Csepeli repülés, Nighthawk teszt, Phantom zuhanás - Napló bejegyzés IX.
Rég volt már naplóbejegyzés. Ennek az oka egyébként a pocsék idő, nem lehet kimenni repülni, mert esik, hideg van, fúj a szél, ha meg nincs hideg, akkor sáros minden. Teljesen megöli az élményt a reptetés utáni, órákon át tartó pucoválás, szóval valahogy senki nem motivált. Az Emax Nighthawk érkezése azonban felkavarta az állóvizet, menni kellett próbálgatni, de nem volt akkumulátorom, ezért Marciartot magam mellé véve és az akksijait elkunyizva mentünk ki a Csepel-sziget előtti területre.
Sajna a mai bejegyzés képekben szegény lesz, ezért régebbi, illetve máshonnan átvett képekkel fogom bombázni a látóidegeiteket, ami a helyszínt illeti.
Azért cseréltünk helyszínt a már jól bevált Hajógyári sziget helyett, mert az időjárási körülmények még mindig rosszak, a Nighthawkon pedig nincsen külső burkolat, szóval már egy csúnyább nézéstől is vizes lesz, a víz pedig nem az elektronika nagy barátja. Az alábbi gépek képviseltették magukat: az elmaradhatatlan Nihui U807 - amiről csinálhatnék megint videót, de már mindenkit a hányinger kerülget, ha még egyet meg kell nézni - , az említett Emax Nighthawk és Marci Phantom FC40-ese, megtuningolva egy DYS 3 tengelyes gimballal, egy két rádiós FPV szettel és egy Xiaomi Yi kamerával.
Beltérben repültünk az idő nagy részében, a helyszín pedig a régi Nagyvásártelep épülete. Amit a helyről tudni kell, hogy a 40-es évek végétől kezdve folyamatosan pusztult, majd a 80-as évektől kezdve egyáltalán nem használt hatalmas csarnokról van szó, illetve a hozzá csatolt melléképületről, ami akkor postának, vámhivatalnak, meg hasonlóknak adott helyett. 2005-ben az egészet műemlékké nyilvánították, ezért nem lehet elbontani, illetve a tereprendezés sem kezdődött meg a 2009-es válság miatt. Maga a csarnok betonfödémes, a lepusztult állapota ellenére is biztonságos, nem így a hozzá kapcsolódó, híddal összekötött melléképület, aminek gyenge a födémje, ide ne menjünk be.
Az Emax Nighthawk 280 első tesztjén az alábbiak derültek ki számomra. A brushless gépek és különösen a racerek nem egy nagyságrend ugrást jelentenek a szénkefés gépekhez képest, hanem vagy hármat. Teljesen más filozófia alapján készültek és máshogy is kell hozzáállni a kezelésükhöz. Ami mindenképpen látszik a madáron, hogy egészen igényesen rakták össze és a kezelőktől is elvárnak némi tudást. Nem csak a bekapcsolom és repül filozófiát kell ismerni. Már csak azért sem, mert van rajta vagy 3 adagnyi DIP switch, ami mindenféle beállítást vezérel, pl. az orientációs fényeket, a kamerát, az FPV rendszert és még sok minden mást is, vagyis baromira nem mindegy, hogy mit kapcsolgatunk össze-vissza. Ez nem a Dörmögő Dömötör, mint az brushed RTF gépek esetében, sokkal inkább egy Révai Nagy Lexikon. Olyanokra kell itt gondolni, hogy pl. ha nem tesszük fel az FPV antennát, le tudjuk égetni az adót, szóval első dolgotok a manual tüzetes átolvasása legyen.
A gép ijesztő, legalábbis nekem. Erősnek érződik, jól gyorsul és különösen gyorsan nyer magasságot. A yaw rate rossz, nagyon lassan fordul, de mivel nem írtam le köröket - mert nem mertem a zárt térben - ezért még nem tudom pontosan hogyan viselkedik. Az orientáció fény nélkül borzalmas, most karbon propellerekkel repültünk, de ezt át fogom cserélni 5046-os színes propellerekre, hogy egyáltalán lehessen látni valamit belőle, illetve kapcsoljátok be a hátsó fényhidat. Ez vakító tűzvillanás az éjszakába, kegyetlen fénye van, úgy néz ki vele, mint valami időutazó autó, cserébe viszont megeszik 4W-ot. A gépkönyv viccesen azt írja, hogy a hátsó jelzőfény bekapcsolása csökkentHETI az üzemidőt. Valahogy sejtettem, hogy nem növeli. Mondjuk amióta tudom, hogy Amerikában a Superman jelmezre ráírják, hogy a ruha nem tesz képessé repülésre, már semmin nem vagyok meglepve (igen, és a vasaló is meleg marad vasalás után).
A gép lábai nagyon hegyesek és vékonyak, de masszívak. Az garantált, hogy besüppedne a földbe egy mezőn, tehát valami kemény felületről fogom indítani, nehogy leérjen az alja. Amíg víz van, felejtsétek el a reptetést, mert a PDB-n van minden integrálva, szóval ez nem játék. Beszéltem már valakivel, aki felajánlotta az ügyben a segítségét, valószínűleg készítünk egy 3D nyomtatóval nyomtatott védőlemezt, hogy ne sérüljön a gép alja.
Repkedtem bent a Nihuival is, de semmi különös, teszi a dolgát, mint mindig, jó mint mindig.
Marci hozott egy Phantom FC40-est, egy 3 tengelyes DYS gimballal és egy Xiaomi Yi kamerával, amin egy kisebb látószögű lencse volt. Ez csak nyolcvan fok, de élesebb a kép és egyáltalán nincsen halszem effektus a széleken sem, FPV-hez jobb, mint a normál, szebb képet csinál. Sajnos a videózás "karambolba" fulladt, ugyanis eleinte azt hittük, hogy a két gép összeütközött és hogy a Nihui leverte az égről a Phantomot (igazából kicsit büszke is voltam rá az ijedtség után). Aztán a felvételek megnézése után kiderült, hogy nem a két gép ütközött össze, hanem a mennyezetről lelógó láncot kapott el a Phantom propellere. Vigyázni kell ezzel, mert a mennyezet, Zeiss–Dywidag-rendszerű vasbeton dongákból áll (hányszor tudod egymás után kimondani hogy "Zejsz Diwidag" ?), amelyek kazettaszerűen épülnek egymásra, ezért a belső részük sötét és árnyékos. Ha innen lelóg egy fekete lánc, nem mindig lehet látni, a gép meg feltekeri magára mint a dzsipet a csörlő. Az esés következtében kicsit sérült a gimbal és a kamera, de később kiderült, hogy a gimballal már a kezdetektől gond volt, nem állt be középre, ezért a felvételek remegnek és ferdék.
Készült kint is videó, ezt majd felteszem, bocsánat a rossz minőségért, de sajnos ez a valóság. Még egy észrevétel: volt egy fémből készült 20 m magas tartály az épület előtt, na ott gyakorlatilag nem lehetett normálisan FPV-zni, annyira bezavart a képbe.
Jelentkezünk újra, amint lesz valami érdekfeszítő, vagy ha ki tudunk jutni újra a szabadba. Houston is out.
[Ez itt a videó helye]
