Volt itthon egy tonnányi alkatrészem és úgy gondoltam, jó lenne belőle összedobni valamit, ezért az egyik este, amikor szakadt az eső és fújt a szél, elkezdtem feldobálni őket egy vázra, unalmamban. Aztán beugrott, hogy mi lenne ha közben el is magyaráznám, hogy mit és miért csináltam, akkor még hasznossági faktora is lenne. Aztán eszembe jutott, hogy mi lenne, ha hibákat is elrejtenék a gépben (a kommetmezőben jöhetnek az ötletek), amit később ki lehet javítani, illetve a gépet is lehetne fejleszteni, szépen kifuttatva a témakört egy működő kopterre. Ez lett belőle, alant olvashatjátok.

Kész. A felének a negyede. Összeállít, már majdnem repül, de sokkal inkább csak esik-kel az Ogre Mark II. Ha távolról nézzük, peckesen áll, erre mondta egy volt osztálytársam: "megszépítő messzeség". Szinte már egy quadkopter benyomását kelti, csak ne kelljen vele repülni, mert akkor előjönnek a műszaki problémák. Ló ez, nem Ogre, abból is az állatorvosé. Eltörött a lába, lőjük agyon? Ne, inkább mentsük meg.

Vicces dolog ez, amikor az ember elkezd még egy projektet anélkül, hogy az előzőt befejezte volna, de történt egy s más azóta, hogy az Építési napló 2, Stage 1 bejegyzést megírtam. Az előzményeket mindenkinek tudnia kell, röviden el is mondom: vettem egy XK Detect X380-C-t, ami egy komplett kamera platform, 5400mAh akkumulátorral, gimballal, kamerával ráadásul brushless is és az új csomagolás mindössze 75.000 Ft-ba került, a Hobbykingen. Mielőtt valaki elrohanna venni egyet, annak mondanám, hogy ez egy időszakos akció volt és már egy darab nincsen belőle, mert olyan gyorsan elkapkodták. Ezután azt gondolom érthető, hogy az Ogre Mark II kamera projekt egy kicsit háttérbe szorult, hiszen 3 ilyen gépre igazán nincsen szükség (ugye, a Mark I is megvan még). DE, van helyette másik, ahogy a bohóc is mondta vala, ezért elkezdünk egy másik projektet, a Tricopter építést.

FRISSÍTVE: 2016.06.12

A propeller a szegény kistestvér a többi alkatrész mellett. Mindenki tudja, hogy van, de senki nem szokott foglalkozni vele. Elvétve hallok olyat, hogy valaki kérdez a propellerekkel kapcsolatban. Mindenki tudja, hogy van, de a legtöbben azt kérdezik: milyen színben lehet megvenni? Esetleg, hogy mekkora a mérete? És nagyjából itt véget is ér a történet. Mindenki megveszi a legolcsóbb sz*rt, aztán repked, nagyjából addig, amíg egyszer szét nem csapja a motor a levegőben és le nem zuhan. Vagy pl. akkor amikor a gép elhúz valamelyik irányba és repülhetetlen lesz. Pedig a propellerek megalkotása tudomány, az aerodinamika egyik csúcsa és egyáltalán nem lebecsülendő alkatrész.

Véget ért az Ogre Mark I. projekt. Nem mondhatnám, hogy nagyon kiadta a gép, annak ellenére, hogy hardveresen nem volt gond, az alkatrészek minősége is elfogadható volt, illetve én is hozzátettem néhány apróbb dolgot, mint pl. a LED szalagok vagy a fa merevítés. A szoftveres résszel viszont nem igazán tudtam megbirkózni, aminek az oka egyrészt a türelem hiánya, másrészt az elképesztően jó idő volt. Sajnáltam volna egy mező közepén órákon át egy laptoppal az ölemben ülni és paramétereket állítgatni, "ó mily csodás teazsúr". Mire végre sikerült "valamennyire" belőni a PID-eket, addigra valami mágikus napkitörés eltörölte a beállításokat a vezérlőről, szóval nem volt nagy humorom újra előröl kezdeni az egészet. Persze ez nem azt jelenti, hogy sosem fogom megtenni, csak kell valami egyéb idegnyugtató tevékenység, amivel el lehet bíbelődni, szóval elkezdtem az Ogre Mark II. megépítését.

Azt hittétek, hogy ha összedobáljuk az alkatrészeket, már kész is a gép? Ó, ez hiú ábránd és örök hiba, hiszen a gép lelke nem a hardverben lakozik. Az áram őszinte, oda megy, ahova kötöd, ott ráz, ahová nyúlsz, ha értesz hozzá (én pl. nem:D) akkor méréssel még diagnosztizálni is lehet a problémákat. Persze van néhány nehezítő körülmény, de hardver sosem hazudik, mindig ad jeleket, igaz néha füst formájában. Ellenben a szoftver, Dante poklának különböző mélységeit tartalmazza, rettenetes mennyiségű kínnal és különböző szívásfaktorokkal. Ezt fejeljük meg a "világ legstabilabb operációs rendszerének" a sajátosságaival, a különböző konfigurációs rendszerek - mert olyan jól sikerült összeválogatnom, hogy Emax=baseflight, Ogre=cleanflight, Falcon=Librepilot mindegyik különbözik - beépített szívásaival, az eltérő ESC firmwarekkel. Akkora szivornya az egész, hogy az ember már szinte vágyik rá nem? Hát nem...

FRISSÍTVE: 2016.07.06: mert nem tudok helyesen írni és fogalmazni:D

Igen, végre elkezdődött, tudom hogy hihetetlen, de belevágtam, mert már nem tudtam több alibi cikket írni végre tudtam időt szakítani az építésre. Ez az oly távoli pillanat most még is eljött, elkezdjük az Ogre Mark I. építését és lehet, hogy belekóstolunk az Ogre Mark II. terveibe is egy kicsit. A két projekt között csak annyi a különbség, hogy míg az első esetében a már meglévő alkatrészeket fogjuk szépen elhelyezgetni, addig a Mark II.-höz újakat is kell vásárolunk, ezeket viszont előtte át kell néznünk, hogy lássuk az esetlegesen felmerülő problémákat.

Az Ogre building log V1-V2 projektemben - amiben minden sz*rt összevásároltam már a DJI F330 átépítéséhez - vettem ugye két vázat, amiről már biztosan olvastatok, ez volt a Naplóbejegyzés XIII. Igen ám de elkövettem egy igen láma hibát, még pedig nem vettem észre a nagy piros betűkkel kiírt feliratot, még pedig hogy a leszálló lábakat nem mellékelnek, az egyébként nagyon olcsón megvásárolt vázhoz. 

Elég durván összetörtem az Emax Nighthawkot, amelyet egy igen banális, ám annál szembetűnőbb hiba okozott, amelyre Mgy kolléga hívta fel a figyelmemet, akit leginkább úgy tudnék jellemezni, hogy  "az elméleti repülésben nagy tapasztalatra szert tett szakember". A nagyon sok szimulátorozása mindenesetre arra jó volt, hogy rámutasson arra, milyen rosszul is fordulok a gépemmel a levegőben. A probléma abból fakad, hogy túl sok yaw-t - vagyis tengelykörüli forgást - használok ahelyett, hogy bedönteném a testet, emiatt a gép sodródik. Mivel túlságosan kisodródom, ezért pánikba esek, elveszem a gázt, így fordulás közben (ahol ugye az átellenes motorok dolgoznak) a gép leejti a farát, a kar leér és már is jön a 15x-ös cigánykerék a földön. Na ezért törtem össze a gépet.

FRISSÍTVE: 2016.07.06.

Az Ogre áldozatul esett a kíváncsiságomnak. Szétszedtem, mert érdekelt, hogy Marciart hogyan rakta össze anno. Írtam már egy posztot azzal kapcsolatban, hogy miket szeretnék rajta változtatni, de amíg a temérdek mennyiségű alkatrész beömlik az országba, addig bizony várni kell, az meg sosem volt az erősségem:D Mivel képtelen voltam várni, úgy gondoltam, milyen jó ötlet lenne szétszedni mindent darabjaira, egyrészt, hogy megértsem a bekötéseket, másrészt, hogy lássam a felhasznált anyagokat.