FRISSÍTVE: 2017.12.25

Ez egy index bejegyzés, lényege hogy könnyebben megtaláljátok a régebbi cikkeket, híreket és ne kelljen 40 oldal visszalapozni. A bejegyzések TEMATIKUS sorrendben vannak felsorolva, míg egy másik bejegyzésben időrendi sorrendben lesznek. Remélem hogy ez segítség és nem kell annyit szenvedni a blogmotorban található keresővel, ami valljuk be, elég gyengus. Azokat a híreket az index bejegyzés nem tartalmazza, amik már nem aktuálisak (pl. 2015 Black Friday).

Az időrendben rendezett listát ITT érhetitek el.

Miről szeretnétek cikkeket látni jövőre? Hiszen ez a blog elsődlegesen értetek van, nektek kell eldöntenetek, hogy mi kerüljön ki rá. Mélyítsünk a témák hangvételén vagy puhítsuk fel őket? Elektronikai fejtegetés jöjjön vagy inkább Anettka drónnal? Ez mind rajtatok múlik, úgy hogy kérlek szavazzatok. Mivel minden témát nem tudok feltenni a szavazó lapra, akinek van valami jó ötlete, az kérem, hogy írja be kommentként a bejegyzés alá. 

Negyedik delikvensünk a Wingsland Scarlet Minivet lesz, de előtte beszélünk pár bekezdésen át a propellerekről (és ennek kapcsán egy kicsit az ESC-kről). Miért érdekesek a propellerek? Nos több szempontból is, hiszen a propeller olyan a multikoptereknek, mint az autónak a kereke. Ez segít a levegőben maradni, ettől függ, mennyi levegőt vagyunk képesek magunk alá lapátolni. Általában két különböző típusú propellert szoktak használni, attól függően, hogy a cél a stabilitás vagy a gyors "gázreakció". A stabilitás akkor fontos, ha kameraplatformot keresünk. Ehhez relatíve nagy felületű, lassan forgó propellerekre van szükség. Ezért, ha megnézzük azokat a gépeket, amelyek komolyabb kamerát képesek vinni, szinte kivétel nélkül kis állásszögű, nagy felületű - 8" vagy nagyobb - propellerrel vannak felszerelve, amelyek lassan forognak. A forgásértékeket a motorokra írt paraméterekből lehet leolvasni, általában 850 és 1000 fordulatot tesznek meg 1 volt emelkedésre. Ezzel szemben a versenyre épített kopterek jellemzően 5"-6"-os propellereket kapnak és gyorsan forognak, nagyjából 2000-2500 fordulatot tesznek meg 1 volt emelkedésre. Mivel a forgó tömeget fel kell pörgetni, illetve le is kell lassítani, ezért a kicsi, de egyben sokat emelő propellerek előnyösebbek a mozgékonyabb gépek számára. Na de honnan tudjuk leolvasni, hogy egy propeller milyen adatokkal rendelkezik? Nézzünk néhány példát:

FRISSÍTVE: 2016.01.21.

Elmesélek egy történetet, mielőtt elmondom, milyen a quadkopter. 5 évvel ezelőtt mikor az első Notebookomat vettem (mármint saját pénzből, megdolgozva érte és nem volt használt) rettenetesen sokat gondolkodtam rajta, melyik típust vegyem. 3 hónap és több száz típus átnézése után megvettem életem legutáltabb laptopját. Ezt fűszerezte a totálisan idióta HP szerviz és a változatos műszaki hibák, amelyek megkeserítették az életemet. Hogy ez mennyire nem túlzás? Itt van néhány példa: a teljes széria rossz volt, 3x kellett kicseréltetnem a notebookot, amit pestiként Tatabányán vettem, ezért állandóan vissza kellett mászkálnunk. A billentyűzet első oszlopában voltak a különböző funkció gombok, ami miatt nem lehetett normálisan gépelni a klaviatúrán, a HP szervíz 8 hét - azaz NYOLC HÉT - alatt küldte vissza nekem azokat a gumi lábakat, amiket a szervizük elhagyott, de ezeket nem tudtam feltenni mert KÖR helyett KOCKA alakúakat küldtek (ehhez mennyire kell hülyének lenni?). Lényeg, másfél év után eladtam és 1 hét alatt vettem egy másikat, amit 3.5 éve boldogan, hiba nélkül használok. Viszont így ennyi év után visszagondolva, lehet hogy nem volt olyan szörnyű, mint amilyennek akkor láttam. Éppen ezért nem kell minden áron halálosan rákészülni valamire, amit meg akarunk vásárolni, csak simán vegyük meg, mert különben az elvárásaink olyan nagyok lesznek, hogy egy tökéletes tárgy sem tudná azokat teljesíteni. Már pedig a WLtoys V686G quadkopter távolról sem az.

Aki már szedett szét bármit, aminek tengelye van, az tudja, hogy a tengely valamilyen csapágy körül fordul el. Azért használunk csapágyakat, hogy csökkentsük a súrlódást (vagy növeljük a viszkozitást, ahogy tetszik), növeljük az élettartamot és hogy stabilizáljuk a forgó tengelyt. A súrlódást nem szeretjük, csúnya dolog, energiát emészt fel, hőt termel és egyben a hatékonyságot is csökkenti. Már pedig egy forgó motornál ez az egyik legfontosabb szempont, ezért minden motorhoz tartozó áttételhez tartoznak csapágyak. Nagy bánatomra az MJX X600 esetében ezek sima réz csúszó csapágyak (brass bearings) amelyek nem az ellenállásukról híresek. Sokkal jobb ennél egy golyós csapágy, olyanok amelyek a nyitó képen is láthatóak.

Frissítettem néhány cikket, az aktuális tapasztalatokkal, egyrészt azért, hogy legyen valamilyen visszajelzés a részünkről, másrészt hátha nektek is megjön a kedvetek, hogy dobjatok nekünk levelet, hogy ti milyen tapasztalatokat gyűjtöttetek. Terjeszkedünk továbbá a közösségi médiában is, erről majd külön cikk fog értekezni, reméljük így ti is könnyebben és kényelmesebben hozzájuthattok az információkhoz. Hajtás után a frissítések listáját láthatjátok:

FRISSÍTVE 2016.01.10

Akinek volt valaha egynél több akkumulátortípus a kezében, az biztosan gondolkodott már azon, hogy ugyan minek kell minden második akkumulátort különböző csatlakozókkal ellátni. Ez tud problémát okozni, hiszen nem tudjuk őket egy töltővel tölteni és ha veszünk több pótakkumulátort, akkor a probléma még inkább fent fog állni. Éppen ezért először azt kell tisztáznunk, hogy milyen különböző csatlakozókba futhatunk bele és miért.

ROA Parkour 280: Ígéretes racer, 2300KV motorokkal, carbon vázzal és egy beépített, dönthető látószögű kamerával. A váz karbonszálas, ami nem egy rossz előjel, FPV képes a gép (de monitor nincs a csomagban) és CC3D vezérlővel szerelik. 3S 2200 mAh-s akkumulátort kapott, ami pl. több mint az Eachine 250 raceré. A csomagban találunk még egy Flysky távirányítót, illetve egy táskát (ami kísértetiesen hasonlít kívül és belül az Eachine racerre, csak nem még egy Banggood almárka?), mind ezt 70.000 Ft-ért. Nekem csak egy dolog szúrja a szememet, ha már kijön egy új termék és be is tokozzák, miért nem lehet egy szebb burkolattal ellátni? Mert ez azért....

Ma sikerült a "blognak" egy Phantom FC 40-hez jutnia (ami igazából csak egy Phantom, mert a kamerát nem vettük meg). Pápán született, jutányos áron szereztük, egyből ki is próbáltuk a pápai határban, lesz róla teszt is a közeljövőben vagy egy Cheerson CX-20 versus Phantom FC 40, vagy legyen inkább egy Phantom vs. Cheerson CX-20 vs. Cheertom? :D Ez utóbbira lehet tippelni mi az (de csak, ha lapoztok). Illetve biztosan sok egyéb kieglszítővel felruházzuk (kamera, gimbal stb.)

Elérkeztünk a cikksorozat következő állomásához és újra előveszünk néhány fontos szempontot, amit figyelembe kell vennünk a választásunk során. Az árak és az alkatrészek után ma egy kicsit a vezérlőkről beszélgetünk (de azért nem túl komolyan).

A vezérlő, vagy más néven FC (flying controller  vagy flying controller board) a multirotoros gépek lelke. Ez hangolja össze a különböző részegységeket, felel a funkciók helyes működéséért, támogatja a különböző kiegészítő alrendszereket mint a GPS, levegő nyomásos szenzor, iránytű stb. A vezérlők leegyszerűsítve úgy működnek, hogy a bemeneteiken begyűjtik a bemeneti jeleket, értelmezik azokat, majd a kimeneteiken utasításokat adnak az alrendszereiknek, hogy azok hogyan működjenek tovább. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ezek jól működnek-e vagy sem illetve, hogy milyen funkciókat támogatnak.