Betettem egy gyorshírt a jobb oldali menüben található kereső funkció miatt. Mint már több helyen említettem, a motor keresője elég pocsék és a tartalom már elég sok, hogy bonyolult legyen benne keresni. Ezért hogy ezt feloldjuk, tettem be plusz egy funkció dobozt, Keresés segítő néven. Bár szerintem az elnevezések beszédesek, de akinek nem lenne egyértelmű, annak kifejtem az alábbi menüpontok funkcióját:

• Bejegyzések tematikus sorrendben : itt témák szerint rendezve találjátok a cikkeket direkt linkeken, így nem kell lapozgatni. Nem tartalmazza a lejárt híreket (pl. kupon akciók, ünnepekhez kapcsolódó akciók, stb.)
• Bejegyzések időrendi sorrendben : Időrendben az összes bejegyzés a hírek és a lejárt akciók is.
• GY.Í.K. : más néven FAQ, vagy Gyakran Ismételt Kérdések. Ha valamilyen kérdést hiányoltok, írjátok a cikk alá a komment mezőbe és kiegészítjük a listát. Lehetőleg értelmeseket írjatok, ne olyanokat, hogy mi az élet értelme.
• Toplista : a legolvasottabb cikkek listája, hogy lássátok, mások mire voltak kíváncsiak, ez azért jelentősen szűkíti a tartalmat és egyszerűsíti a keresést.

Természetesen a menüpontok tartalma nem on-line módon frissül, hanem amikor eszembe jut (kb. hetente), de fel fogom tüntetni pirossal a cikkek elején a frissítéseket.

FRISSÍTVE: 2016.01.21

Csináltam egy toplistát (sajnos csak manuális, nem automatikus), újabb funkciót nyújtva a keresésre. Az alábbi listában a blog legolvasottabb bejegyzéseit láthatjátok. Nagyjából hetente fogom frissíteni, tehát nem kell nagyon up to datenek venni, de azért arra jó, hogy láthatjátok, másokat mi érdekel.

FRISSÍTVE: 2017.12.25

Ez egy index bejegyzés, lényege hogy könnyebben megtaláljátok a régebbi cikkeket, híreket és ne kelljen 40 oldal visszalapozni. Az bejegyzések IDŐRENDI sorrendben vannak felsorolva, míg egy másik bejegyzésben tematikus sorrendben lesznek. Remélem hogy ez segítség és nem kell annyit szenvedni a blogmotorban található keresővel, ami valljuk be, elég gyengus. 

Betettem a cikkek teljes címét, így ha nyomtok egy CTRL+F-et és beírtok egy szót vagy szórészletet, akkor is oda fog ugrani a böngésző, ez talán egy fokkal könnyebbé teszi a keresést. Mivel a blogmotor nem képes egy bizonyos tartalomnál hosszabbat lekezelni, ezért 2017.01.01-gyel eldobtam a régi indexálásokat, viszont a lenti tematikus keresőben megtalálhatóak a cikkek.

A tematikusan rendezett listát ITT érhetitek el.

Kezdetben vala az ősrobbanás, közvetlenül utána az AM korszak. Ez olyan régen volt, hogy az emberek még fura hajat hordtak és trapéznadrágot viseltek, szóval már senki sem tudja mikor, de biztosan az FM korszak előtt, ami a 80-as évek elején tört be a modellezés világába. Ezeket hívjuk úgynevezett keskeny sávú jelmodulációnak (narrow band modulation method). Na de mi a jó eget jelent az AM? Röviden, egy hullámnak alapvetően két jellemzője van, a kitérése, ez az amplitúdó és ismétlődése, ez a frekvencia (ebből jön az FM, ami frequency modulation-t jelent). Az amplitúdó határozza meg, hogy a középállapothoz képest mennyire tér ki a jel. Ez a jelhullám egy vivő hullámon ül (carrier signal), az információt pedig a vivő hullámhoz tartozó hullám amplitúdó(jelszint) változásából származtatjuk. Az információ mindig egy adott frekvencián kerül leadásra,erre a legegyszerűbb példa az, amikor a rádión a megfelelő gombokat tekergetve ráhangoljuk a rádiót egy adott frekvenciára, ahol bejön az adás (pl. Petőfi Rádió Budapesten 94,8 MHZ). 

FRISSÍTVE: 2016.04.16
AZ ÚJ KÉRDÉSEKET VÁRJUK A KOMMENT MEZŐBEN, A CIKK ALATT, BIZONYOS AJÁNLOTT TÍPUSOK VÁLTOZTAK, AHOGY A KAMERÁK IS

Azért, hogy ne kelljen megkérdezned azt, amit mindenki megkérdez, hogy ne kelljen megvárnod ugyan azt a választ, amit mindenki megkap, hanem te magad is meg tudd keresni. Így nem kell várakoznod, több időd marad a cikkek olvasgatására, repkedésre és mindenre ami fontosabb. A listát folyamatosan frissítjük linkekkel és újabb kérdésekkel.

Üdvözlök mindenkit az új év első vasárnapján, folytassuk hát a szokásos sorozatunkat (kíváncsi vagyok, 1 év múlva az 53.-nál fogunk-e tartani. Nézzük az e heti felhozatalt:

Elkezdtem nézni ARF (almost ready to fly) illetve BNF (bind and fly) modelleket és gondoltam, milyen jó ötlet lenne hozzájuk választani egy univerzális távirányítót (ez egyben azt is felvezeti egy kicsit, hogy egyre inkább hajlok a racerek felé, akár még építés is lehet belőle). Nem lehet olyan bonyolult, elolvasok egy cikket és kész. Aztán miután a 20. cikket olvastam el és még mindig nem értettem, úgy döntöttem visszatérek az alapokhoz és mindent újra elolvasok. Így született meg ez az írás és még fog sok másik is. Vissza a kályhához, nézzük, honnan indult az RC Távirányítók technológiája.

FRISSÍTVE: 2017.12.25

Ez egy index bejegyzés, lényege hogy könnyebben megtaláljátok a régebbi cikkeket, híreket és ne kelljen 40 oldal visszalapozni. A bejegyzések TEMATIKUS sorrendben vannak felsorolva, míg egy másik bejegyzésben időrendi sorrendben lesznek. Remélem hogy ez segítség és nem kell annyit szenvedni a blogmotorban található keresővel, ami valljuk be, elég gyengus. Azokat a híreket az index bejegyzés nem tartalmazza, amik már nem aktuálisak (pl. 2015 Black Friday).

Az időrendben rendezett listát ITT érhetitek el.

Miről szeretnétek cikkeket látni jövőre? Hiszen ez a blog elsődlegesen értetek van, nektek kell eldöntenetek, hogy mi kerüljön ki rá. Mélyítsünk a témák hangvételén vagy puhítsuk fel őket? Elektronikai fejtegetés jöjjön vagy inkább Anettka drónnal? Ez mind rajtatok múlik, úgy hogy kérlek szavazzatok. Mivel minden témát nem tudok feltenni a szavazó lapra, akinek van valami jó ötlete, az kérem, hogy írja be kommentként a bejegyzés alá. 

Negyedik delikvensünk a Wingsland Scarlet Minivet lesz, de előtte beszélünk pár bekezdésen át a propellerekről (és ennek kapcsán egy kicsit az ESC-kről). Miért érdekesek a propellerek? Nos több szempontból is, hiszen a propeller olyan a multikoptereknek, mint az autónak a kereke. Ez segít a levegőben maradni, ettől függ, mennyi levegőt vagyunk képesek magunk alá lapátolni. Általában két különböző típusú propellert szoktak használni, attól függően, hogy a cél a stabilitás vagy a gyors "gázreakció". A stabilitás akkor fontos, ha kameraplatformot keresünk. Ehhez relatíve nagy felületű, lassan forgó propellerekre van szükség. Ezért, ha megnézzük azokat a gépeket, amelyek komolyabb kamerát képesek vinni, szinte kivétel nélkül kis állásszögű, nagy felületű - 8" vagy nagyobb - propellerrel vannak felszerelve, amelyek lassan forognak. A forgásértékeket a motorokra írt paraméterekből lehet leolvasni, általában 850 és 1000 fordulatot tesznek meg 1 volt emelkedésre. Ezzel szemben a versenyre épített kopterek jellemzően 5"-6"-os propellereket kapnak és gyorsan forognak, nagyjából 2000-2500 fordulatot tesznek meg 1 volt emelkedésre. Mivel a forgó tömeget fel kell pörgetni, illetve le is kell lassítani, ezért a kicsi, de egyben sokat emelő propellerek előnyösebbek a mozgékonyabb gépek számára. Na de honnan tudjuk leolvasni, hogy egy propeller milyen adatokkal rendelkezik? Nézzünk néhány példát: