MJX Bugs 6 drón teszt – Ahhoz pont elég, hogy megfertőzzön

rm7954us-2.jpgAz MJX Bugs 6 a cég belépő szintű nem szénkefés modellje, ami a különböző variánsok miatt igen ígéretesnek néz ki. Ezt fejelték meg az alacsony árral, a rendkívül tartós brushless technikával, illetve a moduláris variálhatósággal. Persze legtöbb esetben az USD elé írt számok döntik el, hogy kelendő lesz-e egy termék vagy sem, szerencsére a 25.000 forintos ár még éppen a fájdalomküszöbünk alá esik.

 

Kicsomagolás

Az MJX Bugs 6 tesztelését abban a szellemben kezdtem el, mintha ez lenne az első brushless gépem, amivel valaha repülök. Próbáltam visszaemlékezni mi volt az, és vagy az Ogre Mark I szörnyszülött, vagy az Emax Nighthawk Pro 280 modellekkel avattam fel magamat. Mindkettő 3 cellás gép, ezért eleinte megvolt a csoki a gatyában, és szerintem minden kezdőnek ezt kell éreznie elsőre, hogy megtanulja tisztelni a technikát.

Érdekes módon az MJX Bugs 6 esetében nem borzongtam meg az erőtől, ami a gépből áradt, aztán gyorsan helyre tettem magamban a dolgot, hiszen ez egy kezdőknek szánt FPV masina, legyen inkább stabil és sokrétű, mint paráztatós. Pedig a dobozon nagyon szigorúan néz, a dizájn pedig eléggé üt, főleg úgy, hogy a nagytestvéreit – az MJX Bugs 2-t és 3-at - is láttam, szép egységes, jó minőségű kialakítás, hasonlóan a Hubsan modelljeihez.

A beltartalom egy kezdő géphez képest bőséges, a drónon túl jár az akkumulátor, a töltő, szerszámok, a gyönyörűséges matrica készlet, néhány szerszám és a leírás. Kiemelném a propellerleszorító anya le- és felrakásához használatos műanyag izét – ezt angolul talon wrench-nek hívják -, amit eddig én még egyetlen szettben sem láttam.

p1040262.JPG

A szépség relatív, szokták azok emlegetni, akik a rondára nem merik azt mondani, ami. A Bugs egy picit a „nomen est omen” esete, hiszen tényleg valami fura bogárra hasonlít, amit az emberek kevésbé szeretnek ölelgetni mondjuk egy macskánál, viszont drónban jobb az agresszív forma, de persze kinek mi jön be.

p1040259.JPG

Azzal hogy a felső része púpos, és kapott egy zöld színű recézést, olyan mint egy ízeltlábút védő kitin páncél, az első – egyébként elég jó fényt biztosító – LED-ek pedig mintha rovarszemek lennének. Karakteres, az egészen biztos, de hogy mennyire lesz ellenálló a nylon-műanyag test, azt majd az idő fogja eldönteni (szerintem nem igazán). Felülről lepattintható a műanyag burkolat, ezen keresztül férhetünk hozzá a belső részekhez, de én nem éreztem magamban a sebészi késztetést a szétszedéshez.

p1040260.JPG

Összességében egy elég jól összerakott, de súlyra nehéznek érződő gépet kapunk, remek LED-kel és verseny drón kinézetű alkatrészekkel. A motorok – 1806 1800KV – és a propeller lefogatási megoldása közvetlenül a "versenypályáról" érkezik, a 6 inch-es légkavaró sem egy kamerás szörnyhöz tartozik.

 

Távirányító

Először azt hittem, hogy megegyezik az MJX Bugs 3 fehér színű modelljével, csak ez fekete, de aztán kiderült, hogy egymással nem kompatibilisek, bár funkcionalitás szempontjából gyakorlatilag egyformák. LCD kijelző nincs, van helyette nagy, zölden világító LED. A párosítási szekvencia, hasonlóan a nagyobb modellekhez az alábbi: akkumulátor bedug, piros gomb a távon nyomva tart, bekapcsol, majd vidám csipogás, ekkor lőttük össze a távot repülő alkalmatosságunkkal.

mjx-bugs-transmitter-layout.jpg

Ez az MJX Bugs 3 távirányítója, de ugyanilyen a 6-nak is, csak feketében

Az MJX X102H-val bevezetett távirányító dizájnt nem mondanám különlegesnek, de kellemesen irányítható vele a gép, a karokkal könnyű terelgetni, a gombok pedig adják magukat, tehát különösebb problémánk nem lesz a kezeléssel. Balról jobbra a vállon elhelyezkedő kapcsolók az alábbi funkciókat aktiválják: lassú/gyors mód, élesítés/leállítás, 3D bukfenc és kamera bekapcsolása, ha ilyennel is rendelkezünk. Itt jegyezném meg, hogy az armhoz röviden, a disarmhoz pedig hosszan kell nyomnunk a piros pöcköt, ami szerintem fordítva jobb lett volna.

A 360 fokos bukfenchez pedig nem elég megnyomnunk a megfelelő gombot, mellette irányt is kell húznunk, különben csak vad csipogás lesz az eredmény az átfordulás helyett. A kamera gomb rövid megnyomásával fényképet, hosszantival pedig a videót indítaná, ha lett volna a modellemben erre alkalmas alkatrész, de mivel nem volt, ezt csak netes információkra hagyatkozva írom most ide.

20170528151657_17648.jpg

4 AA elem adja a kellő tápfeszültséget, a hatótáv pedig 300 méter körül alakul, ami bőven elég egy ekkora géphez. Mivel FPV kamerám nem volt, ezért ezt levegőben nem mertem kipróbálni, ugyanis egy 250 mm átmérőjű gépet már 100 méterről is alig lehet látni, ennek ellenére örvendetes, hogy ilyen messzire is elrepülhetünk vele. Acro gomb viszont nincs, ami eléggé szomorúvá tett.

 

Tesztüzem

Meglehetősen viharos időben mentem ki tesztelni, ami egyből egy jó próba volt azzal kapcsolatban, hogy hogyan viseli a szelet a gép. Nos azt kell hogy mondjam, a súlya megvan az ellenálláshoz, csak az ereje nincs. A 2 cellás, 1300 milliamperóra kapacitású akkumulátor nagyjából 20 km/óra szélsebességig elég dinamikusan mozgatja a drónt, de ha ennél gyorsabban áramlik a levegő, akkor bizony lehetnek problémák. Az első tesztnapon nem is nagyon tudtam a határait feszegetni, de legalább az is kiderült, hogy nagy szélben ez a gép is elvérzik.

20170528151657_90899.jpg

Második alkalommal jobb volt a helyzet, itt viszont azt éreztem, hogy a gép a 8.4V akkufeszültséghez képest nehéz, durván 350 gramm akkumulátorral együtt. A Fuuton 200-am 265 gramm áramforrás nélkül és azt könnyebbnek érzem, igaz ott 4 cella ontja az áramot kettő helyett. Ennek megfelelően azért elég nyugodt repülési tulajdonságokra számíthatunk, bár így is azt mondanám, hogy dinamikus. Ha viszont kidobjuk az akkumulátor keretet, máris spórolhatunk néhány grammot.

Az első felszállás előtt érdemes meghúzni a propeller leszorító anyákat, nehogy a 6 inch-es légkavarók elrepüljenek, és kellemetlen meglepetést okozzanak. Már csak azért is, mert tartalék leszorító nincsen a gyári csomagolásban, bár a színe miatt azért a fűben sem esélytelen megtalálni.

Ami a repülési tulajdonságokat illeti, a gép nagyon stabil, viszonylag jól bedől, de mivel nincsen horizon és acro mód, ezért nem igazán kelt versenygép érzetet. Sokkal inkább krúzolni lehet vele, ami valószínűleg tökéletesen kielégíti egy kezdő igényeit, csak sajnos nem modellezi jól azt, amit a repülés szabadsága nyújt. Ehhez kellene a minden kötöttségektől mentes acro mód, ez viszont hiányzik, ezért is van előre programozott 360 fokos fordulat.

Tapasztaltam még egy furcsa jelenséget, amit én az Air mód hiányának tudok be, ez pedig a gázelvételnél bekövetkező kőszerű zuhanás. Ez nem hiba, így kell viselkednie a gépnek, csak a nagy súly miatt eléggé hirtelen következik be, én pedig már elszoktam tőle, ezért meglepett. Mindezt nagy szélben sikerült elkövetne, és mire a vezérlő feleszmélt, addigra vagy 30 métert sodródtam olyan irányba, amerre egyáltalán nem akartam menni.

Az akkumulátor bár tokozott, szerencsére a szabványos XT30-as csatalakozóra szerelt egység, ezért elméletileg bármilyen másik áramforrással is reptethető. Az 1300 milliamperóra durván 9-10 perc repülést tesz lehetővé, ami egy versenygép esetében kiemelkedően jónak mondható, ráadásul az akku merülését a távirányító hangos sípolással jelzi, vagyis korlátozott telemetriát is kapunk. Szintén sípolás követi a hatótáv végének közeledtét, ez a két funkció pedig sokszor megmentheti a gépet egy kezdő kezében.

 

Fejlesztési lehetőségek

A drón négy variánsban érhető el, nálam a standard járt, ami az alap kiépítés. Összesen négyféle csomagban árulják, a következő lépcsőfok a standard+FPV kamera, amivel olyan sokat nem nyerünk, viszont a felár sem túl nagy. Én az FPV monitoros verziót nem venném meg, ugyanis semmi értelme a GPS nélküli gépeket monitorból reptetni, csak szívni fogunk vele, ha "elsőnézetben" akarunk szárnyalni, mindenképpen szemüvegre lesz szükségünk.

mjx-font-b-bugs-b-font-6-b6-g3-goggles-720p-camera-drone-5-8g-fpv.jpg

Pont ez a gond a legnagyobb, 45.000 forinba kerülő csomaggal is, aminek ugyan az ára nem túl magas, de ki kell fizetnünk a szemüveg+monitor kombót is, pedig bőven elég lenne az egyik a kettő közül. Csakhogy itt a szemüveg egy keret, ebbe kell belenyomnunk a monitort, vagyis az is nélkülözhetetlen a repüléshez, cseles ez az MJX nem? Így viszont remek felbontással fogunk találkozni, egyes híresztelések szerint nagyobb is, mint az analóg adás, talán 800*480 pixel.

1495968260136630.jpg

Az első kettő verzió teljesen vállalható, ráadásul a többi dolgot később is megvehetjük a standard-hez, ha akarjuk. Én a sima monitoros verziónak nem látom értelmét, a szemüvegbe tolhatónak már inkább, de ha van saját FPV szemüvegünk - és az be tudja fogni a C sávot - azzal is vehetjük az FPV képét.

 

Összegzés

Az MJX Bugs 6 érdekes egy masina, nem mondanám sem különösebben ütősnek, de rossznak sem. Valahogy megvan a maga bája, amit a kinézete és a repülési tulajdonságainak együttese ad ki. Stabil, jól repül, kellően nyugodt, egy kezdőnek tényleg ideális, ráadásul sikeresen eltávolították belőle az összes olyan funkciót, amivel valaki veszélyes lehetne önmagára és a környezetére. Más elektronikus „sajtóorgánumokban” az „intermediate beginner” szókapcsolatot használták, vagyis a haladó kezdőt, ami nagyjából lefedi a megszólítandó réteget, akinek a masina készült.

Az hogy megvenném-e kezdőként? Valószínűleg igen, mert FPV gépnek szinte tökéletes, de ehhez persze ismerni kell(ene) a közvetlen konkurenciát, csakhogy ilyen nem nagyon van neki. 25.000 forintért vehetünk még JJRC Pro X2-t, ami szerintem egy kevésbé jó gép, az elavult XK X251-et, vagy például a Hubsan H507A-t, ami meg egy teljesen másra kitalált madárka. Vagy elköltünk háromszor-négyszer ennyit, és veszünk egy igazi versenygépet, de ahhoz bizony sokkal jobban kell érteni, mint az ilyen előre elkészített megoldásokhoz. Olyan ez, mint a cukrászat, aki a csokis tortaszeletet szereti, megveszi az MJX Bugs 6-ot, aki pedig a cukrot, a lisztet és a csokimasszát külön, az az igazi versenygépet, a kérdés csak az, hogy van-e akkora szakértelmünk, hogy valaha tortaszelet legyen belőle.

 Előnyök  Hátrányok

 + brushless motorok
 + jó orientációs LED-ek
 + stabil, jól repül
 + szabványos csatlakozók
 + 6 inches propeller
 + nagy hatótáv
 + dinamikus
 + korlátozott telemetria
 

- lehetne erősebb
- karbon helyett nylon-műanyag váz
- nincs acro
- lehetne könnyebb

A drón itt vásárolhatjátok meg (az árak az árfolyam ingadozásának és az akciók függvényében változhatnak). EU Expresszel szállítással nincs vám+ÁFA:

 

Ha tetszett a cikk, kérlek tisztelj meg azzal, hogy nyomsz a cikkre egy lájkot Facebookon, így látni fogom, hogy munkám nem hiábavaló. Annak is örülök, ha megosztod, így még több emberhez jutnak el az információk. Előre is köszönöm.