Véget ért az Ogre Mark I. projekt. Nem mondhatnám, hogy nagyon kiadta a gép, annak ellenére, hogy hardveresen nem volt gond, az alkatrészek minősége is elfogadható volt, illetve én is hozzátettem néhány apróbb dolgot, mint pl. a LED szalagok vagy a fa merevítés. A szoftveres résszel viszont nem igazán tudtam megbirkózni, aminek az oka egyrészt a türelem hiánya, másrészt az elképesztően jó idő volt. Sajnáltam volna egy mező közepén órákon át egy laptoppal az ölemben ülni és paramétereket állítgatni, "ó mily csodás teazsúr". Mire végre sikerült "valamennyire" belőni a PID-eket, addigra valami mágikus napkitörés eltörölte a beállításokat a vezérlőről, szóval nem volt nagy humorom újra előröl kezdeni az egészet. Persze ez nem azt jelenti, hogy sosem fogom megtenni, csak kell valami egyéb idegnyugtató tevékenység, amivel el lehet bíbelődni, szóval elkezdtem az Ogre Mark II. megépítését.

Elég durván összetörtem az Emax Nighthawkot, amelyet egy igen banális, ám annál szembetűnőbb hiba okozott, amelyre Mgy kolléga hívta fel a figyelmemet, akit leginkább úgy tudnék jellemezni, hogy  "az elméleti repülésben nagy tapasztalatra szert tett szakember". A nagyon sok szimulátorozása mindenesetre arra jó volt, hogy rámutasson arra, milyen rosszul is fordulok a gépemmel a levegőben. A probléma abból fakad, hogy túl sok yaw-t - vagyis tengelykörüli forgást - használok ahelyett, hogy bedönteném a testet, emiatt a gép sodródik. Mivel túlságosan kisodródom, ezért pánikba esek, elveszem a gázt, így fordulás közben (ahol ugye az átellenes motorok dolgoznak) a gép leejti a farát, a kar leér és már is jön a 15x-ös cigánykerék a földön. Na ezért törtem össze a gépet.

Sokan kérdezik, milyen távirányítót vegyenek első távirányítónak, ami költséghatékony és elegendő a minimális igényeknek. Én személy szerint megértem ezt a filozófiát, de nem értek vele egyet, aminek az oka az, hogy jobb ha messzebbre látunk, ha ezt a hobbyt komolyan gondoljuk. Persze az anyagi lehetőségek erőteljesen korlátozzák sokak lehetőségét, ők kénytelenek az olcsóbb távok felé kacsingatni. A mai távirányító pont ilyen, egy kicsit az alapmodell fölötti, ez a Flysky FS i6-ból átbrandelt, némileg módosított Nighthawk EM 16.

Alapvetően itt most azt a bevezetőt kellene olvasnotok, amiben azt ecsetelem, milyen fasza is a Radiolink AT9-es távirányító, amit az Eachine EC250-hez kaptam és hogy ez az egész mekkora vétel volt kb. 60.000 Ft-ért. Pont ezt fejtegettem a "Olcsó racer projekt" cikkemben, de aztán az élet még sem így hozta. Nem lett sem Eachine racerem, sem Radiolink AT9-em, mert addig vártam, amíg egyszerűen a típus megszűnt. Szerintem más is felfedezte a mérhetetlen olcsóságot, ami a fenti összeállításból fakadt és a vásárlók egyszerűen lerabolták a készleteket, amelyek azóta sem lettek feltöltve (helyette viszont megjelent az Eachine Falcon). Persze azért csak lett egy Emax Nighthawk, egy Flysky FS i-6 táv, illetve láttam Marciart Turnigy 9X távirányítóját is, ezek a tapasztalatok pedig teljesen átrendezték a prekoncepciómat amit az RC távirányítókkal szemben gondoltam.

FRISSÍTVE: 2016.02.26: sorozat új részét belinkeltem

Ebben a cikkben általánosságban használt rádiófrekvenciás távirányítókról fogok beszélni. A választás nem könnyű, mert rengeteg a távirányító gyártó és elég nehéz eligazodni a sok funkció között. Ha megnézzük, hogy összességében a kopter építésben melyik lenne a legjelentősebb költség, akkor valószínűleg a rádiótávirányítóra szavaznék. Jó példa erre az Eachine EC 250 racer, ahol a 60.000-es árnak a felét teszi ki a Radiolink AT-9-es rádiója. Jellemzően a rádiógyártókat két nagy teoretikus csoportra szoktuk osztani, a régi nagy öregek - Futaba, Spektrum, Jr, Hitek - és az újabb, jellemzően Kínából származó gyártókra (de ez utóbbi senkit ne ijesszen meg, ott is vannak már prémium gyártók). 

Elkezdtem nézni ARF (almost ready to fly) illetve BNF (bind and fly) modelleket és gondoltam, milyen jó ötlet lenne hozzájuk választani egy univerzális távirányítót (ez egyben azt is felvezeti egy kicsit, hogy egyre inkább hajlok a racerek felé, akár még építés is lehet belőle). Nem lehet olyan bonyolult, elolvasok egy cikket és kész. Aztán miután a 20. cikket olvastam el és még mindig nem értettem, úgy döntöttem visszatérek az alapokhoz és mindent újra elolvasok. Így született meg ez az írás és még fog sok másik is. Vissza a kályhához, nézzük, honnan indult az RC Távirányítók technológiája.