egyszerre hány csatornát támogat. Értelemszerűen akkor tudjuk a repülésvezérlőhöz csatlakoztatni, ha azon van serial port.

• SBUS: Futaba és FrySky által használt protokollok. 18 csatornát kezel, fordított UART jellel kommunikál (amit a legtöbb vezérlő nem tud kezelni, de pl. a Pixhawk vezérlőkön van jelfordító áramkör)
• XBUS: JR használja, 14 csatornát támogat kábelenként.
• MSP: Multiwii soros protokoll, 8 csatornát támogat egy kábelen
• IBUS: Flysky rádiók használják
• DSM2, DSMX: Spektrum rádió adók használják, a DSM2 két frekvenciát használ egyszerre (egyik backup) a DSMX pedig csatornát vált a jelmegszakadás esetén.
• Graupner SUMD,SUMH: Graupner által használt soros protokoll, egy digitális jelben van elkódolva a teljes adás. SBUS-al ellentétben nem kell hozzá inverter, illetve az adás tisztább mint a PPM.

Fontos még azt megjegyezni, hogy minden gyártó kitalált magának valamilyen rövidítést arra a technológiára, ahogy az adatokat közvetítik a rádió adó és a vevő között (mint az autógyártók a motorjaikra: CDI, TDI stb.) de lényegében az elv ugyan az, vagyis az ezek közötti eltérésekkel ez a bejegyzés nem fog foglalkozni és a gyakorlati használat szempontjából nem is fontos.

FUTABA
Az egyik legismertebb Japán gyártó régóta foglalkozik távirányítók gyártásával. A DJI is az ő rendszerüket használja (vagyis a DJI gépek elvileg kompatibilisek a Futaba távirányítókka). Szokták a távirányítók "Rolls-Royceának" is nevezni (ez azért vicces, mert ugye a Rolls Roycenak is van egy Phantom nevű típusa). A Futaba a saját adatközlési mechanizmusát FHSS-nek illetve FASST-nek hívják (utóbbi az újabb). A két protokoll egymással nem kompatibilis, tehát erre oda kell figyelni, amikor eszközt keresünk hozzá. A Futaba protokollokkal való kompatibilitást más eszközökön általában FTR-el (Futaba Transmitter Ready) logóval szokták jelölni. Amit alapvetően tudni kell a Futabákról, hogy nagyon jó minőségű (talán a legjobb) cserébe viszont nagyon drága távokat gyárt, a termékpalettája meglehetősen széles. A legolcsóbb távja a Futaba 4YF FHSS olyan 50 dollár körül kapható, egy telemetriával rendelkező 6 csatornás táv 200 (6K), míg egy 10 csatornás már 350 dollár (10J). Magyar viszonylatban a 350 dollár (100e Forint) nagyon soknak számít, tehát relatíve kevés emberrel fogunk találkozni, akiknek komolyabb Futaba távjuk van.
Kik haszálják: DJI, XK 

FRSKY
Jól ismert, jó minőségű, prémium kínai gyártó. Legismertebb modelljük a Taranis X9D és X9DPlus, amely egy nagyon jó ár/érték aránnyal rendelkező, 16 csatornás! távirányító, de olcsónak nem nevezném (olyan 63.000 Ft). Ami jó benne, hogy rendelhető EU raktárból is, nem kell vámolni. A FrSky jelenleg 4 különböző távirányítót kínál (amiből 2 tulajdonképpen egyforma). Az FrSky ACCST-nek hívja azt, amit a Futaba FHSS-nek.

TURNIGY
Olcsó kínai gyártó sok néven gyártják átbrandelve. Nem csak a távjairól ismert gyártó, gyárt akkumulátorokat, töltőket, motorokat stb.-t is. Jelenlegi modelljük a 9XR, ami egy nagyon olcsó táv a tudásához képest, nagyjából 65 dollár körül megkapható. A mechanika jó a de rádió gyenge minőségű, sok jelvesztéssel. A hivatalos disztribútora a Hobby King.  TH9x-ben cserélhető az adó modul, így rakható bele Frsky XJT vagy DJT modul. A Turnigy távirányítók egyik legnagyobb előnye a könnyű modolhatóság, ezért gyakorlatilag mindenki saját maga szépen kijavítgatta a hibákat - gyenge LCD háttérvilágítás, kontakt hibás elemtartó, idegesítő sípolás stb. - erről bővebben Oscar Liang Turnigy tesztjében olvashattok.

FLYSKY
Egy másik olcsó kínai gyártó relatíve szűk termékpalettával (már ami a botos távokat illeti, összesen 3 különböző modell). A FlySky tipikusan az a távirányító, amelyet a jóárasított kínai budget multirotoros gépek mellé adnak csomagban, átmatricázva (a vicc az, hogy láttam FlySky is Turnigy-ra matricázva). Ilyen pl. az Eachine Racer/Falcon, a ROA vagy Emax Nighthawk 280 és még folytathatnánk a sort a végtelenségig. A rádió előnye az olcsósága - FS-i4 4 csatornás rádió 11, FS-i6 6 csatornás telemetria képes rádió 15, míg az FS-i10 10 csatornás 55.000 - cserébe közepes minőséget kapunk. Az FS-i10 is telemetria képes, de az ára elég közel van az EU-s FrSky Taranishoz, én inkább azt venném.

SPEKTRUM
Patinás amerikai gyártó, a Horizon Hobby tulajdonában van, és high end távirányítókat gyárt (többek között). Nagyon széles termékpaletta, nagyon magas áron, cserébe nagyon jó minőséget kínál. Már az alacsonyabb szegmensben lévő modellek is kínálnak telemetriát, cserébe az áruk igen borsos, egy 6 csatornás Spektrum DX6 200 dollárba kerül. A csúcs a 18 csatornás DX18 stealth edition, 930 dollárba fáj. A Spektrum találta ki a DSM2 és a DSMX technológiákat. Mivel a Spektrum a Horizon Hobby tulajdona és ő gyártja a különböző típusú Blade márkanév alatt futó Heli és Multikoptereket, azok belseje is Spektrum. Jellemzően egyébként az amerikai kontinensen terjedt el, Európában ritkább.
Kik használják: Blade heli és multikopterek

ORANGE
Régi angol gyártó közepes minőséggel. Mivel európai, ki lehet fogni belőle jó darabokat pl. a HobbyKingen, nincs vám, ezért az ára alacsonyan tud maradni.

RADIOLINK
Az egyik kakukktojás kínai rádió távirányító gyártó. Összesen hat különböző modelljük van, ami szerintem említésre érdemes az az AT9 és az AT10. Telemetriás 9, illetve 10 csatornás rádiók, elég nyomott áron. A Radiolink AT9 35.000, míg az AT10 40.000 Ft körül elhozható. Ami jó ezekben a rádiókban, hogy támogatják a Futaba S-BUS technológiát, színes LCD kijelzővel érkeznek, telemetria modullal, vibrációs figyelmeztetéssel, vagyis egy csomó olyan funkcióval, ami a nevesebb gyártóknál 1.5-2x ennyibe kerül. Az oldalukon azért látszik, hogy kínai, helyenként zagyva, átláthatatlan designnal.

HITEC
Az egyik legrégebbi japán gyártó, már több mint 50 éve van a piacon. Szintén jó minőségű termékeket árul, valamivel nyomottabb áron, mint a csúcsgyártók, de a kínaiak fölött. A csúcsmodell a 9 csatornás Aurora 9X, gyakorlatilag mindent tud, amit ebben a kategóriában tudni kell, de az ára is durva, 400 dollárért vesztegetik.

JR
Szintén amerikai gyártó, eleinte a Spektrum termékeit licenszelte, hogy hozzáférjen annak DSM2, DSMX technológiájához. Tulajdonképpen a JR mondható a legminőségibb gyártónak, még az alsó szegmenses termékeik is prémium minőséget képviselnek, prémium áron. A legolcsóbb rádióik 200 dollártól kezdődnek, a csúcsmodell 28 csatornás rádióért 3200! dollárt kell kiperkálni. Van saját protokoll szabványuk a DMSS. Európában nem elterjedt.
Kik használják: mivel Spektrum kompatibilis, ezért azok akik a Spektrumot is

GRAUPNER
Német minőségi gyártó, közepes árfekvéssel. Elsődlegesen merevszárnyú repülősök között ismert név, sokkal inkább ebben utaznak, mint a multikopteres szegmensben, de azért van nekik néhány érdekes - és drága - épített racer quadrotoros gépük is. Árulnak vagy 50 féle távirányítót, az árak valahol 120 EUR körül kezdődnek és 1200 dollárt körül végződnek. Saját kommunikációs protokollt használnak a SUMD-t és a SUMH-t.
Kik használják: elsődlegesen a Graupner merevszárnyú modelljei

WALKERA DEVO
A Walkera egy elég speciális kínai gyártó, mert nem csak távokat, hanem ugyan ilyen néven mindenféle repülő alkalmatosságot is gyárt (ahogy pl. a Graupner). Bár a Devo távok nem rossz minőségűek, nem feltétlenül ezzel tűnnek ki a többi gyártó tömegéből, hanem elképesztő flexibilitásukkal és a céghez hivatalosan nem köthető DIY Deviation mozgalommal (to deviate az eltérőt, elhajlót jelent angolul). A Deviton egy kísérleti projekt a távirányítók firmwarejének megváltoztatására azért, hogy mindenféle multirotoros gép irányítható legyen a Devo távokkal (nem mennék bele a témába, mert ez egy külön cikket érdemelne). Az árszabása a Devo távoknak valahol 50 és 300 dollár között mozog.

Álljon itt továbbá Kopter Géza ajánlásával egy elméleti kompatibilitási lista a különböző gépek protokolljaival.

A cikksorozat további két része:

• Rc távirányító alapok - te sem érted? Én sem értem
• Rc távirányító alapok - jelmoduláció fejlődése
• Rc távirányító alapok - Legelterjedtebb RC rádió márkák
• Hogyan válasszunk RC távirányítót