Akitainu 130 mm micro drón építés – Kicsi a bors, de 3 colos

img_1355.JPG

Megépítettem első micro drónomat, de úgy is fogalmazhatnék, hogy a sok rossz 2 colos gépből csináltam egy jó 3 colosat, amiben csak a motorokat és az ESC-t hagytam meg, illetve a saját ízlésemre hagyatkoztam, és választottam egy nekem tetsző karbon vázat is, meglátjuk nektek is bejön-e.

 

Alkatrészek

Ahogy már a bevezetőben említettem, a régebbi, nekem nem megfelelő gépeimet építettem át, nevén nevezve a gyerekeket, ez az Arfun 90 és az Arfun 95 Prot. Az ő elbontásuk – vagy inkább amortizációjuk – eredményezte a felszabaduló elemek jelentős részét, sőt még tartalékom is maradt arra, hogy valami jobbat csináljak.

img_1165_1.JPG

Kezdjük a vázzal, hiszen ez alapvetően meghatározza, hogy milyen méretre tudunk építkezni. Én a 130 mm motortól motorig mért távolságú A-Max Akitainu 130-ast választottam, aminek a részletes paramétereiről már szóltam a micro drón vázak cikkemben, aki egyben akarja látni a többivel, olvassa el.

img_1344.JPG

A motorok a DYS 1104BE 7500KV-s modelljei, de mivel 3 inch-es propellereket fognak forgatni, ezért megmaradtam 2 cellán, ilyen akkumulátorokkal már rendelkeztem, szóval ez volt a legköltséghatékonyabb megoldás. Mivel ezeket az erőforrásokat az Aurora RC rendelte, ezért átnyomták az első szériát, és mivel az egyik motor hibás volt az új szériából, a 2x4 db-ból nemcsak az összetartozóakat használtam fel.

img_1345.JPG

Propellernek a Gemfan 3025x2-t választottam, ahogy minden 3 inch-es mini gépemen, ugyanis ennek a legjobb a hatásfoka, de még megfelelő emelőerőt biztosít. Ebben egyébként nincs nagy mágia, ez egy RotorX 3025-ös másolat, és ezt az Amerikaiak halálra dicsérik, a világ többi részén pedig a Gemfant, ráadásul nekem is bevált. Előtte a Leader 120 2840x3 propellereit használtam, ahhoz képest ez azonos akkumulátor mellett +90 másodperc repülési időt biztosít, ami igen meggyőző.

a79f4217-4973-4faa-8149-114fee4e3529.jpg

A vezérlő egy Omnibus F3 mini, ami azért is jó, mert ez egy régebbi vezérlő, tudunk róla mindent, van hozzá normális blokkrajz, így nehezebb eltéveszteni a kötögetést. A hozzá való ESC is rendelkezésre állt, így nagyon nem is babráltam, ment be a helyére.

img_1349.JPG

Az ESC az ilyen esetekben 4 az 1-ben megoldás, a gyári adatok szerint darabonként 20A áramtűréssel. Ez bőven több mint elég 2 cellára, és mivel ezek voltak az eredeti darabok, tudtam, hogy mennek a motorokhoz, vagyis megtartottam. DSHOT 600 képes digitális vezérlésen kommunikálnak, tehát már nem kell vacakolni a kalibrációval, és leégni sem fognak a teljesítménytől.

img_1350.JPG

A kamera egy Runcam Micro Swift, mivel tudtam, hogy ez befér a vázba, sőt a felfogatás is ehhez, illetve ilyen méretű kamerákhoz van kitalálva. Ez a belógatós megoldás tetszetős, de nem tudom, hogy hosszabb távon mennyire fogja bírni az ütközéseket, cserébe viszont a szöge kb. végtelenségig állítható. Mögé került az ESC kondenzátor, így 40 fok alá nem nagyon lehet lefordítani, de tudjuk, hogy nem is kell, ellenben vagy 80 fokig felfele elmozdítható, és egyébként is: „sosem esik le”.

img_1346.JPG

A VTX egy Eachine ATX03, 25-200 mW között állítható adóteljesítményű lapka, ami helyett most már olyat választanék, amit spacerre lehet rakni, mert így kénytelen voltam odaragasztani a vezérlő tetejére. Mivel az FPV adók melegszenek, a ragasztópisztoly nem játszik, és lehet, hogy az én megoldásom sem lesz időtálló, de majd pár hét múlva elmesélem. Így viszont látszik a kijelzője is, és a csatornaválasztó gombhoz is hozzá lehet férni.

0871fd0830804c77d2fa5aff5c90d889.jpg

Az antenna egy hangolt darab, egy lengyel oldalról, a Prodrone.pl-ről érkezett, Microvee a neve, és az  5710-es frekvenciasávra lőtték be, itt teljesít a legjobban. Ipex csatlakozóra szerelt, tehát ha megpusztulna, akkor is könnyedén ki lehet cserélni, cserébe viszonylag drága.

2017-new-arrival-rechargeable-gaoneng-gnb-7-4v-550mah-2s-80-160c-lipo-battery-jst-plug_1.jpg

Bár az akkumulátor alapvetően nem része a buildnek, hiszen más gépekkel közösen használom, de azért ide rakom, szerintem ez az ideális méret a pici, 3 colos gépekhez: Ganoneng 550 80/160C 2S, micro JST csatlakozós áramforrást kapott az Akitainu, de aki 3S-sel is próbálkozna, az válassza ugyanebből a 3 cellás, XT30-as modellt.

 

Építés

Különösebben sok érdekességet nem tartalmazott maga az építés, hiszen a meglévő alkatrészeket kellett egymáshoz illesztenem. Persze mivel ezek 90 és 95 mm-es vázakról érkeztek, a felfogatási pontok azonos helyen voltak, 20x20 mm-es alapra kellett dolgozni. Volt azonban néhány gond, amit így is meg kellett oldani, ami elsődlegesen a vázgeometriából fakad.

Az egyik, hogy az Akitainu központi karbon elemei között nagyon kevés a hely, a távtartók 12 mm-esek, ide kell benyomni mindent. Ebből könnyen kitalálható, hogy a 20x20 mm-es vezérlő nem fér benne el, vagyis oldalra kilóg 4-4 mm-t, ez pedig  az álmoskönyv szerint sérülési szempontból nem jó jel. Ugyanez igaz mindenre, amit bele akarunk tenni, 12 mm-be éppen belefér a Runcam Micro Swift 2.1-es lencséje, alá a létező legkisebb vevő, amit találtam, az ESR kondi hosszában. Cserébe viszont 3 szintnyi cucc is belemegy, tehát felfele bőséges a hely.

img_1166.JPG

A vékonyságra azért van szükség, hogy a 3 inch-es Gemfan légkavarók elférjenek, különben belevernének a vázba. A gond csak az, hogy emiatt az eredeti Arfun 95 Pro buzzer+LED kombópanel nem fért fel a hátuljára, így ezt le kellett forrasztanom, és kapott egy másik csipogót. Érdekes módon ez viszont az istennek nem akar sípolni, ha aktiválom a megfelelő kapcsolót, míg minden más esetben meg igen, szóval nem teljesen értem a dolgot.

img_1167.JPG

A legnagyobb szívás alapvetően a motorkábelek meghosszabbítása volt, hiszen ezeket 90-95-ös vázról emeltem át. Természetesen nem volt megfelelő vastagságú vékonyságú, ezért elég csúnyán sikerült megheftölni. Próbáltam 30 AWG-s kábellel is, de az meg túl vékony, blankolásnál az a 3 szál, ami volt benne, egyből kicsúszik a köpenyből, szóval az igazság valahol 26-28 AWG környékén van. Ehhez viszont nagyon szűk zsugorcső is kell, ugyanis alig bírtam rámelegíteni a sajátjaimat, állandóan lecsúsztak.

img_1168.JPG

Vevőből nem egyantennás darabot szerettem volna, hanem egy XM+-t - ez is szerepel a táblázatban -, de sajna nem volt több, tehát vészmegoldásként ez került bele, de ezt majd kicseréljük. A gond inkább az, hogy nem nagyon van mihez rögzíteni a dolgokat, itt ugyanis viszonylag kevés helyen tudunk kötegelőt használni, ráadásul a súly is kardinális kérdés, szóval nem lehet olyan intenzíven használni, mint egy 5 colos variánsnál. Az is gond, hogy sok esetben csak kétoldalú ragasztót tudtam használni, ami azért idővel el fog fáradni, ráadásul a VTX is elfűtheti azt.

 

Tapasztalatok levonása

A váz elég könnyű, 22 gramm, a gond az, hogy a távtartók és a csavarok is műanyagból/nylonból vannak. Ez nem az örök élet meg egy nap kategória, bár nem tudom még, hogy mennyit bírnak, ehhez hosszabb távú tesztek szükségesek. Ha viszont kicserélem őket alumíniumra, akkor nőni fog a súly. Egy helyen vannak fém csavarok, a kamera felfogatásnál, nagyon helyesen.

Mivel a spacerek itt nem függőlegesen állnak, mint a hagyományos vázaknál, hanem vízszintesen, ezért az is probléma, hogy a váz alsó lapján keresztbe feküdve blokkolják például az ESR kondenzátor hátsó pozícióba valüófelszerelését. A vezérlőt elforgatva viszont oldalra kerülne a betáp, az USB meg hátulra, ez sem jó megoldás, tehát egy szilikon kábellel előre kellett hoznom a kondit, ami fölösleges plusz súly.

img_1353.JPG

Az is aggaszt egy picit, hogy a vezérlő és az ESC oldalra kilóg, anno pont ez volt a bajom a Bear Quad vázaival, hogy nem tartottam az elektronikai részt eléggé védettnek, szóval nyirkos fűben ne ezzel a géppel akarjunk repülni. További probléma – bár ezt alapból így gondolom -, hogy nagyon pici alkatrészeket kell használni. Micro kamera, micro vevő, micro VTX. Ez utóbbiból mindenkinek azt javaslom, hogy olyat válasszon, amin vannak csavar furatok, hogy fel lehessen fogatni, és nem baj, ha csatlakozóra szerelt az antenna is, hogy cserélni lehessen, ez egyébként a vevőre is igaz.

Repülni viszont jól repül, bár nem érzem azt, hogy kirobbanóan erősebb lenne, mint a 7000KV-s Falcon, pedig pár grammal még könnyebb is. A motorok viszont jobban kajálnak, szóval az üzemidő csökkent vagy 1 perccel, de majd megmérem pontosan, hogy mennyi az annyi.

img_1354.JPG

Összességében nem rossz választás ez az Akitainu – ami egy kutya neve? Akita Inu ? -, de azért az alacsony ár miatt kell kompromisszumokat kötni. Jól néz ki, lehet rárakni mikro kamerát a döntött váz miatt, de az ellenálló képességével és a helykínálatával lehetnek bajok, de ezt már csak a tartós teszt fogja eldönteni.

 

Alkatrészlista

 Alkatrész neve

 Típus

 Ár (USD)

 Váz

 A-Max Akitainu 130 mm

 24,69

 Motor

 DYS BE1104 7500KV

 11,45*4

 FC

 Omnibus F3 mini

 22

 ESC

 Arfun Pro 95 **

 24,99

 Kamera

 Runcam Micro Swift 2.1

 29,99

 Adó

 Eachine ATX03

 13

 Vevő

 Frsky XM+ *

 14

 Propeller

 Gemfan 3025x2

 1,87

 Akkumulátor

 GNB 550 mAh 80/160C 2S

 8,07

 FPV antenna

 Prodrone Microvee

 5,5

 

 Összesen /USD/Ft/

 168 USD / 42.000 Ft

* erre fogom cserélni, ezért ez szerepel itt ** nem kapható, helyette bármilyen 20x20-as ESC jó