Mindig is problémát jelentett, hogy megmérjem az akkumulátoraim belső ellenállását. Parázs vita szokott kialakulni, amikor ez a téma előjön, hiszen van az a tábor, aki szentül hisz abban, hogy ebből lehet következtetni az élettartamra, míg mások állítják, hogy ezt kizárólag laboratóriumi körülmények között, nagyon drága műszerekkel lehet megállapítani. Én nem foglalnék állást a kérdésben, de mindenképpen ki akartam próbálni, hogy mit tud egy 10.000 forintos töltő, amiben ez a funkció is megtalálható.

Elkezdtek elpusztulni a fejhallgatóim. Mivel nagyon szeretek zenét hallgatni, általában hármat használok, egyet a mobiltelefonomhoz, amikor reménytelen módon próbálom leküzdeni a budapesti forgalom zaját. Volt egy wireless példány, egy Jabra Move személyében. Nem szerettem igazán, ráadásul szétfoszlott pár hete és rétegesen kihullott a bele. 2 évig húzta 22.000 forintért. A mindenes fülesem egy USB portos Corsair Vengance 1500, remek hanggal, de sok más hibával és már ezen is látszik az idő vasfoga.

Tekintve, hogy egyre több videó és hanganyag készül a bloghoz, valamivel vissza is kell ezeket hallgatnom, és mivel 3 "katonámból" kettő oda veszett a harctéren, kellett az utánpótlás, ami egy 8.000 forintos Superlux HD 668B személyében valósult meg.

Nagyjából két hónappal ezelőtt untam meg az állandó elemcserélgetéseket a drón távirányítóimban. Ha csak a televízió távját nyomkodtam volna, soha nem jut eszembe átváltani elemről akkumulátorra, de mivel a fenti repülő alkalmatosság adói szabályosan zabálják az áramot, vettem néhány Sorbo márkájú, AA méretű, Lipo áramforrást, amit le is teszteltem. Már akkor is érdekelt, hogy a Znter 500 forinttal drágább termékei mennyiben térhetnek el az előzőtől. Közben azonban közel 7.000 forintig kúszott fel az ár, tehát igencsak indokolt volt a teszt.

Régebben írtam a Xiaomi power bankjáról, amit egymás között csak daginak becéztünk. Ezt végül egy barátomnak ajándékoztam, amit aztán megbántam, mert azóta rengetegszer lett volna rá szükségem. A jellemzően 5.000-5.500 forinttal megegyező dollárért megvásárolható második verzió sokkal filigránabb lett, mint elődje, na de vajon erősebb is? Derítsük ki együtt.

Volt már jó néhány akciókamerám és még ennél is többet teszteltem mások kölcsöneszközeit. Leszámítva a GoPro sorozatot, ami indokolatlanul drága, mindegyiknek volt olyan hibája, amivel nehéz volt együtt élni vagy egyszerűen csak bosszantotta az embert. A Gitup Git2 ennek pont az ellenkezője, minden a helyén van, ez pedig bőven megéri azt a 27.000 forintot, amibe kerül.

Nagyon sok cég próbál a DJI babérjaira törni, aki jelenleg a drón piac 70%-át uralja. A valós eséllyel rendelkezők egyike a Hongkongban alapított Yuneec, amely több mint 15 éve foglalkozik repülő eszközök gyártásával. Az évek során felépített hírnév nem alaptalan, ugyanis modellpalettájuk lefedi a 4K képes, kamerával felszerelt quadkoptereket, a hatmotoros gépeket, a selfie drónokat, de a profi légi videózáshoz is készítenek modelleket.

Az Eachine TX-02-t az Eachine E010-el volt szerencsém kipróbálni. Megdöbbentő, hogy mennyire jók tudnak lenni ezek a pici kamerák is, sokkal rosszabb eredményre számítottam azért az 5000 Ft-ért, amennyibe egy ilyen eszköz kerül. Ha összeadjuk a hordozó és a képmegjelenítő árát, még mindig 10.000 Ft alatt maradunk, ami szerintem ma már itthon sem olyan eget rengető összeg.

Amilyen pici, olyan nagy port kavart a multirotoros gépeket kedvelők között ez a filléres csöppség. Biztos vagyok benne, hogy nem csak a 4.000 Ft-os ára az, amitől mindenki rákattant erre a szobacirkálóra. Nyilván az is sokat hozzá tesz a gép népszerűségéhez, hogy az elmúlt pár hónapban az RC közösség erősen túllihegte a szobában használható versenygépek témakörét. Ez persze részben érthető, hiszen rossz az idő, nem marad más, mint beltérben repkedni. Másrészt viszont a dolognak nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Szerencsére az Eachine E010 azok közé a gépek közé tartozik, amik azért megérdemlik a figyelmet.

A blog fejlődése érdekében be kellett szereznem néhány lámpát és állványt. Valljuk be, a blog képei hitvány minőségűek, a legtöbbjük sötét, tele van árnyékokkal, nem egyenesek. Ennél már csak a videóim rosszabbak, az egész egy fajta "sufni stúdió" érzetét kelti, ami semmiképpen sem szerencsés, ha az ember azt akarja, hogy komolyan vegyék. A blog következő évének az egyik hozadéka a minőség drasztikus javulása kell hogy legyen, ezért felállítottam egy mini stúdiót a lakásban, ennek egyik leglényegsebb darabja a Pro HD-160 LED lámpa, amely bruttó 8000 Ft körül érhető el.

Egy ideje már gondolkodom egy elfogadható árú tablet vásárlásán. A laptopom elmúlt 4 éves, bármikor behalhat valamelyik fő egység, amely már jelentős kiadással járhat és egy alaplap vagy kijelző cserét nem biztos, hogy szeretnék megfinanszírozni. Egy drágább fődarab cseréje akár bruttó 50-60.000 Ft-ra is rúghat, amennyiért viszont már szét lehet nézni a tablet piacon, hátha találok valami használható példányt.