Elkezdtem építeni egy újabb brushless versenygépet. Ugyan volt már kettő, az Eachine Falcon 250 és az Emax Nighthawk 280 Pro, amiről már sokat olvashattatok, de ez előbbi a széthullás szélén áll, míg az utóbbi felett elszállt az idő. Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen alkatrészekből építsem a gépet, aztán menet közben bejelentkezett egy új motorgyártó, a 3B Hobby, akik nemrég alakultak, és meglehetősen ígéretes termékeket dobtak a piacra.
[A mai cikket Tamás írta, de az én narratívámmal lesz felvezetve (és azért néha belekontárkodtam a szövegbe is, a szerkesztő jogán). A Walkera Devo távok méltán híresek, ahogy a márka maga is. Ennek az egyik oka, hogy bizonyos távirányítói bővíthetőek különböző protokoll modulokkal. Így egy eszközről szinte minden modellt vezérelhetünk, vagyis máris megéri foglalkozni a témával.]
A dróntervezésnek van egy olyan varázsa, hogy az ember sosem tudhatja, hogy amit épít, az igazán jó lesz-e. Még ha az optimális esetet vesszük is, akkor is lehetnek buktatók olyan helyeken, ahol nem is várjuk: nem valós paraméterek, túlbecsült alkatrészek és persze az építő is hibázhat, hiszen mi sem vagyunk tökéletesek. Ezt két módon tudjuk kiküszöbölni, az egyik hogy veszünk egy gyári gépet, reméljük, hogy jól be is van állítva és örülünk, mint majom a farkának. Verzió 2: mi építjük meg azokat a berendezéseket, amelyekkel mérni tudunk műszaki paramétereket. Ma az utóbbit fogjuk tenni, kisebb-nagyobb eredményekkel.
A Flysky Fs-i6 távirányító cikkből kimaradt a mélyebb átnézése az eszköznek. Ennek oka az, hogy túlontúl hosszúra nyújtottam volna a cikket, illetve bizonyos dolgokat nem lehet személetesen elmagyarázni videóblog nélkül. Ez utóbbi elkészítése viszont igen fáradtságos munka még olyan egyszerű keretek között is, mint ahogy én csinálom, ezért ez váratott magára, eddig.
Kicsit visszakanyarodunk az Ogre Mark II-höz, amelyet nyáron eszkábáltam össze, de még mindig sok vele a teendő. A vázat majdnem kidobtam a kukába, ugyanis hullottak belőle a csavarok. Rezgett az egész gép, csavarodtak a karok, én meg nagyon mérges voltam, hogy egy ilyen hitvány vázat sikerült vennem. Aztán változtak a dolgok, kibuktak bizonyos hibák, amiket alább fogok felsorolni, viszont ezek megoldhatóak, szóval ez mégsem jelentheti a gép végét, lehet, hogy nem is olyan rossz ez a váz, szóval fussunk vele még egy kört.
Megkaptam a "kettes alát", bedugtam az akkumulátort, semmi nem gyulladt ki vagy füstölt, huh. Kicsit izgultam is, de a bizonyítékot lejjebb megtekinthetitek (aztán lehet, csak trükkfelvétel az egész:D). Éppen ezért ma már bátrabban merek beszélni az akkumulátorokról, hiszen az első kört a gép túlélte. Csapjunk is az állatorvosi lovak közé.
Állatorvosi lovunk egy újabb részét fogjuk ma kielemezni. Ez azért is érdekes rész, mert az emberek ezt szokták a legkevésbé érteni, hogy mi és hogy, meg miért úgy van, plusz itt szignifikáns fejlődést és súlycsökkenést is el lehet érni, nem beszélve a clean build felé lépkedésről.
Az utolsó, még kimaradt szekció az Ogre Mark II kapcsán a szoftveres beállítás. Azt ígértem anno, hogy különböző fejlesztési fázisokban megtudhatjátok, hogy a kamera platform hogyan állt össze. Erre sajnos mára meglehetősen kevés esély maradt, ugyanis olyan hibákat találtam az elkészült alapgépen, amely kétségessé teszi a folytatást, de erről majd később. Mivel senkit nem akarok cserben hagyni, ezért a NAZA-M Lite vezérlőt még felkonfiguráltam és repültem vele néhány tiszteletkört, hátha ez másoknak hasznára lesz.
Folytassuk szörnyszülöttünk körbejárását a vezérlővel. Én - finanszírozási okokból - megvettem a Tarot Naze 32-t ami kb. a legolcsóbb, tokozott vezérlő volt Banggoodon. Nos ez annyira nem bizonyult jó választásnak, mint utóbb kiderült, ugyanis amiért vettem - nem akartam tüskesort forrasztani - az abszolút igaznak bizonyult, cserébe elég speciális kábelekkel sikerült szerelni a drágát, ami okozott némi fejtörést (na jó, némi gányolást:D). Ennek szellemében néhány gondolat a vezérlőkről.
Folytassuk a videóblogot két dologgal, amire általában valamiért mindenki rágerjed: a mai téma az ESC és a motor. Legyen nagyobb, erősebb, hú de finoman jár, de sok mágnes van benne, százezer cellás akkumulátorral is elmegy stb. ezt biztosan mindenki gondolta már. Van is ebben a logikában valami, hiszen a motor fogja azt a felhajtóerőt produkálni, amitől a gép repül. Az ESC pedig arra szolgál, hogy a motorok a megfelelő fordulattal forogjanak, plusz néhány olyan funkciót is tudnak, amelyek a versenygépek esetében jönnek jól (oneshot, active break stb.). Erről beszélgetünk néhány karakternyit és percnyit a videóblogban.