FRISSÍTVE: csökkentek az árak, az összegzésben a módosítás

Az Elephone U egy rendhagyó teszt lesz, ugyanis kicsit kikanyarodunk a távirányítós modellek halmazból, és letesztelünk egy mobilt is, ha már a tulajdonosa megkért rá. Ráadásul ez egy elég érdekes darab, akkora a ROM-ja, mint a laptopom boot SSD-je, ugyanis 128 GB ROM-ot, 6 GB RAM-ot és egy kiváló, 18:9-es képarányú AMOLED kijelzőt kapott, meglátjuk, hogy ez elég-e egy közel 100.000 forintos telefon mennybemeneteléhez.

Kicsomagolás

Mielőtt belemélyedünk a dobozolás mélyenszántó elemzésébe, felhívnám a figyelmet arra, hogy a fenti telefonnak van egy testvére, tehát még egyszer, a tesztalany egy Elephone U, míg az erősebb variáns az Elephone U Pro. A különbségek viszont igencsak jelentősek, szóval fussuk át, hogy mi a különbség az egyébként külsőre tökéletesen egyforma készülékek között:

* forrás: https://www.devicespecifications.com/en/comparison/8ea2ef61b

Nagyjából ezek a fontos eltérések, amiből a leglényegesebb pont a processzor + GPU chip kettős, de erre még visszatérünk.

Ami a dobozolást illeti, a fekete raszteres felületű karton homogenitását a csillogó mélybordó logó és felirat töri meg. Valamiért mindig szeretnék a kínaiak becsempészni a gazdagság – arany, a csillogás – hatalom, „drágának néz ki” – és hasonló értékeket, hiszen ezzel kint jobban el lehet adni valamit, nem úgy Európában.

A beltartalom nem rossz, a telefonon túl kapunk egy képernyővédő fóliát, egy szilikon tokot, egy Type-C kábelt, igazi gyorstöltésre nem alkalmas, 5V 2A töltőt, SIM tűt, meg egy leírást, ami érintőlegesen a használatot taglalja. Én szeretem ezeket a kis figyelmes apróságokat, főleg ha a cég már előre felműti például a kijelzőre a fóliát – ahogy itt nem tette -, mert utálok várni arra, hogy megérkezzenek, és féltem annyira az ilyen készülékeket, hogy diszkomfort érzéssel használjam, mert ahhoz kellőképpen drága.

A dizájn nagyon szép, nem az ízléses Xiaomi-Apple vonalon, hanem inkább a „kicsapom az asztalra a diszkóban a Porsche kulcs mellé” stílust nyomja, de ennek ellenére nekem tetszik. Kifejezetten egyedi, főleg ezzel a színjátszós királykék hátlappal néz ki menőnek, és a kamerakáva formája is elég egyedi. Az összbenyomást tovább erősíti a kijelző, ami azt hiszem a legjobb, amit eddig kínai telefonban láttam, ráadásul itt a lekerekítések nem a kamu „2,5D-nek” nevezett történethez hasonlóak, hanem valós görbítést tartalmaznak, ugyanis egy speciális anyagból készül a kijelző, amely akár kézzel is összehajtható.

Az összerakottság elég jó, a hátlap fém, itt lakik a duális 13 Megapixeles kamera, a képalkotókkal egybetokozott ujjlenyomat olvasó, mellette a vaku, alul pedig az Elephone logó ékeskedik. Szemből a színes értesítési LED és a 8 Mp felbontású kamera köszön vissza. Érdekes, hogy a duális nano SIM tálcát felülre rejtették el, egyik feláldozásával értelmetlenül tovább növelhetjük az egyébként is mindenre elég 128 GB-os háttértárat. Alul pedig az NXP által tuningolt zajkeltő és a Type-C csatlakozó található, előbbi sajnos csak mono. Az oldalt elhelyezkedő gombok viszont picit lötyögnek, ezt azért szebben is megoldhatta volna a gyártó. Ellenben a ház nem recseg, nem ropog, kifejezetten masszív, egyben mégis filigrán benyomást kelt.

A kedvencem viszont a virtuálisan újrarajzolható gombok, amik úgy néznek ki, mintha fizikaiak lennének, de nem, ez a sötét csík tulajdonképpen a képernyő része. A különböző stíluselemekkel variálható jelek kifejezetten jópofák, és eléggé felső-középkategóriás érzetet kölcsönöznek a telefonnak.

Tesztüzem

A szakmámból kifolyólag egyből nekiugrottam a műszaki paramétereknek, és sajnos ki is szúrtam a szemet bántóan gyenge processzort.

Ezt viszont egy átlagos felhasználó nem feltétlenül fogja nehezményezni, ellenben le fog hidalni a hihetetlenül szép kijelzőtől. Ez az AMOLED, 18:9-es nyújtott formátumú, 2160x1080 pixel felbontású megjelenítő elképesztően jó. Olyan színhűséggel és kontraszttal rendelkezik, amilyen én még - csúcs telefonokat leszámítva – kínai eszközöknél nem láttam. Ez kétségtelenül telitalálat, konkrétan szebb képet produkál, mint a két monitorom, amin most ez a cikk készül. Ami viszont meglehetősen egyedi, hogy a hajlított részen is laknak képpontok, nem úgy, mint a 2,5D-nek hívott kamu megoldásokon.

Gyakorlatilag az egész Elephone U / Upro koncepciót erre az egy hardverelemre építették fel, tehát majdnem egyedül a panelnek kell elvinnie a showt, illetve a 18:9-es trükkel 6 inch-re növelt képaránynak, amin tényleg jobb olvasni, különösen weboldalakat, mint a hagyományos 16:9-en, hiszen ugyanakkor külső méret mellett a hasznos terület így nagyobb lesz. Ez persze a filmnézésre nem igaz, ott a szokásos „szélesvásznasított” élményben lehet részünk.

Egy dolgot nem csináljuk, ez pedig az oldalmenü bekapcsolása, ugyanis ilyenkor inaktívvá válik az elforgatás, de erről a telefon sehol nem tájékoztat minket. Ezzel például az automatikus átméretezést használó tartalmak nem tudnak mit kezdeni, tipikusan ilyenek a játékok, amelyeknél nem látszik minden menüpont, és a kép is összenyomódik. Ha nem erőltetjük az egyébként nem túl hasznos gyorselérési sávot, akkor viszont semmilyen gondunk nem lesz, ugyanis szoftveres hibákkal nem nagyon találkoztam a használat során.

Az Elephone U kapcsán mindenféle jól hangzó jelzőt tudunk a hardverre aggatni, mint például: nagyvonalú, bőséges, lenyűgözően sok, kategória első és így tovább, ezt mindenki szabadon társíthatja az operatív- és a háttértár szavakhoz. Tény, hogy a 6 GB RAM és a 128 GB ROM leginkább a csúcstelefonok vadászmezeje, és az utóbbi teljes mértékben kipöcköli a micro SD kártya használatot a képből, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy tényleg szükség van ennyire. Szerencsére egy 6/64es variáns is rendelkezésre áll, a kényszeres Blue Ray film gyűjtögetők meg ne telefont, hanem merevlemezt vegyenek.

A lufi akkor pukkad ki, amikor a Mediatek 6763T-re téved a szemünk, amit én személy szerint nem tudok hova tenni. Az elődmodell, az Elephone S8 – amelyet szintén a Samsung termékei ihlettek – ennél bikább központi egységet – egy MTK 6979T-t – kapott, amivel össze is hoz az új Antutu szerint olyan 100.000 pontot, pedig ott csak 4/64-es variánst fogtam kézbe, és a program azt is beleszámolja a végső eredménybe. Ehhez képest az Elephone U nyomorúságos 78.000 pontot tudott összegereblyézni, ugyanez a T-Rex teszten 22 FPS-t hozott, ezek az eredmények pedig kísértetiesen hasonlítanak például a Xiaomi Redmi Note 4-re, amivel én is rendelkezem.

Ezzel csak egy gond van, hogy ez utóbbi egy 45.000 forintos telefon, tesztalanyunk meg közel 100 rongyba kerül, ami eléggé szembántó különbség, még akkor is, ha a sok memória, a kiváló kijelző és a hatalmas háttértár plusz pontként fog szerepelni a végelszámolásnál. Csakhogy abban egy Snapdragon 625 van, aminek az energiafelhasználási hatékonysága sokkal jobb, mint az MTK chipeknek, így a 3.620 milliamperórás akkumulátor jó indulattal 2 napot bír ki, és azt is úgy, hogy beosztjuk a delejt. Viszont legalább a telepet elég gyorsan, bő 1.5 óra alatt tele lehet pumpálni árammal.

A szoftveres részt viszont nem rontották el, egy közel gyári 7.1.1-es Androidot futtat, ami nem tartalmaz túl sok extrát, de szerencsére sok fölösleges alkalmazást sem. Van a már említett oldalmenü, teljes képernyős mód, Duraspeed alkalmazás gyorsító, a „surface side screen”, ami arra jó, hogy a telefon lefordításával elutasíthatjuk a hívásokat, illetve a virtuális gombok kinézetét variálhatjuk. A sajtóanyag beígérte az Android 8.0 Oreot, ami „on the fly” érkezik, sőt az Elephone U Pro állítólag már meg is kapta. Azt viszont furcsállottam, hogy sehol nem találtam rá az automatikus fényerő beállításra, most komolyan manuális csúszkát kell huzigálnunk 2018-ban?

A rendszer egyáltalán nem lassú, a weboldalak gördülékenyek, ellenben az olyan monstre oldalak, mint az index elég lassan töltődtek be, igaz ezt inkább a mobil netem számlájára írom, sem az alacsony összteljesítmény számlájára. Játszani is lehet a telefonon, kevés dolog szaggat, inkább csak a betöltő képernyőket kell tovább bámulnunk, mint amennyi kellemes lenne.

Ami a szenzorokat illeti, általában a Mediatek processzorokat szidni szoktam, mert eddig mindenféle anomáliákkal találkoztam – például nem működő GPS és iránytű –, ehhez képest a legpontosabb GPS-t pont ebben a készülékben fedeztem fel: 2 métert téved, és a 600 kilométernyi út alatt egyszer sem dobta el a jelet. Ellenben szenzor fronton lett volna még mit erősíteni, a WiFi ugyan 5 Ghz-n is kommunikál, de csak n szabványú, NFC nincs, csak iránytű, a Bluetooth 4.0-s – míg a Pro-ban ugyanez 5.0 -, szerintem ennél több is beleférhetett volna az árba..

A hangról ódákat zengtek, szóval minimum a Carnegie Hall színvonalát vártam, helyette a Blaha Lujza téri aluljáróban vernyákoló alkalmi zenészek színvonala köszönt vissza. Nem olyan rossz a hang, csak a cégnek nem kellett volna "a mellét veregetnie" és az NXP nevével felkorbácsolnia az elvárásaimat. Közepes hangerőig nincs gond, de innentől felfele valami fura recsegés veszi át az uralmat, így nem tudom azt mondani, hogy mondjuk a magas milyen jó, a mély meg hogy elválik a többi sávtól, mert nem kellemes az összhatás. Nem hallgathatatlan, csak nem prémium, ahová a gyártó az Ulefone U-t pozícionálja. A beszédhang minősége viszont jó és a Xiaomi in-ear HD Pro fülessel is jól szólt, ehhez viszont adapter kell, mert jack bemenetünket elnyelte a Type-C szabvány.

A felső-közép kategória egyik igen kedvelt vesszőparipája a kameraképességek. A telefon mindig nálunk van, miért ne ezzel lőnénk képeket? Ebben a Sharp SK53L8 13 Megapixeles duális megoldása részben partner, és ha a leírások igazak, akkor az Elephone U Pro is ugyanezt az egységet örökölte meg. Ennek ellenére ezért árért kicsit fanyalogtam, mikor megláttam a végeredményt, viszont összességében nem csinál rossz képeket, igaz a National Geographic fotópályázatára sem ezzel fogunk nevezni. A színek jók, a fény-árnyék hatásokat elég szépen lekezeli, de azért nagyobb távolságon a részletességgel akadnak gondok, és azért a világos részek is ki tudnak égni, bár nem vészesen. Ha belenagyítunk a képekbe, nagyjából ugyanezt tapasztalhatjuk, a zajszűrő algoritmus „megeszi” a részletességet, szóval szoftveres oldalon kellett volna még egy picit csiszolni.

Ami viszont örvendetes, hogy végre a kamerák nem rángatják a fókuszt, pedig a mostani kínai telefonok nagyrésze – ZTE Nubia, Redmi 5A, Maze Alpha satöbbi – mind szenvedett ettől a hibától, ami totálisan élvezhetetlenné tette a videókat. Ami a szoftveres részt illeti, picit furán konfigurálható, például az album alól érhetőek el a beállítások, viszont nagyon örültem az EIS-nek, vagyis az elektronikus képstabilizálásnak és RAW, vagyis a nyers formátumkészítési lehetőségnek is. Aki pedig szeret különböző szűrőket használni a retrotól a fekete fehérig, annak fog néhány boldog percet okozni az alkalmazás.

Amit viszont nem értek, és az Elephone U Pro-val közös hardverbe vetett hitemet is egy picit megingatta, hogy a nagytestvér 4K, míg tesztalanyunk csak 1080p 30 FPS felbontásra képes. Ehhez támpontot a gyári oldal sem ad, de azt hiszem, ez inkább azoknak fontos, akik kicsengetik a U Pro magasabb árát. A videók nem rosszak, amíg van fény, jó a részletesség, és viszonylag élvezhető a kép, de azért olyan nagy extrának nem nevezném. de ezzel is bőven együtt lehet élni. Ellenben a .3GP formátumot a mobilos hőskort leszámítva nem nagyon használták, szóval lehet beizzítani a videó konvertereket, ahogy én is tettem, a konvertálás viszont tönkre vágja a minőséget, ahogy az a fenti videón is látható.

Kitérnék még az ujjlenyomat olvasóra és az arc alapú feloldásra. Előbbi nálam tökéletesen működött, jól kézre esik, gyakorlatilag mindig nyitotta a készüléket, az utóbbi meg csak simán nincs. Azért van benne a sajtóanyagban a FOTA kulcsszó – firmware over the air - nagyon kis betűvel, mert a gyártó azt ígéri, hogy a későbbiekben lesz ilyen lehetőség, pont mint az Android 8.0, amit vagy elhiszünk, vagy nem.

Alternatívák

 A fenti sorokból szerintem mindenki számára kiderült, hogy elsődlegesen az ár-érték aránnyal volt bajom, na meg a gyenge processzorral. Az Elephone U Pro Snapdragon 660-as központi egysége, a régi Antutu szerint 120.000 pontot teljesít, ami egy sokkal vállalhatóbb alternatíva, mint a ványadt MTK 6763T, plusz a vezetéknélküli töltés elég menő dolog, tehát már házon belül is van alternatíva.

Ellenben ezért a vödör pénzért vehetünk remek Xiaomi készülékeket is, például a Xiaomi Mi 6-ot, ami szintén 6 GB RAM-mal rendelkezik, és egy sokkal erősebb és takarékosabb Snapdragon 835-öt kapott, nem beszélve a MIUI-ról, ami híresen atom stabil. Testvére a Xiaomi Mi Note 2, amit 87.500 forintért, ráadásul EU raktárból érhetünk el, és szintén 6 GB memóriát, 128 GB háttértárat és egy Snapdragon 821-et rejt a jól összerakott házban, plusz egy kiváló 22 Megapixeles kamerát, így mindkettő agyonveri teljesítményre az Elephone U-t.

Az is érdekes, hogy 100 dollárral olcsóbban is vannak erősebb telefonok, gondoljunk csak a különc dizájnnal büszkélkedő Nubia Z17 Lite-ra - 6/64, Snapdragon 653 processzor - vagy a Xiaomi Mi A1-re - 4/64, Snapdragon 625, ami az első nem MIUI-t futtató mobilja a kínai Apple-nek. Mindkettő nagyjából 65.000 forintos áron érhető el, és biztos vagyok benne, hogy a teljesítménymérő programokon legalább úgy, vagy még jobban szerepelnének, mint az Elephone U.

Összegzés

Ahogy egy bölcs embertől hallottam egyszer, a fontos mondatokban mindig a DE szócska után következik a lényeg: az Elephone U egy nagyon jó telefon lenne, de…és itt az ár-érték arányon, és az érte adott teljesítményen van a hangsúly. A processzor egyszerűen visszalépés az elődmodellhez képest, nem jön ki belőle az a teljesítmény, ami az árért elvárható lenne.

Persze tud egy két nagy extrát is, a bődületesen sok memória és háttértár még évekig elég lesz, a kérdés az, hogy szükség van-e ennyire? A kijelző színei pedig tényleg káprázatosak, csak ne ez a processzor hajtsa. Azt sem nagyon értem, hogy a beígért szoftveres frissítésekkel miért kellett elhúzni a mézes madzagot a fogyasztó orra előtt, ha majd csak később érkeznek az újítások, az meg hogy nem fért bele az ac WiFi a "csomagba", teljességgel érthetetlen. A 100.000 forint szerintem sok egy valójában 70-80.000 forintot érő telefonért - akkor viszont jó vétel lenne -, de legalább vám és áfamentes EU Express szállítással is elérhető.

Jeleztem a webshopnak, hogy erőteljesen túlárazott a termék, így változni fognak az árak: Elephone U PRO 396.44 USD； Elephone U 339.99 USD 2018/3/19 07:00-tól, vagyis 99.250 a nagyobb és 85.000 forint a kisebb modell.

A telefont itt vásárolhatjátok meg (az árak az árfolyam ingadozás és az akciók függvényében változhatnak):

• Elephone U 6/128 GB, Gearbest CN raktár: 389 USD, 85.500 Ft /03.19 7:00-tól/
• Elephone U Pro 6/128, Gearbest CN raktár: 459 USD, 99.250 Ft /03.19 7:00-tól/

Alternatívák

• Xiaomi Mi Note 2, Gearbest EU raktár: 350 USD 87.500 Ft / EU raktár/
• Xiaomi Mi 6, Gearbest, HK raktár: 420 USD 105.000 Ft
• Nubia Z17 Lite, Gearbest HK raktár: 258 USD 65.000 Ft

Ha tetszett a cikk, kérlek tisztelj meg azzal, hogy nyomsz a cikkre egy lájkot Facebookon, így látni fogom, hogy munkám nem hiábavaló. Annak is örülök, ha megosztod, így még több emberhez jutnak el az információk. Előre is köszönöm.